Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 93. szám

Budapest, 1883. Péntek, Szeptember 28. 93. sz. Huszonötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Kereskedelmi jog. — CsöJ. — Perújítást cs3t. — Ügyvól fegyelm. — Illctőa. ö.íizaiitk. — Curiai Értesítő. A július—septemberi elöf. időszak egy pár nap múlva már lejárván — tisztelettel kérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az évnegyedi (3 frt.) előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Lapunk jelen nagy alakjában, s teijedelmében, oly nagy költségbe kerül, melyet csak leíkesb, s tömegesb támogatás melleit lehet elviselni. — Ha tehát óhajtják e lap, fs külön mellékletül megjelenő Curiai Értesítő fennállását, szükséges, hogy mindenki igyekezzék, részére előfizetőket is szerezni, s terjesztésére •m indent elkövetni. Tekintve, hogy lapunkat folyvást s pontosan küldjük azoknak is, kiknek előfizetési idejük májusban vagy júniusban már lejárt, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, méltóztassanak az esedékes előfizetési dijakat mielőbb megküldeni. — Mindent elkövetünk, hogy tisztelt előfizetőink igényei, főkép gyakorlati érdekei kielégíttessenek ; lapunk hetenként háromszor jelenik meg, nagy három hasábos formában, és kapcsolatosan a Curiai Értesitővel, mi csak lapunk számára van engedélyezve — és előfizetési árá mégis évnegyedenként csak 3 forint. Egyszersmind több oldalróli kérdezősködés folytán jelentjük, mikép felsőbb birósa. gainknál a közbenjárást, szorgalmazást kész. séggel eszközöljük és az ügyekről felvilágosítással s részletesb tudósítással is szolgálha tunk. Szerkeszt. A kereskedelmi jog köréből. (Folytatás.) A kamatokról. A kereskedelmi törvény a mellett, hogy az általános magánjoggal szemben eltérő néme'y intézkedéseket tajtalma az iránt, váljon kamatok általában követelhetők? a kamatokról több irányban rendelkezik, így nevezetesen meghatározza a kamatok nagyságát, mpgállapitja azt, hogy a késedelmi kamatok mely időponttól számithatók? intézkedik továbbá az iránt, menyiben lehet kamatok után is kamatot számítani s végre, váljon hátralékos kamatok a tőke összegét meghaladólag is követelhetők ? Lássuk az ezekre vonatkozó rendelkezéseket közelebbről. I. Kamatok nagysága. Különbség teendő törvényi és különösen késedelmi kamatok közt egyrészt és szerződéses kamatok közt másrészt. a) A tövvény'x kamatok kereskedelmi ügyletekben és minden oly esetben midőn a kereskedelmi törvény kamatfizetési kötelezettséget állapit meg, feltéve hogy szerződésileg magasabb vagy kisebb kamatok nem állapíttattak meg; igy különösen a K. T. 284. § esetében továbá a közkereseti és betéti társaságnál. (K. T. 71. 73. 132. %%), úgyszintén a késedelmi kamatok a tőke hatszázalékát teszik évenként.(K. T. 281 .§.)Ugyanaz áll a magánjogban is általában, Miután a törvény semmi különbséget nem tesz, a késedelmi kamat akkor is 6 szazalék ha a lejáratig szerződésileg megállapított kamat nagyobb vagy kisebb volt, bár előbbi esetben a hitelező hátrányosabb helyzete ju;. (Legf. itsz. 1876 július 13 6844. sz a, 1876. decz. 13-án 12145. sz. a.; 1877. január 25-^n 267 sz. a. kelt hat.) b) A szerződési kamatok, a mennyiben számszerűleg meg nem határoztattak, valamint a magánjogi ügyleteknél, ugy a kereskedelmi ügyleteknél is szintén a tőke hat százalékát teszik. A mi pedig a kamatok számszerű szerződéses megállapítását illeti, ugy ez a kereskedelmi törvény szerint kereskedelmi ügyleteknél akkor sem esik korlátozás alá, ha a kamatkikötés nem Írásban, hanem csak szóval történik. Ez intézkedés azonban később annyiban módosítatott, a mennyiben 8 százaléknál magasabb kamat sem közjegyzői okiratban ki nem köthető, sem bíróilag meg nem állapitható, sem telekkönyvi előjegyzés vagy bekebelezés által nem biztositható, sem biztosítási vagy kielégítési végrehajtás tárgya nem lehet. (1883 : XXV. tez, 21. §. Ennek külön kimondása külföldi Ítéletek végrehajtására való tekintettel történt) A 8 százaléknál magasabb kamatkikötés tehát a peres és perenkivülijogsegélytől fosztatott meg ; a kamatkikötési szabadság azonban magában véve érvényes s ha megfizettetett, annak visszafizetése nem követelhető ; (1877 ; VIII. tcz. 5. 1. bek A visszafizetés beszámítás utján sem érvényesíthető. Legf. ilsz. 1877. január 31 12,887, sz. a.) Félévcél hosszab időre kötött kölcsönnél mindazonáltal a félévet meghaladó időre, 8 százalékon felül pedig kamatot bármily időre előre levonni nem szabad, ellenkezőleg az a tőkéből lerovott összegnek tekintetik. (1877: VIII. tcz. 5, §. I. és 2. bek. L. már oszlr. p, t, 997. §) Az előre levont többlet tehát a tökébe beszámítható. A mennyiben továbbá a 8 százaléknál magasabh kamat az adós szorultságának könnyelműségének vagy tapasztalatlanságának felhasználásával a hitelező v«gy egy harmadik javára olyképen köttetett ki, hogy az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmas, vagy oly mérvű, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közt, szembeötlő aránytalanság mutatkozik; az uzsora vétsége forog fenn, mely mint ilyen büntetőjogi elbírálás alá esik, de magánjogi következményekkel is annyiban jár. a mennyiben a bíróság az uzsorás ügyletet semmisnek nyilvánítja ki, minek folytán az adós mindazt visszakapja, a mit a valósággal hilelezett értéken felül fizetett. A 8 százaiétnál magasabb kamatkikötés emiitett jogsegélyének megtagadása egyedei váltó- és oly követelésekre nézve nem foglal helyet, melyek bejegyzett kereskedők kölcsönös kereskedelmi ügyleteiből erednek; az uzsoia vétségére s annak következményeire vonatkozó határozatok pedig c;ak azon kereskedelmi ügyletekre nem nyernek alkalmzzást, melyek bejegyzet kereskedők mint hitelnyeiők által köttetnek. II. Mely időponttól számitható késedelmi kamat? Hogy késedelmi kamat általában követtltethessék, mindenesetre szükséges, hogy a követelés lejárt legyen : mert ha a követelés még nem érvényesíthető, késedelem sem létezik, következőleg a késedelem által okozott kár mégtéritéséről sem lehet szó. Ezen lejárat s ennek folytán az adós késedelme oly esetben, midőn határozott lejárati nap nem köttetett ki, csak ugy következhetek be, ha az adós a fizetésre fe!szólittatik, megintetik. Ez áll különösen hitelre történt eladásoknál a vételár követelésére nézve is, a mennyiben határozott lejárati nap ki nem köttetett. Más kérdés azonbaa, váljon csakugyan hitelre történt-e az eladás ? Az osztr. p. t. 1063. §-a szerint az eladás feltétlenül hitelre történtnek tekintetik ha az áiu a vételár lefizetése nélkül átadatott. A megintés napja képezi azután a lejárati napot, a melytől az adós késedelmi kamatot fizetni tartozik. Kivévén, ha a megintéskor későbbi fizetési határnap engedélyeztetett. A késedelmi kamat már" a keresetindítás, nem a kézbesítés napjától jár, bár utóbbi helyesebb. V. ö. a kamatok utáni késedelmi kamatokra nézve kifejezetten 1868 ; XXXI. tcz. 4. §, A megintés formája közömbös : történhetik bírói utón, vevezetesen a kereset megindítása által, és bíróságon kivül, nevezetesen közjegyzőileg. A számla megküldése magában véve megintésnek nem tekinthető. (X T. 282. §. 2. bek.; Esetlek azonban igen. p. o. nyugtatolt számla megküldése : a számla ismételt megkü'dése stb. A mennyiben határozott lejárati nap lett kikötve, vagy a mi ezzel egyenlő, előleges felmondás állal megállapítva: a késedelmi kamat a lejárat napjától követelhető, a nélkül tehát, hogy még külön megintés is volna szükséges. Azon elv áll tehát, hogy : dics interpellál pro homine A kereskedelmi törvény a késedéi-