Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 27. szám

— 106 — Jogeset. A kamarai paszta a nagy-kikindai kerületben e század elején egyik községnek oly feltétel alatt adatván haszonbérbe, hogy annak felében egy másik szomszéd községet az ez által teljesítendő aránylagos bérfizetés mellett részesíteni tartozott, — s az átengedés a köztük létesült szerződés szerint ily feltétel alatt eszközölt <1 rí H , a felsőbb hatóság által pedig jóváhagyatván: az utóbbi bérlőtársnak tekintendő, s nem az előbbi község haszonbérlőjének, kitől a puszta felének birtokba visszabocsátása sem a bérleti idő letelte, sem a haszonbér fizetésének elmulasztása miatt az előbbi község által nem követeltethetik. Kumán községe, — JJasahid községe e. a Kumáni 324. sz. telekjkben felvett l!lisanitza puszta felére nézve a haszonbéri viszony megszüntetése, íizon pusztarész birtokába bocsátása, és 12600 frt haszonbérhátralék fizetése iránt 1881. ápr. n nagvbecskereki tszéknél pert inditván — Törvényszék 1882. febr. 1. — 6486. sz. a. alperest kötelezte a kereseti birtokot felperes tettleges birtokába s használatába bocsátani — a bérhátralék iránti keresetével azonban felperest elutasította. »A volt n.-kikindai kerületi községek birtokviszonyainak alapját képviselő a M. Teréziától 1774. nov. 12. kiadott kiváltságlevél (C.) első pontja mindazon területeket, melyeknek a községek a kiváltságlevélben hivatkozott 17 53. évi conventió folytán addig birtokában, élvezetében vagy bármily használatában voltak, azoknál továbbra is meghagyja s részükre mérnökök által összesítve kiméretni, az individuális elosztást azonban általuk eszközöltetni rendeli. » Felperes azt, hogy a kiváltságlevél keltekor azon puszta birtokában volt, igazolni nem tudta ugyan, amint alperes sem azon állítását hogy a praediumok telepités kor nem voltak az illető községek birtokában s hogy ily praediumok uj község alakítására szolgáltak; mindazáltal a közokmánynak tekintendő L. alatti földkimutatásból azt lehet következtetni, hogy c puszta a kiváltságlevél kiadásakor már felperes birtokában volt, miután azt mint Kumán községe területének kiegészítő részét feltüntető L. kimutatás 1777-ben tehát rövid időre a kiváltság adományozása után történt első földfelosztáskor készültnek látszatik. » Alperes bizonyította ugyan, hogy felperes 1784. s 1799. években a pusztát nem használta, hanem azt mások bírták bérletben, de hogy 1800. évben márő volt annak birtokában, alperes sem tagadja, sőt 3 ./* alatti saját okmányával azt mutatja ki, hogy a temesvári kamarai igazgatóság 1801-ban megengedte, hogy az egész puszta felperesnek haszonbérbe adassék 1200 frtért. Minthogy pedig alperes szerint ezen haszonbérbeadás árverés utján azért történt, hogy az elérhető legmagasb összeg megállapittathassék: felperes akkor, midőn ezen legmagasb összeget fizetni hajlandó volt, — a C. kiváltságlevél 2. pontjában foglalt s a kikindai kerület területén lévő nem constitutiv földeknek a kerületi községek általi használhatását feltételező rendelkezésének megfelelt, s ezzel a kiváltságlevélben gyökeredző birtok- s használati jogezimet az egész praediumra szintén megszerezte. »Hogy ezen birtok- s használati jog mást mint felperest nem illeté, kitűnik a ker. tanács által tudomásul vett A. kimutatásból, melyszerint az egész kerületnek | 1808—1811. években eszközlött mérnöki felosztásakor az egész Blizanitza felperes községnek osztatott ki, — mi nem történhetett volna, ha az annak használatát a kiváltságlevél 2. pontjához képest nem nyerte volna meg. * >Ekként felperesnek az egész praediumra, a C. kiváltságon alapuló birtok s használati joga a kincstár mint földtulajdonos irányában megállapitva levén, alperesnek a 3 ./• okmányra s A ./• szerződésre fektetett azon állítása, hogy ezen puszta felében felperes bérlettársa levén, ezt hasonjogon élvezi mint másik felét a felperes — tekintetbe nem jöhet. »Mert ezen 4 ./• alatti szerződés nem a kincstár s alperes, hanem a ker. tanács 1801. febr. 21-ki határozata folytán fel- s alperes közt kifejezetten a puszta haszonbérlete iránt köttetett olykép, hogy a bért évnegyedenkint alperes a felperesnek fizetni tartozzék. — Tehát ezen szerződést közvetlenül felperessel kötvén meg, azon állítása, hogy az a ker. tanács 1801-ki határozatának kifolyása lenne, meg van czáfolva, és pedig részint a szerződés tartalma, részint azon körülmény által, hogy miután a puszta felperesnek csak egy évre adatott haszonbérbe, ezzel s az alperessel a 4. sz szerződést a ker. tanács több évre nem köthette volna meg; világos tehát, hogy alperes jogviszonyai csak a 4. sz. szerződés által szabályoztatnak. >Ezen szerződés másnak mint haszonbérletinek nem tekintethetik, mert a pusztarész meghatározott időre s árért engedtetett át alperesnek, de abban világosan a Blizanitza^ felének haszonbérbe adásáról van is szó. És ezen szerződés, mely fel- s alperes közt köttetett, szolgál alperes jogai megbirálásának alapjául. »Es mivel ezen az alperes egyedüli birtokezimét tartalmazó szerződéssel igazolva van, hogy alperes a peres ingatlant senki mástól mint felperestől nem nyerte, s a bérfizetésre nézve is csak felperes irányában állt kötelezettségben: továbbá mivel a számlakivonatokkal igazoltatik, hogy 1852. évig a ker. tanács az egész haszonbéri összeget felperesre vetvén ki, ezáltal felperest ismerte el az egész praedium birtokosának; végre mivel 1852. után is, midőn a felek részéről a bér külön külön volt lerovandó, a számlakivonatok szerint (12. —17. sz. a.) a Blizanitza — mint Kumán községi van kitüntetve: következik, mikép arra alperes a felpereséhez hasonló jogot magának nem tulajdonithat ; s ennélfogva nem bérlőtársnak, hanem haszonbérlőnek tekintendő. »Ebbeli minőségében pedig, — miután az, hogy használati jogának a 4 ./• szerződésen fekvő alapja felperes hozzájárulásával 1817. előtt megváltozott volna, igazolva nincs, — az ugyanezen év aug. 12. I. Ferencz király által kiadott, s a M. Terézia-féle kiváltságot megerősítő P. a. kiváltságlevél az ő javára nem szolgálhatott ; s ennek alapján az általa mint felperes haszonbérlője által, csak utóbbi nevében birlalt pusztarész birtokában nem ő, hanem egyedül felperes hagyathatott meg, — ki annak már 1800. évben tényleges haszná! latában volt, s ki ezen haszonvétel folytatásához való jogát 1801-ben a O. kiváltságlevél 2. p. értelmében meg nem határozott időre a kincstártól magának megszerezte s ezáltal annak jogszerű birtokosává lett. > Begyőzve levén, hogy a kérdéses íngatlanság alperesnek a felperes mint jogszerű birtokos által adatott közönséges haszonbérbe és pedig a 4 ., ' szerződés 3. p. szerint a kerület egész határának regulációjáig, miután ezen regulátió a ker. tanács M. a. határozata szerint már megtörténtnek tanusittatik: a peres felek közt fennállott bérleti viszony is megszűntnek bizonyult. »Tekintve tehát, hogy a 4 ./' szerződés 1841-ben lejárt, 1861-ben felperes által felmondatott, s alperes a haszonbér rendes fizetését nem igazolta: a 4 ./' alatti szerződés megszűntnek kimondandó stb. volt. — A hátralékra nézve felperes elutasittatott, mert számszerű mennyiségét ki nem mutatta. Kir. Tábla 1882. ápril 13. — 11341 sz. a ítéletével a haszonbér hátralékra nézve hhagyta a tszék Ítéletét, — a kereseti főtárgyat illetőleg* azonban megváltoztatta, s felperest a Blizanitza pusztarész tettleges birtokba bocsátása, s használatba adása iránti keresetével elutasította: levetkező indokolással: »Felperes arra állapítja ezen keresetét, hogy a Blizanitza birtok 1801. évben haszonbér czimén jutván alperes birtokába, s a bérleti idő lejárván, annak birtoka örök haszonélvezeti jog alapján őt illeti. Ez azonban alperesileg tagadtatván, a bizonyítás kötelezettsége felperest terhelé. de a ki azt nem teljesítette. >Habár ugyanis az A. földbirtok kimutatással igazoltnak látszik, hogy a Blizanitza praedium Kuuian község határához tartozott, s habár a Mária Terézia által 1114. nov. 12. kelt kiváltságlevél (C. a.) I-ső pontja szerint mindazon területek, a melyeknek a kerületi (kikindai) községek az azon kiváltságlevélben emiitett 1753. évi conventió folytán addig birtokában, élvezetében vagy bármily használatában voltak, — abban továbbra is meghagyattak : — mindazonáltal tekintve, hogy az idézett kiváltságlevél a volt nagykikindai kerület összes s nem egyes községei részére állapit meg jogokat; és tekintve hogy az 1. 2. 9. 10. sz. okiratokkal igazolva van, hogy a Blizanitza praedium az 1784. és 1799. években néma felperes birtokában volt, hanem mások által birtokoltatott haszonbérben: a C. kiváltságlevélre állapított örök haszonélvezeti jog, még ha az az ősis. pátens 4. §. ellenére érvényesíthető leune is jelenleg — nem létezettnek tekintendő. »Ily körülmények közt peres feleknek a Blizanitzára vonatkozó jogaik alapjául, — tekintettel arra is, hogy felperesnek az 1801. febr. 21-ik kerületi határozat, valamint a 4 /. alatti szerződésben em-