Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 92. szám

- 367 frt követeléséből osztályrészt nem kapott ; így tehát a fentebbi fentartással előjegy zett alzálogjog hatályba nem léphetvén, annak mint hatálytalannak törlését annál inkábd elrendelni kellett, mert azon alperesi állítás, mintha Schneider Katalin és Schneider Lajos az A) alatti o sztályegyességnél nyilvános, az alperes jogainak kijátszása czéljából roszhiszemüleg jártak volna el, ezen a felperes és alperes közt folyamatban levő ügynek telekkönyvi állapot szerinti elbírálásánál tekintetbe nem vehető s alperes sérelmének orvoslása más útra tartozik" (18 83. szept. Ul — 2211. sz. a.) Kereskedelmi jogeset. Azon kifejezés: az „áruk nem helyeden szállitattak'' nemcsak akkép értelmezhető, hogy az áruk nem a megrendelésnek megfeleloleg küldettek — hanem megengedhető azon értelmezés is: hogy a szállítás azért nyilváníttatott nem helyesen történtnek, mivel a szállítás megrendelés nélkül eszközöltetett. Breuer Lajos és társa czég — Zach József e. 19 frt. 70 kr. fizetésére a budapesti V. ker. járás mint kereskedelmi bíróság előtt pert folytatván — tárgyalás után — "Járásbíróság 1832. sept. 14.—59255 sz. a. alperest a kereseti összegben — 1882-tőli kamataiban, s 10 frt. 30 kr. kerköltségben elmarasztalta következő indokolással: „Alperes azt adja elő. hogy. a kereseti árukat visszaküldötte felperesnek, mivel általa nem rendeltettek meg. Azonban a C alatti levél alperes kifogását a megrendelésre vonatkozólag, megczáfolja. De eltekintve ettől, ha a megrendelés nem igazoltatnék is, — alperes beismervén, hogy az árut nem bocsátotta felperes rendelkezésére, hanem csak Egyszerűen — visszaküldötte — a mire a keresk. törvény 346. 348. §§. értelmében jogositva nem volt; — ezen eljárása folytán felperes kérelméhez képest marasztalandó volt. Kir. Tábla 1883. márczius 21 — 4760 sz. a. megváltoztatta, az első bíróság ítéletét, s felperest keresetével elutasította, azt alperes részére 12 frt. perköltségben marasztalván — „mert a kereset jogalapját adásvételi jogügylet képezvén, alperes tagadásával szemben felperesnek azt kellett volna bebizonyítani, hogy alperes az árut, melynek vételára követeltetik, nála megrendelte. „Tekintve, hogy az ennek bizonyítására felhívott ö tartalma nem alkalmas a mondott döntő körülmény kimutatására sőtt abból az tűnik ki, hogy á kereseti összeg egyenértékét képező árut nem megrendelés szerint szállitottnak vitatta alperes; továbbá : „tekintve, hogy alperes azon előadásának valóságát, miszerint a kérdéses árut vétele után azonnal visszaküldött — felperes nem vette tagadásba; ezen cselekmény pedig rendelkezésre j bocsátás joghatályával birván ; — még 1 azon esetre is, ha az áru megrendeltnek vétetnék is — felperesnek minden esetre bizonyítania kellett volna, hogy a küldemény megrendelésnek megfelelő volt — minek bizonyítását azonban felperes meg sem kísérletté: a kereseti jogalap bizonyitatlan maradt." Kir. Curia a kir. táala ítéletét helybenhagyta. Indokok: Alperes a perben egyedül azzal védekezett, hogy ő a kérdéses árukat meg nem rendelte, s igy ő a vételárban az esetben lett volna marasztalandó, hogy ha felperes, ki beismerte, hogy alperes ezen árukat meg nem tartotta — bebizonyította volna, hogy alperes azokat csakugyan megrendelte volt. „E tekintetben felperes csak a C. alatti levélre hivatkozott, melynek határozatlan tartalma által azonban a megrendelés ténye bebizonyitottnak nem tekinthető „mert azon kifejezés: hogy felperes az árukat nem helyesen szállította — nemcsak a felperes által vitatott módon értelmezhető, az az ugy : hogy az áruk nem a megrendelésnek megfeleloleg küldettek, hanem lehetséges az. is, hogy alperes a szállítást azért nem tartotta helyesnek, mivel az megrendelés nélkül történt. „Ehhez képest felperes a kereseti összeget vételár czimén nem követelheti. * (1883. június 25—522 sz. a.) Büntetőjogi eset. A ki a polgári perben megítélt eskü szövegét félreértve esküszik, nem büntethető hamis eskü miatt a B. T. K. 219. §-a alapján. Hadi Bernát és neje az ellenük sikkasztás miatt emelt panasz folytán megejtett vizsgálat során azt vallották, hogy Cseh Jánostól 1880. deczember havában megőrzés végett egy bőr útitáskát vettek át és azt a Cseh János nevében jelentkezett Stiebinger Ferencznek adták ki. Cseh János a Hadi házastársak ellen a táska és tartalmának 111 frt. 90 krnyi értéke s jár. iránt polgári pert indított, melynek folyamán Hadi Bernátné letette I a neki megítélt főesküt arra, hogy „felperes neki és férjének egy bőröndött sem megőrzés végett, sem egyátalán át nem adott." Hadi Bernátné arra vélt esküdni, hogy a felperestől átvett bőrönd nincs többé sem nála, sem férjénél. A budapesti kir. törvényszék: Hadi Bernátné a B. T. K. 219. §-ába ütköző hamis eskü bűntettében bűnösnek nyilvánittattik s hat havi börtönre, 300 frt. pénzbüntetésre, esetleg hatvan napi börtönre s három évi hivatalvesztésre Ítéltetik, Indokok: Hadi Bernát s neje Blum ylnna a Cseh János panasza folytán sikkasztás miatt megejtett vizsgálat során beismerték, hogy 1880. deczember havában Cseh Józseftől egy bőr útitáskát megőrzés végett átvettek, s azt állították, hogy eme útitáskát a panaszos nevében jelentkezett Stiebinger Ferencznek j adták ki. Időközben Hadi hitesek azl— [ III. ker. járásbíróságnál Cseh József álI tal ruhaneműt tartalmazott útitáskájának 111 frt. 90 krnyi értéke s jár. iránt bepereltetvén, Hadi Bernátné a neki odaítélt azon főesküt, hogy „felperes neki és férjének egy bőröndöt sem megőrzés végett, sem egyáltalán át nem adott", letette. Ez alapon tehát a>izsgálat során tett beismerését indokolatlanul tagadó Hadi Bernátnét a B. T, K. 219. §-ába ütköző hamis eskü bűntettében kellett bűnösnek felismerni, mert biztos tudomása ellenére a vizsgálati adatok által igazolt való tényállásnak ellenkezőjét erősítette meg a polgári perben esküvel, a polgári per tárgyának értékére való tekintettel a B. T. K. 219., 223. §§-ai alapján történt büntetés kirovásánál a büntetlen előélet, továbbá azon körülmény, hogy a per tárgyának értéke csak kevéssel haladja meg a 100 frtot, mint enyhítő körülmények mórlegeltettek. (1882. ápril ll-én, 11.995. sz. a.) A kir. itélö tábla : A kir. törvényszék ítélete azzal a változtatással, hogy a Hadi Bernátnéra elsőbiróságilag kiszabott 300 frt pénzbüntetés, a hivatkozott ítéletben felhozott enyhitó körütmények figyelembe vételével 100 frtra, s esetleg a B. T. K. 53. §-a értelmében 10 napi börtönre szállíttatik le, egyebekben, indokaiból helybenhagyatik, (1882. július 3-án, 27.554. sz. a. A kir. Curia 1 mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával vádlott az ellene emelt vád alól felmentetik. Indokok: Tekintve azt, miszerint Cseh József panaszos maga azt állította mikép Hadi Bernát s neje az ő követelése ellenében azt állítják, hogy a panaszos előadása szerint a nsvezatt házastársak részéről tőle átvett bőröndöt ugyanazok már átszolgáltatták azon egyénnek, ki panaszost Hadlék lakába vezette; „tekintve továbbá, hogy a Hadi házastársak már akkor, midőn a panaszos ellenök a polgári keresetet megelőzőleg sikkasztás miatt emelt panaszt, a vizsgálóbíró előtt határozottan azt hozták fel védelemü', mikép ők sikkasztás miatt felelősségre azért nem vonhatók, mivel tőlük azon megállapodás szerin mely állításuk szerint a bőrönd kiszolgáltatására nézve köztük, továbbá a panaszos és Stiebinger Ferencz közt jött létre, a most nevezett egyén vitte el ugyanazon bőröndött; „tekintve végre, hogy az ily körülmények közt, miután vádlottnak azon előadását, mikép az ő eskü letétele által is nem azon ténykörülményt vette tagadásba, hogy az emiitett időben hozzájuk egy bőrtáska nem jutott: hanem azon. már előbb előterjesztett állításának akart kifejezést adni, hogy azon táskát nem a felpereshez, hanem ahhoz tartozónak gondolta, kinek az utóbb részükről kiszolgáltatott; a dolog ezen [állásában s vádlott tagadása ellenében az, hogy vádlott a fentebb említett polgári ügyben valótlan főesküt tett volna, jogszerüleg igazoltnak :már azért sem vehető, mivel Stiebinger Ferencz vallomása arra nézve, hogy ki szolgáltatta át a szóbanforgó bőröndött'? a panaszos állításával nyíltan ellenkezvén, azon körülmény, hogy panaszos volt a bőrönd 1 átaiója, az eljárás alatt felmerült ada-