Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 24. szám

— 95 — Kir. Curia következőleg itélt: >A kir. tábla ítélete indokaiból helybenhagyatík azon megjegyzéssel, hogy a fenforgó ügylet fix ügyletnek nem tekintetbetik ugyan — azért mert a szerződésben kitett batáridők nem lényeges feltételkép lettek megállapítva; minélfogva a ker. törv. 355. §. nem alkalmazható; — mind a mellett alperes még is jogosítva volt a szerződéstől elállani a nélkül, hogy felperesnek a ker. törv. 354. §. értelmében az utólagos teljesítésre időt engedni, s őt a második részlet átvételére felhívni köteles lett volna; mivel felperes az első részlet átvételének megtagadása által már világos jelét adta annak, hogy ő a maga részéről a szerződést teljesíteni nem akarja. >A felperesi ügyvéd felebbezési költsége saját fele irányában 18 frt 65 krban állapittatik meg.« (1883. fébr. 13. — 946. sz. a.) A felebbviteli bíróságok szabályozásáról és a felebbvitel korlátozásáról a királyi járásbíróságok hatásköréhez utalt büntető ügyekben, hozott 1883: VI. f-cz. 1. §. A másodfokú bíráskodást a kir. törvényszékek, a harmadfokú bíráskodást pedig a kir. ítélő táblák gyakorolják: 1. az 1879. évi XL. t.-cz. 36., 39., 40., 42., 48., 52., 59., 79., 87., 88., 89., 111., 114., 127., 130., 132. és 143. §§-ban felsorolt kihágások eseteiben; 2. ugyanazon törvényczikk 46. §-ban foglalt kihágás eseteiben, a mennyiben az első fokban a kir. járásbíróságok hatásköréhez van utalva: 3. a törvény szerint kizárólag pénzbüntetéssel büntetendő becsületsértés vétségének eseteiben (1878: V. t.-cz. 261. és 273. §§.); és 4. a könnyű testi sértések vétségeinek eseteiben. (1878: V. t.-cz. 301.'§. és a 302. §. első bekezdése.) 2. §. Az 1. §-ban felsorolt ügyekben a másodbirósági ítélet ellen a vádlott csak akkor élhet felebbvitellel: 1. ha a másodbiróság őt az első bírósági felmentő ítélet megváltoztatásával bű nősnek ítélte; 2. ha az elsőbirósági ítéletnek akár megváltoztatása, akár annak helyben hagyása mellett, a másodbiróság őt szabadságvesztés büntetésre, vagy kétszáz forintot meg haladó pénzbüntetésre ítélte. 3. §. Az. 1. §-ban felsorolt ügyekben a másodbiróság ítélete elllen a kir. ügyész és a magánvádló csak akkor élhet felebbvitellel : 1. ha az első bíróság által elitélt vádlott felmentetett; 2. ha bűntett, vagy oly vétség esete forog fenn, mely másodfokulag a kir. törvényszékek hatásköréhez nem tartozik. 4. §. Ha a vádlott vagy a magánvádló a 2. és 3. §§. szerint meg nem engedett felebbvitellel él: a kir. tábla a felebbvitelt hivatalból visszautasítani köteles. 5. §. Az 1. §-ban felsorolt ügyekben, a 2. és 3. §§. szerint megengedett felebbvitelek eseteiben, a kir. tábla határozata ellen további felebbvitelnek helye nincsen. 6. §. A kir. járásbíróságok hatásköréhez utalt azon kihágások és vétségek eseteiben, a melyek az 1. §-ban felsorolva nincsenek, felebbvitelnek van helye az illetékes kir. táblához mint másodbirósághoz. 7. §. A 6. §. szerint másodfokban a kir. táblák hatásköréhez utalt kihágások és vétségek eseteiben, a másodbirósági ítélet ellen a m. kir. Curiához csupán az anyagi büntető törvénykönyv nem helyes alkalmazása miatt és ez esetben is csak akkor van további felebbvitelnek helye: 1. ha büntetendő cselekmény esete nem forog fenn; 2. ha valamely bűntett, vagy elsőfokulag a kir. törvényszékek hatásköréhez utalt vétség kihágásnak, vagy a kir. járásbíró ság hatásköréhez utalt vétségnek minősíttetett. 8. §. Az 1. §-ban felsorolt ügyekben a törvény hatályba lépte után felterjesztendő felebbvitelek elintézésére a jelen törvény rendelkezései alkalmazandók. Ugyanezen ügyekben a jelen törvény hatályba lépte napjáig a kir. táblához már felterjesztett felebbvitelek elintézésére a kir. tábla illetékes ; ennek a jelen törvény hatályba lépte után hozandó határozatai ellen azonban további felebbvitelnek helye nincsen. A jelen törvény 7. §-ának rendelkezése az annak hatályba lépte után másodbirósági határozattal elintézett ügyekben alkalmazandó akkor is, ha az első birósági határozat a jelen törvény hatályba lépte előtt hozatott. 9. §. Ezen törvény végrehajtásával és hatályba lépése határnapjának meghatározásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Ezen törvényt életbeléptető miniszteri rendeletet lapunk f. évi 21 -ik számában febr. 23-án közlöttük. Ezen rendelet szerint a törvény márczius 1-én lép életbe. Illetőségi összeütközések. Birósági s közig, hatóságok között. 1. Tóth Mihály pócsmegyeri szőlőjében gróf Breuner Ágoston leányfalvi erdeje mentén a szarvas vadak 30 forint kárt okoztak. A pomázi szolgabiróság végzésében illetéktelenségét állapitotta meg, az 1877. XXII. t.-cz. 11. §. 4. pontja alapján. — Áttétetvén ez ügy a szent-endrei járásbírósághoz ez szintén illetéktelennek mondotta ki magát — hivatkozva az 1880 : 37. t.-cz. 41. §. 3. pontjára, mely az 1872 : VI. t.-cz. szerint büntetendő kihágásokat közigazgatási útra utasítja. A rn. kir. minisztérium következőleg döntötte el ezen összeütközést: »Az érintett ügy, mint kisebb polgári peres ügy látandó el; »mert a vadak által okozott kártérítést tárgyazó keresetek az 1877 : XXII. t.-cz. 11. §. 4. pontja értelmében kisebb polg. peres eljárás alá tartoznak 100 frt összeg erejéig, már pedig a jelen esetben 30 frt megtéritése követeltetik, azon a jogczimen, hogy szarvas vadak okoztak panaszló szőllejében 30 frt értékű kárt; -mert a nevezett kir. járásbíróság azon érvelése, hogy az 1880 : 37. t.-cz. 41. §. 3. pontja értelmében az 1872 : VI. t.-czben foglalt kihágások közigazgatási útra tartoznak, a jelen esetre helytelenül alkalmaztatott, miután a jelen panasz tárgyát nem az 1871. VI. t.-cz. IV. fejezetében foglalt valamely kihágás képezi, hanem az 1872 : VI. t.-cz. II. fejezetében foglalt magánjogi kártérítési kötelezettség alapján kéri panaszló a becslevél szerint megállapított kárának megtérítését, annak elbírálására pedig, tekintettel az 1877 : XXII. t.-cz. 11. §. 4. pontjára, illetve a 9. §. rendelkezésére a kisebb polgári peres ügyek elintézésére illetékes hatóságok birnak hatáskörrel. 2. O-Kanizsán hivatalos vizsgálat tartatván kitűnt, hogy több füszerkereskedő ártalmas szereknek szabálytalan, illetve engedély néküli elárusitását gyakorolta. Ezen kihágás miatt fejenkint 25 frt. pénzbüntetéssel büntettettek a zentai szolgabíró által 1881. évi ápril hó 2-án, 1347. sz. alatt kelt végzéssel; felebbeztetvén, az BácsBodrogmegye alispánjának 7606/81. sz. alatt kelt határozatával feloldatott, s tekintettel a kih. b. tk. 108. §-ára, illetőleg az 1880. XXXVII. t.-cz. 40. §. 5. pontjára az ügy birói hatósági körhöz tartozónak jelentetett ki. A zentai járásbíróság: 210/82. sz. a. az ügyre nézve illetéktelenségét mondta ki hivatkozással a 26033/75. számú belügyminiszteri rendelet 8. §-ára, és az 1880. XXXVII. t.-cz. 40. §. 4. pontjára, minek következtében a nevezett alispáni hivatal részéről a hatósági körre nézve támadt összeütközés eldöntése kéretik. A in. kir. minisztérium következőleg határozott: »Az érintett ügy ellátása birói útra tartozik; >mert az O Kanizsán 1881. évi márczius hó 7-én tartott hivatalos vizsgálat alkalmával kitűnt, hogy Popovits János, Löbl Mór, Cservenitz János, Szilágyi Sándor és Reitzer Simon ó-kanizsai lakos füszerkereskedők, részben megsértették a kir. belügyminisztérium által 1875. évi június 'hó 2-án, 26033. sz. alatt kiadott rendeletnek az anyag és méregáruczikkek elárusitására vonatkozó intézkedéseit, részben engedély nélkül árusították el az említett anyagokat; »mert ezen cselekmények a K. B. T. K. 108. § ának 4. pont alá vonhatók; »mert az 1880. XXXVII. t.-cz. 40. 41. §§-ai értelmében a K. B. T. K. 108. §-ába ütköző kihágások fölötti határozathozatal birói útra tartozik; >mert a nevezett kir. járásbíróság azon érvelése, melyetaz 1880. XXXVII. tcz. 41. § ának 4. pontjára alapit, figyelembe nem jöhet, miután a jelen cselekmény a K. B. T K. 108. §-ának intézkedése alá esik, és igy az nem a hivatkozott belügyminiszteri rendelet, hanem a törvény által megállapított kihágást képez, a miből egyébiránt csak az következik, hogy a hivatkozott belügyminiszteri rendeletnek 8. §-a van