Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 23. szám

— 92 — Oberschall nem osztozik e nézetben, mert kell gondoskodni azon esetre,ha a feltétel csak részben teljesül, de a szöveget szintén enyhébben formnlázandónak tartja. GyŐry oly eseteket, midőn nem teljesedik egészen vagy a megállapított módon a feltétel, nem lehet, hátrányok nélkül, egész szabadon birói apprecziaczióra bizni, s azért szükség már a törvényben intézkedni. Ha merev a formulázás, abból nem következik a kihagyás. Hagyassék ki az, hogy »egészen* ugy kell teljesedni, s legyen csupán annyi, hogy >ugy« kell teljesülni, a hogy meg volt állapítva. Vétsey a szakasz mellett. Szentgyörgyi pedig annak kihagyása mellett szólt, mire a többség a §. kihagyását mondta ki, A 139. §. köv. szövege: A jogügylet, oly feltétel mellett, melyről jogi vagy természeti oknál fogva, már a megállapításkor bizonyos, hogy teljesül, rend hatálya, nem volt található érintkezési pont, mely lehetővé tette volna a kellő általános formulázást. Gy'óry megjegyzi, hogy nem fogadtatván el azon véleménye, mely szerint ne legyen a hatályra nézve megkülönböztetés, p. o. végrendelet és szerződések közt; hozzá járult ahhoz, hogy a különbözőségből folyó nehézségek folytán, ezen intézkedés tartassék fenn egészen a külön részeknek. Oberschall indítványa nem fogadtatott el. A 142. §, mely igy szól: Ila a jogügylet hatálya, valamely naptárilat/, ragy bizonyosan bekövetkező esemény megjelenésére/ meg/ialá mzott i<H>ponthoz köttetik: a jogügylet hutálya azonnal kétségtelen, csak kezdete ha!asztatik el, vagy tartama van korlátozva, — és az >azonnal szó kihagyásával elfogadtatott. A 143. és 144. §§ ok következő tar„ ^v~«..-v~^..v«~. . J~~7 "V ' +1 1 szerint feltétlennek tekintendő, ha a feltétel \^onmvM; felfüggesztő, - létre nem jöttnek, ha a fel-\ J f; Kczddi ido megállapításánál, a tétel"felbontó, - azon módosítással, hogyjEFSÉffiiTÜSMj^íSi >teljesül< helyett legyen >teljesült« s a [ rendszerint -< szó kihagyásával fogadtatott el. A 140. §-ból, mely igy szól: A jogügylet, oly feltétel mellett, melyről jogi vagy természeti oknál fogva, már a megállapításkor bizonyos, hogy nem teljesülhet: rendszerint semmis, ha a feltétel felfügrint a kitűzött időponttól fogva, az annak megszerzésére való jog pedig a jogügylet létrejöttétől fogva szereztetik meg. 144. Végzödési ido meghatározásánál, a szándékolt jogviszonyból eredő jog azonnal mer/szereztetik, a kitűzött végzödési időponttól pedig elenyészik, — mint részletes természetűek kihagyattak. A 145. §. az » egyszersmind* szó kiyesztö•; ha pedig a feltétel Jelbontó, a feltétel h a 146 § 8' di észrevétel r nem létezőnek tekintendő,-szmte kihagya- Elfogadtottak el következő szövegel tott a >iends.eiint<. 145. Oly időmeghatározás, melynél Ezen §§-oknál, melyek a bizonyos és beku-vetkezése j6éteSf egyszersmind feltételnek a lehetetlen feltételekről szólnak, felhoza- ^^.^^ tott, hogy oly felfüggesztő feltételnél, melyl nem teljesülhet, nem gondolható kivétel, mikor a jogügylet ne lenne e miatt semmis, — másrészről pedig felhozatott, hogy az átalános rész szerkesztésénél fenn kellett hagyni, ha p. o. oly vélemény fogadtatik el, esetleg az örökösödésről szóló külön részben, mely szerint lehetetlen feltételnél nem a jogyügylet lesz semmis, hanem a feltétel tekintetik nem létezőnek. 146. Oly idő meghatározás, mely soha be nem következhető időt tartalmaz, a lehetetlen feltétellel egyenlőnek tekintendő. A 147. §. köv. szövegének: A határidők következölég számitandók: 1. Napok alatt rendszerint éjfélig terjedő közönséges naptári napok értendők. 2. A határidő kezdetének azon nap veendő, melybe a kiszámítandó időnek elsopercze esik; végének pedig a kezdeti naptól száEz utóbbi nézet azonban nem találván \mitott időközt befejező utolsó napnak végviszhangra, az ennek kifejezéséül szolgáló j percze. >rendszerint* szó kihagyatott. A 141. §. elfogadtatott következő szövegezésével. 3. Meghatározott hónapok, napjaiknak naptári mennyisége szerint számitandók. 4. Ha egy vagy több havi határidő megTeljesen érthetlen, vagy a jogügyleti határozott napon kezdődik: akkora: iékolt hatályával ellenkező, és oly félté-fejezo hónapnak hason számi telek hatolva, melyeknek teljesülése a jog és erkölcsiséggel ellenkező cselekvényt vagy mulasztást kiván, a mennyiben a törvény kivételesen egyes jogügyletekre nézve mást nem rendel, a 139. §. szerint ítélendő meg. Ezután Oberschall felhozza, hogy hézagos a feltételekről szóló rész, mert a visszahatás kérdése iránt semmi intézkedést nem tartalmaz. Az indokolás szerint az erre vonathozó szakaszokat szerző, megbizott társai kívánatára hagyta ki. Indítványozza, hogy ezen fontos kérdés iránt vétessenek fel rendelkezések az általános részbe. IU napjával, vagy ha a befejező hónapnak oly számú napja, mely a kezdet napjának megfelel, nem volna, azon hónap utolsó napjával végződik. 5. Fél hónap alatt 15 nap, meghatározott hónapnak fele alatt, annak 15-ik napja értendő. 6. Evekre a 3-ik és 4-ik pontbanfoglalt szabályok alkalmazandók. 7. Fél év alatt hat, negyedév alatt három hónap értendő, — első pontja, elfogadhatónak találtatott, a második pontnál Oberschall azt javasolta, hogy az intézkedések akkép vétessenek fel az általános részbe, mint a váltó és kereskedelmi szerint, az nem csupán u szerződéseknél hanem a törvényben megállapitott minden határidőnél irányadó lesz s igy a meghatározásokban nem szabad, a váltó és kereskedelmi törvénynek speczialis szempontból eredő intézkedéseit mintául venni, vagy elfogadni. — Életkor számításánál p. o. nem a forgalmi szempontok irányadók. Az értekezlet többsége végre abban állapodott meg, hogy a határidők, a menynyiben lehetséges, a váltó és a kereskedelmi törvényben foglalt e tárgyú intézkedéseknek megfelelően szabályozandók. A 148. §. elfogadtatott következő szöveggel : A 147. §-bau foglalt szabályok a jelen törvénykönyvben megállapitott minden határidőre alkalmazandók, a felek akaratátéji füe/gö határidőkre ellenben csak akkor, ha eltérőién nem intézkedtek. Eízal elvégeztetett a cselekményekről szóló V. czim jogügyleteket tárgyazó első fejezete. Körr v II <l *' 1«' 1 a bélyegilleték lerovásának végzésekbeni felemlitésér'ól. A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának kiegészítő részét képező illetéki díjjegyzék 48 tételéhez tartozó 1. jegyzet G-ik bekezdésében foglalt határozatok szerint a váltó bírósági sommás végzésre, valamint a közjegyzői okirat alapján kért kielégítési végrehajtást elrendelő végzésekre szükséges bélyegjegyek, a felperesnek kézbesitésendő végzés példányára ragasztandók, és rajtok a végzés szövege keresztül irandó. A pénzügyi kir. miniszter urnák £ évi január 19. 69477'882. sz. a. kelt átirata szerint, az emiitett bélyegilleték lerovásának ellenőrzése lehetetlenné válik a kir. biróságoknál követett ama gvakorlat folytán, hogy a kérdéses végzéseket tartalmazó előadmányi iveken a szóban forgó bélyegilletéknek, a feljebb idézett határozatok szerinti lerovásáról említés nem tétetik. A bélyegjövedék érdekeinek megóvása szempontjából felhívom a kir. törvényszékeket és járásbíróságokat: hogy az említett végzések szövegében a kérdéses bélyegilletéknek lerovását is felemlítsék, illetőleg, ha a lerovás elmulasztása esetén a fél ellen hivatalos lelet vétetett fel, ezen körülményt a végzés fogalmazványát tartalmazó előadmányi ívre mindig ráírják. Budapest 1883. január 31. — (3224. szám alatt). Az igazság ügy miniszter rendeletéből. Kinevezés. Az m. kir. igazságügyminiszter, L o v a g h y Sándor veszprémi törvényszéki telekkönyvvezetöt a zirczi járásbírósághoz telekköuyvvezetövé, Zsoldos Rezső zirczi járásbirósági dijnokot pedig ugyanezen kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. — A kecskeméti törvényszék Zambó Géza ügyvédjelöltet a félegyházi járásbírósághoz dijas joggyakornokká nevezte ki. Felelős szerkesztő SZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Teleszky kiemeli, hogy a felfüggesztő j törvényben foglaltatnak. Ezzel szemben a feltétel teljesülésének igen különböző levén ' szerző utalt arra, hogy a következő 148. §. Megjelene lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 írt, negyedévre 3 frt osztrák értékben Előfizetések az Athenaeum* lapkiadó-hivatalába (Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) intézendők. Budapest, 1883. Az Athenaeum irod. és nyomdai r. társulat.