Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 24. szám

— 94 — lanokra vonatkozó jogát — a hitbizományi kötvények s pénzösszegek iránti perben hozott ítéletek által nem érintettnek mondta ki, és hogy »6) a telekk. perben hozott másod- s harmadbirósági Ítéletekben nem mondatott ki jogérvényesen az, miszerint Bárczay Ferencznek a kassai 145. sz. telekjkben bejegyzett tulajdona néhai Bárczay Sámuel végrendelete által s végrendelete értelmében korlátolva van. >De perujitási keresetében felperes nem az alapperbeli harmadbirósági ítélet alapjául vett resjudicatára, hanem egyedül az ügy érdemére vonatkozva hozta fel uj bizonyitékkép apjának Bárczay Ferencznek végrendeletét A. alatt, — továbbá a f.-heringesi szőlő eladását tárgyazó szerződést B. alatt a hitbizomány rendezése iránti ügyben peren kiviil hozott legf. törvényszéki határozatot C. alatt. — Mindezen okmányok nem is érintik a res j/nlicata kérdését — egyik irányban sem. A D. alatti okmány pedig nem egyébb mint másolata a hitbizományi minőség telekk. bejegyzése iránti ujitott perben kelt 1873. évi 4305. sz. harmad bírósági ítéletnek, amelyben kimondatott, hogy a hitbizományi kötvények s pénzösszegek iránti perben hozott 1868: 4030. sz. elsőbirósági — az 1868: 29917. sz. másod- és 1869: 6895. sz. harmadbirósági ítéletek a kereseti ingatlanoktól különböző tárgy iránt lefolyt perben keletkeztek, — vagyis hogy ez utóbbi Ítéletek alperemek jogát a kereseti ingatlanokra nézve nem érintették. — Végre azon vitatott körülmény, hogy a tulajdonjog kérdése az alapperben teljesen megoldva nem lett, — felperesnek, aki tulajdonjog iránti keresetével határozottan elutasittatott, és aki most nem azon ítéleteket kívánja hatályon kivül helyeztetni, melyekben az alapperbeli itélet res judicátát látott — alapot a perújításra nem szolgáltat. >Mindezeknél fogva aperujitást megengedni nem lehetett.* (1883. jan. 23. — 201. sz. a.) Jogeset. Az elvált házastársak között a vagyoni viszony rendezése ellen különösen a közzzerzeményre vonatkozólag is — törvényes akidály akkor sem forog fenn, ha azok ágyasztaltól választattak el s igy az együttélés közöttük törvényesen megszüntettetett. Virágh Julianna Kosztolányi Istvánné — Szíjártó Tót Antal, ugy ennek neje Lakatos Teréz és Kosztolányi István e. a kecskeméti 48. sz. telekkönyvi ingatlanok fele részére a tulajdonjog megitélése s a vagyonközösség megszüntetése iránt 1880. okt. hóban kecskeméti tszéknél pert folytatván — Törvényszék 1882. jan. 17. — 182. sz. a örökadásvevési czimen a kereseti fele részt 300 írt vételárban felperesnek megítélte s kötelezte alpereseket tűrni: hogy az összes ingatlanság nyilvános árverésen eladattassék s a befolyandó vételár fele része felperesnőnek kiadattassék. Kir. Tábla 1882. május 11.—19088. sz. a. felperest keresetével elutasította; >mert felperes keresetét arra állapítja, hogy ő s férje a kereseti ingatlant 1. s 2. rendű alperestől megvette, annak fele tehát közszer zeményi jogon őt illeti. > Miután azonban közszer zemé n ynek csak azon javak tekinthetők, melyek a hitvestársak által a házasság megkötésétől annak törvényes megszűntéig szereztetnek, s miután házasság tartama alatt szerzett vagyon felett a férj szabadon rendelkezhetik, egyrészről a közszerzemény terjedelme addig meg nem határozható, mig a házassági viszony tart, másrészről pedig ugyanazon jog a házasság megszűntéig nem erényesithető; ebből folyólag tekintve hogy a felperes s 3. rendű alperes közti házassági viszony még felbontva nincs s igy az jogilag fennállónak tekintendő: felperes közszerzeményi jngezimen a vagyon felét ez idő szerint nem követelheti. Kir. Curiu a tábla Ítéletét megváltoztatta, s az ügyet érdemleg elbirálhatónak mondotta ki; s ehhez képest a táblát uj itélet hozatalára utasította: ..mert miután Kosztolányi István s Virágh Julianna kath. vallású házasfelek a váczi püspöki szentszék 1880. nov. 10. — 3276. sz. ítéletével ágy és asztaltól elválasztattak: s igy az együtt élés felperes s 3. rendű alperes között törvényesen megszűnt: <a kereset tárgyát képező vagyoni viszony rendezése ellen törvénves akadály nem forog fenn.* (1883. feb. 20. — 6527. sz. a.) Kereskedelmi jogeset. Vevő az áruszállítás első részlete átvételének megtagadása által világos jelét adván annak, hogy maga részéről a szerződést teljesíteni nem akarja ; habár az áruvételi szerződés Jix ügyletnek nem tekintethetett; az eladó mind a melleit jogosítva volt a szerződéstől elállani a nélkül, hogy a vevőnek az utólagos teljesítésre időt engedni s a második részlet átvételére felhívni köteles lett volna. Klein Lipót képviselve Kisfaludy Kálmán temesvári ügyvéd által — Mendl Hubert czég e. 500 frt foglaló visszaadása s 500 frt kötbér fizetése iránt a temesvári tszéknél 1879-ben pert indítván; — Törvényszék 1882. mart. 27. — 13585. sz. a. alperest a kereseti összegben s 45 frt perköltségben marasztalta; »mert a kereseti jogügylet alapját az A. és 27. a. nem kifogásolt felek által kölcsönösen kiállított kötlevelek képezik, melyek szerint alperes a felperesnek 2000 db tölgyfa törzset eladott, melyek az erdőben felperes által a kikötött minőség s mérték szerint megvizsgálandók s alperes által a szerbpozsezsenai dunapartra 1879. május 15-ig szállitandók voltak. »Fel peres azt állítja, hogy alperes a fatörzsöket sem május 15 ig sem megintésére daczára később sem szállította a kitűzött helyre, amiért szerződésszegőnek tekintendő. > Alperes azzal védekezik hogy felperes mulasztásai okozták a nem szállithatást; mert 2-/. szerint felperes a kikészitett fatörzseket az alperestől vett értesítés után az erdőben megszemléltetni s az átvétel jeléül jegybélyegezni tartozott, s csak az igy jelölt törzsöket tartozott alperes a dunálioz szállitatni, ámde felperes april 28-ki azon értesitése daczára, hogy 1000 db elkészített fatörzs megszemlélését s átvételét foganatosítsa, azt tenni elmulasztotta, mivel az erdőben megjelent megbízottja — Walner — a törzsüket nem jegybélyegezte, s igy a szállítást lehetetlenné tette, s mert 1879 május havában a dunapart a viz által elöntve volt s viz alatt állott s más lerakodó helyet ki nem jelölt. > Utóbbi körülmény tanukkal igazoltatott ugyan, de az itt döntő sulylyal nem bit, s annak daczára alperest marasztalni kellett, mivel őt a szerződés teljesítése körül már korábbi mulasztás terheli. íMert a fent emiitett kötlevélbeli kikötések ellenére csak 1000 db kikészitett törzset adot át, de az egész mennyiséget a kitűzött időre el nem készitette s át nem adta, tehát szerződés szegőnek tekintendő. Kir. Tábla 1882. okt. 5. — 2413. sz. a. megváltoztatta s felperest keresetével elutasította s 69 frt perbeli költségben marasztalta — következő indokolással : > Alperes jogai s kötelezettségei megállapítására nem az alperes által aláirt A. alatti, hanem erre válaszul szolgáló tehát későbbi keletkezésű, felperesileg aláirt, alperesileg elfogadott az A. alattitól némi részben alperes előnyére eltérő 2'. szerződés irányadó. ;>Eszerint alperes jogosítva volt felperestől kívánni hogy a fatörzsök megvizsgálása, megjelölése s tényleges átvétele 2 részletben történjék. Hogy azt felperes is igy értelmezte kitűnik a b levélből melyben alperes ezen jogát nyíltan elismeri. >Felperes beismeri hogy alperes által 1879. apr. 28. a kész törzsök átvételére felhivatott; és beismeri hogy kiküldöttje azok megjegyzését és átvételét megtagadta: >Nem szolgálhat felperes mentségére a b) levélben foglalt azon állítása, hogy alperes csak akkor lett volna jogosit%-a őt az átvételre felhívni, ha a törzsök fele— 1000 drb készletben lett volna, mert eltekintve attól, hogy azon alperesi állítást hogy akkor már 1000 dbot meghaladó törzs állt készen, két tanú támogatja, alperesnek ily kötelezettsége a 2 /. szerződésben, melyben a készlet mennyisége nincs megállapitva, — nem foglaltatik. >Ily körülmények között, midőn alperes a 2'/. alattiban megállapított jogához képest, felperest az áru első részletének átvételére felhívta, — felperes pedig az átvételt megtagadta : alperes anélkül, hogy felperesnek az utólagos teljesítésre időt engedni, s ott a második részlet átvételére felhívni köteles lett volna: a ker.törv. 355. §. szerint jogositva volt a szerződéstől elállani s a szállítást, ha az egyébként teljesíthető lett volna is — megtagadni. »Ezek szerint nem al- hanem felperes levén oka annak, hogy a szerződés teljesedésbe nem ment: felperes, sem a szerződés szegésre kikötött kötbért, sem az adott foglalót nem követelheti, hanem, ugy a 2 /. alatti szerződés, mint a ker. törv. 277. §. szerint alperes van jogositva a foglalót megtartani.