Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 23. szám

— 91 — 2-od bírósági ítélet már az 1881: 60. tcz. hatálybalépte után hozatott: ez ügyre ugyanazon törv. 100. §. d. pontja értelmében ugyanazon törvény 47. §-ának intézkedései alkalmazandók; — ez utóbbi §. értelmében pedig, tekintettel a kereseti követelés összegére, — és tekintettel arra, hogy az elsőbiróság ítélete az alperesek által jelenleg neheztelt részeiben a 2-od bíróság által helybenhagyatott: a 2-od bírósági ítélet ellen további felebbezésnek helye nincs. (1883. febr. 8. — 5642. sz. a) A kir. Curián e hétre összesen bejelentetett : 702 ügy, — ezek közt 252 polgári, s 450 bűnvádi, — előbbiek között 3 úrbéri, — 14 váltókereskedelmi. 1. bűnt. tanácsban (10 biró) 114, — Il-ban (11 biró) 148, — 111-ban (7 biró) 95 s a IV-ben (7 biró) 93 ügyet jelentett be. A polgári tanácsokban I. (7 biró) 51, — 11.(6 biró) 43, — III. (7 biró 48, — IV. (6 biró) 42 s az V. tanácsban (7 biró) 68 ügyet jeléntett be. Büntetőjogi esetek. Azon cselekmény, mely másnak halálát idézte elö a tettes által hosszasb ido alatt, s nayy erőfeszítéssel hajtatván véghez, — másrészt ingóságának — egy szűrnek — elvételére erőszak használtatván, s ezen erőszak használatával fosztván meg életétől: ezek által a szándékos emberöléssel párosult rablás büntette állapittatik meg. Madarasán György 38 éves nős rovott előéletű napszámos e. rablás és szándékos ember ölés miatt és Zajka Lika 57 éves családos napszámos e. lopás vádjára bünper folytattatván a zilahi tszéknél — Törvényszék 1882. juli 14. Madarasánt a rablás (344. §.) és a szándékos emberölés (279. §.) bűntettében nyilvánította bűnösnek s 12 évi fegyházra stb. ítélte — Zajkát pedig felmentette. Az indokolás a következő : Madarasán 1880. nov. 7. este többed magával borozott a korcsmában, azok közt volt Zajka Likáné és Kádár Nikitáné is; utóbbi midőn a községi biró által mindnyájan haza küldettek, szinte eltávozván Madarasán utána ment, — ki látván az előtte menő asszony részeges állapotját, azon gondolatra jött, hogy gubájától megfoszsza — mit végre is hajtott. Midőn kint voltak a réten, melyen keresztül juthattak falujokba, Madarasán megrohanta Kadárnét, nagy erővel nyakára vetettemagát s megfojtotta a gubát magához vette s azzal eltávozott s miután a szűrt elrejtette, Zajka Likával a tett színhelyére visszament, hol Kádárnét megvizsgálván — mint vallomásában mondja — azt meghaltnak találták, — idegen hangok hallatára azután a faluba visszatérvén a községi előjáróságnak jelentést tettek a hulla felfedezéséről. A szakértők véleménye szerint az asszony erőszakkal fosztatott meg életétől és pedig a gége porcz, illetőleg gőg bezuzása következtében. Megtámadtatásakor védküzdelmet kellett gyilkosával vivnia, — legalább erre mutat az, hogy többen hallották kiabálását s káromkodását, és a hulla körül taposás nyomai is voltak láthatók. — Azt hogy vádlott megtámadta Kadárnét hogy leverte a földre s csakugyan erővel elvette gubáját — valamint azt is hogy megtámadásának czélja nem is volt egyébb mint azon szegényes gubának elvétele — maga vádlott beismerte. Az általa tagadott ölési szándék pedig fentebbi tények által igazolva lett. Zajka Lika, ki azzal gyanusittatott, hogy a hulla mellől egy kendőt 30 krral vitt volna el, a lopás vádja alól azért mentetett fel mert az reá nem bizonyult be; miután Madarasán azt vállá, hogy ő vette el és rejtette a széna boglyába azon kendőt, melyet csakugyan ő is húzott elő s adott át a pandúrnak; s a melyben szerinte pénz nem is volt — mire mutat az, hogy Kadárné a korcsmában hitelre hozatott magának bort. Kir. Tábla 1882. szept. 4. Madarasán s kir. ügyész felebbezésére — a törvényszék Ítéletét indokaiból helybenhagyta. Kir. Curia részben az alsó bir. Ítéleteket megváltoztatván: Madarasánt a szándékos emberöléssel párosult rablás bűntettében (279. 344. 349. §§.) mondotta ki bűnösnek s a 91. §. alkalmazásával 15 évi fegyházra ítélte mibe 1 évi vizsgálati fogság beszámítandó. Indokok: Madarasán cselekménye minősítésének megállapítására, az alsóbirósági indokokhoz járulván az is, hogy Kádár Nikitáné a tett helyén elhalálozott s hogy megfojtás által öletett meg, mely az orvosi vélemény szerint hosszasabb nyomás következményevolt s oly nagy erővel vitetett véghez, hogy e miatt a gégeporczai összeroncsoltattak: s ezeknél fogva vádlott tudhatta s tudnia is kellett, hogy abból, az élet rendes körülményei között, a sértett halála mulhatlanul bekövetkezik; vádlott ellenében az ölésre irányzott szándék kétségtelenné válván, ellenében a szándékos emberölés, — s minthogy önbeismerése szerint a Kadárné szűrének elvitelére erőszakot használt, s nevezettet ezen erőszak használatával fosztotta meg életétől: a szándékos emberöléssel párosult rablás büntette volt megállapítandó; mely cselekményeért a büntetés a btk. 349. §. 2. pontja második része szerint volna ugyan kiszabandó; de minthogy vádlott a tettet az elkövetés alkalmávali ittas állapotának befolyása alatt követte el; azt nemcsak beismerte, hanem arról hogy Kádár Nikitáné a mezőn halva fekszik, maga tett jelentést a községi előjáróságnak, s ez által a tett elkövetője kilétének kiderítését könyitette: mind ezek az ellene fenforgó azon egyetlen elfogadható súlyosító körülmény mellett, hgy rovott előéletű — mert a többi terhelő körülmények már magával az elkövetett cselekménynyel vannak egybekötve — a bűnhalmazat pedig a cselekmény minősítését képezi —oly annyira túlnyomók hogy ezek alapján a btk. 349. §. szerint megállapított életfogytig tartó fegyház büntetéstől eltérni s a 91. §. 2. pontjában kiszabott 15 évi fegyházat kellett alkalmazni. >A büntetés szabályszerűen csak jogerejü ítélet alapján levén végrehajtható, ennek kezdetéül ezen okból mondatott ki a mai nap. >A kiállott vizsgálati fogságból azért számíttatott be egy évi időtartam, mert a vizsgálati fogság s a fegyház között fenforgó különbség miatt, a vizsgálati fogságnak a fegyház büntetésbe való teljes beszámítása indokolható nem levén, a büntetésbe betudandó idő mennyiség azoknak egymáshozi viszonyítása folytán állapitandó meg.« (1883. jan. 18. — 16614. sz. a.) Polgári codex-tervezet felülvizsgálata. (Folytatás.) Febr. 10-én — a 20-ik ülésben a tanácskozás a 135. §-sal vette kezdetét. Ez, ugy a 136. §. is elfogadtatott következő tartalommal: 135. Az igenleges feltétel teljesül, ha a felttételül tűzött körülmény, ugy a mint megállapítva volt, bekövetkezik - a nemleges, ha bizonyossá vált, hogy azon körülmény, ugy a mint megállapítva volt, be nem következhetik. 136, Az igenleges feltétel meghiúsul, ha bizonyossá vált, hogy a megállapított körűimeny be nem következik; a nemleges, ha az, a minek elmaradása volt feltételül kitűzve, teljesült. A 137. §-nál, mely igy szóll: A feltétel teljesültnek tekintendő; ha az, a kinek a feltétel teljesülése hátrányára válik, annak teljesülését jogellenes czélzattal akadályozza. Oberschall azon észrevételt tette, hogy meg kell különböztetni, a véletlentől harmadik személytől, vagy a felek akaratától függ-e, a teljesülés s ily értelemben módosítást javasol. Györy megjegyzi, hogy a szakasz abból indul ki, miszerint a mi csupán a felek akaratától függ, nem tulajdonképeni kivétel. Különben is az ide vonatkozó minden kérdést itt nem lehet megoldani. A §. csak azon főszempontot tartotta átalánosságban maga előtt, hogy, a midőn jogellenes czélzat miatt nem teljesülhet azon feltétel, melynek teljesülése a jogellenesen akadályozóra hátrányt hozna, ez a hátrány ne maradjon el. A. §. azokkal, melyekre nézve a külön részekben disztinkeziók tehetők, nem lesz ellentétben, Inkább van a kihagyás, mint a részletezés mellett. Czorda jobbnak tartja, ha világosan kifejeztetik mindaz, a mit Oberschall felhozott, s igy ha benmarad a szakasz Oberschall módositásához járul. A 137. §. változatlanul elfogadtatott. A 138. §-nál, melynek tartalma ez: Feltétel, mely nem következik be egészen ugy, mint megállapítva volt, meghiúsultnak tekintendő. Halmosy ezt tulszígorunak tartja és inkább a római jog felfogásának megfelelő kevésbbé szigorú formulázást kiván. Czorda kihagyni kívánja a §-t, mert nem tartja czélszerünek, hogy a teljesülés értelmezéséről a törvényhozás gondoskodjék, ezt teljesen a biró belátására kell bizni.