Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 92. szám

Az, hogy bizonyos szerződésileg űzetni kötelezett összeg foglalónak tekintessek-e? nem aszerint állapítandó meg, hogy a felek azt foglalónak czimezték-e vagy nem; hanem ahhoz képest, hogy a szerződés tartalma szerint bir-e valóban foglaló minőségével? Ennélfogva oly összeg, mely a szerződésben ugyan foglalónak neveztetik, de melyre nézve egyúttal kiköttetik, hogy az a szállítandó áru árába a szállított részletek arányában részletenként betudassék, a foglaló minőségével nem bir. A kereskedelmi törvény kimondja hogy a foglaló egyéb megállapodás vagy eltérő kereskedelm szokás hiányában csak a szerződés megkötése jeléül szolgál.* Az tehát sem nem a kikötött főkötelezettségen felüli teljesítés, miért is a főkötelezettség teljesítésével a foglaló viszszaadatik vagy beszámittatik; sem bánatpénz jellegével nem bir, miért is a teljesítés vagy nem teljesítés miatti kártérítési iránt követelést ki nem zárja. A foglaló azonban nemcsak a szerződós megkötése jeléül, hanem a teljesítés biztosítására is szolgál; a mennyiben ugyanis az, a kinek vétkessége miatt a szerződés nem teljesíthető, az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen visszatéríteni tartozik.**Ennyiben a foglaló, miként a kötbér, büntetés s egyúttal, a mennyiben kár okoztatott volna, kártérítési egyenleg gyanánt szolgál. A vétkesség a foglaló iránti kötelezettség lényeges feltótelét képezi: ha tehát a szerződés a felek kölcsönös elállása vagy egyéba, nem a felek vétkességére visszavezetendő okok miatt megszűnik, a foglaló épugy visszaadandó mint ha a szerződés szabályszerűen teljesíttetik. 111. Bánatpénz. Ez oly összeg, mely valamely szerződéstől való visszalépés esetére és a visszalépés jogáért a szerződés megkötésekor adatik vagy ígér- ; tetik. Eendszerint a bántpénz utólag fizettetik. — A bánatpénz kikötése a kereskedelmi forgalomban igen gyakori, így különösen tőzsdeügyleteknél. A bánatpénz ezeknél dijnak (Prámie) neveztetik, a honnan az ügyletek elnevezése: dijügylecek, melyeknek különböző nemei vannak. A dij azonban nemcsak a tényleges visszalépéskor, hanem akkor is fizettetik, ha a visszalépés nem gyakoroltatik, tehát j pusztán a visszalépés jogáért. Azon fél, a ki a bánatpénzt adta avagy igérte, tehát a szerződéstől teljes önkénynyel és minden ok nélkül visszaléphet, s csak annak teszi ki magát, hogy a kikötött bánatpénzt megfizetni tartozik, az adott bánatpénzt pedig elveszti. A bánatpénz kikötése folytán e szerint a szerz' dés felbontó feltétel mellett kötöttnek tekintetik, épúgy mint az egyszerű *K. T. 276. §. V. ö. osz.tr. p. t. 908. §. „Megkötése jeléül" : azaz bizonyítékul. — A K. T. az id. 276. j §-ban a kereskedelmi szokást nem említi ugyan, de ez ! csak törvényszerkesztési feledékenységnek tulajdoni- j tandó ; mert eltekintve attól, hogy a német K. T. meg» felelő 285. czikke a szokásra kifejezetten utal: hivatkozás történik a szokásra a K. T. 277. §-ában, a mely I csak a 276. §-ban kimondott elv következményeit j mondja ki. **K. T. 277. §. 1. bek. Ha a foglaló kétszercge j Ítéltetik meg, a megítélt összeg után kamat nem jár. Legf. itsz. 1876. szent. 6-án 87öü. sz. a. kelt hat. visszalépési jogfentartása melletti ügylet. Ha a visszalépés nem gyakoroltatik, a szerződés feltétlenné lesz, minek folytán a bánatpénz iránti kötelezettség megszűnik s egyedül főkötelezettség marad fenn. Ennek teljesítésével az adott bánatpénz visszaadatik, illetve ha hasonnemü a teljesítőnek beszámittatik nemteljesités esetében pedig a teljesítés vagy a nemteljesítés miatti kártérítés épugy követelhető, mint ha bánatpénz nem köttetett volna ki. Ha tehát a visszalépési jog nem gyakoroltatik, séma szerződés nem teljesíttetik : a bánatpénz megfizetése már nem követelhető. (Legf. itsz. 1878. 6719. sz. a.) ilogy meddig gyakorolható a visszalépés ? az első sorban a szerződéstől függ. Külön kikötés nélkül azt kell felvenni, hogy a visszalépés csak addig gyakorolható, mig a teljesítés ideje be nem következik, vagy az adós ki nem jelenti, hogy a viszalépósi jogot igénybe nem veszi; a mivel azonos azon eset, ha az adós a teljesítést tényleg megkezdette, vagy a másik fél részéről az egészben vagy részben történt viszontteljesitést elfogadta. Az ados szabad választási joga tehát nem határtalan, s a teljesítés választása a visszalépési jogot épugy szünteti meg, mint a viszalépésijog választása a teljesítési kötelezettséget. A bánatpénz kikötése mindazonáltal nem eredményez vagylagos kötelmet; tekintve hogy a bánatpénz visszaadandó, illetve nem követelhető, ha a szerződés a felek megállapodása vagy más ok következtében megszűnik. A bánatpénz épen csak mellékes, s mint ilyen a főkötelemtől van feltételezve. Ha a bánatpénz kikötése vagylagos kötelmet állapitana meg, akkor a bánatpénz nemcsak a visszalépéskor, hanem a szerződésnek más ok miatti megszűnte esetében is volna követelhető. Jogeset. Egyik Örökös az örökhagyónál bekebelezett zálogjoggal biztosított követeléséből osztályrészt nem kapván, s igy, midőn Örökségi jutalékára oly fentartással nyeretett zálogjogi előjegyzés, hogy ez a hagyatéki tárgyalásnál előforduló igényekre sérelmes ne leggen, és csak az átadás időpontjától lépjen hatályba, az előjegyzett alzálogjog hatályba nem léphetvén : annak mint hatálytalannak törlése el rendelendő. A tetekk. rend. 99. %-nak intézkedése nem akadályozza a telekkönyvileg jogosítottat abban, hogy az előjegyzett zálogjog törlését, annak elenyészte esetében, per utján eszközöltethesse. Ozv. Horváth Jánosné szül. Schneider Mária — Hegner Izidor, mint a Pest külvárosi takarékpénztár engedményese ellen 1600 frt erejéig előjegyzett zálogjog törlése iránt a bpesti tszéknél 1882. évi januárban keresetet támasztott, melynek letárgyalása után — Törvényszék 1882. október 17-éa 24285. sz. a. felperest keresetével elutasitototta s 70 frt perköltségben marasztalta, az ügyvédek dijait 70—70 frtbarí állapítván meg, köv. indokokból: „A telekk. rendelet 77. §-a értelmében a nyilvánkönyvi jogok kitörlésénél a bekebelezések s előjegyzések szabályai szerint kell eljárni. A hivatkozott rendelet 14-ik fejezete, különösen annak 155. §-a csakis a bekebelezett jogok kitörlése iránti eljárást szabályozza; mig aunak 59. §-a szerint az előjegyzések csak utólagos igazolásuk feltétele alatt eszközlik a nyilvánkönyvi jogoknak mint ilyeneknek szerzését, átváltoztatását, vagy megszűntét. Ezekből kifolyólag csak a hivatkozott rendelet 99. §-a értelmében lett volna jogosítva felperes eljárni alperes irányában. „Minthogy azonban felperes B) szerint a 0) lapon 31 hr. sz. alatt csak is előjegyzett alzálogjog kitörlése iránt indított rendes pert — keresetével mint a telekk. rendelet arra vonatkozó eljárási szabályainak meg nem felelővel elutasítandó volt. Kir. Tábla 1883. január 23. 57123. sz. a. helybenhagyta a tszék ítéletét indokain felül még azért is! „mert ugy az A) alatti osztályos ! egyesség, valamint néhai Schneider Márj ton hagyatéka átadása tárgyában keletkezett 1881. évi 27844. sz. törvényszéki végzés tanúsága szerint Schneider Katalint néhai Schneider Márton után törvényes örökrész illette. Az pedig, hogy az örökösök a hagyatéki vagyon felosztása alkalmával akképen egyezkedtek, miszerint nevezett Schneider Katalinnak azon jelzálogi követelésből, melyre Hegner Isidor a tkv. 74. §-a szerinti korlátozással 1600 forint iránti zálogjogát előjegyeztette, Schneider Katalin örökös részére mi sem jutott, hanem örök részére nézve egyébb hagyatékkal elégíttetett ki, Hegner Izidor ártalmára nem szolgálhat. Kir. Curia következőleg itélt : „ Mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztattatik, a Budapest főváros pesti részének 36S9. sz. telekjkönyvében G) 10 alatt Schneider Márton javára 9D00 frt erejéig bekebelezett zálogjogból Schneider Katalint illető örökségi jutalékra C) 31. sz. alatt alperes Hegner Izidor javára 1600 frt és 6 százalék kamatai erejéig előjegyzett alzálogjog töiöltetni rendeltetik s a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Okok: mert jóllehet az előjegyzett zálogjogok törlése az igazolás elmulasztása miatt a telekk. rend. 99. §-a szerint kérvényileg szorgalmazható: ez azonban nem akadályozza a telekkönyvileg jogosított felet abban, hogy az elöj jegyzett zálogjog törlését, annak elenyészte esetében, per utján kérhesse; „mert továbbá alpeies 0) 31 alatt Schneider Katalin örökségi jutalékára , csak oly fentartással nyert zálogjogi előjegyzést, hogy ezen előjegyzés a hagyaj téki tárgyalásnál előforduló igényekre : sérelmes ne legyen; és csak az átadás , időpontjától fogva lépjen hatályba Már í pedig Schneider Katalin az A) alatti ! osztályos egyesség és az annak alapján ; hozott D) alatti átadási végzés szerint : Schneider Mártonnak a 0) 10 alatt he, kebelezett zálogjoggal biztosított 9000