Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 91. szám

Budapest, 1883. Vasárnap, Szeptember 23. 91. sz. Huszonötödik évfolyam Tartalom: Kereskedelmi jog. — Polg. s bünt jogesetek. — Házass. eset. Curiai Értesítő A kereskedelmi jog köréből. (Folytatás1.) A czegvezetés és keresk meghatalmazás kizárólagossága s az u n. versenytilalom. I. A czégvezetö és az általános kereskedelmi meghatalmazott a főnök üzletével oly viszonyban állanak, melynél fogva ők ennek berendezését, összeköttetéseit, titkait, nemcsak megismerhetik, de ismerni kötelesek is, ha feladatuknak kellően megfelelni akarnak. £ körülmény azonban a főnökre nézve azon veszélyt is tartalmazza, hogy a nevezettek az ő biza Imával visszaélve, üzleti ismereteiket arra használják fel, miszerint ügyleteket i saját vagy harmadik személyek részére kössenek, s ez által a főnökkel üloyális versenyre kelve, őt közvetlenül vagy közvetve megkárosítsák. De ettől el ekintve is, a főnök teljes joggal követelheti, hogy az ő alkalmazottjai tevékenységüket kizárólag neki szenteljék, a mi lehetetlen volna, ha ők ügyletekkel saját vagy mások részére is foglalkoznának, sót valószínű, hogv ők a főnök érdekeit kevesebb figyelemmel és szorgalommal fognák elömozditani, mint saját magánérdekeiket. Ezen megfontolásokból kiindulva a kereskedelmi törvény azon tilalmat állítja fel, hogy a czégvezetö és az általános kereskedelmi meghatalmazott sem saját, sem más részére kereskedelmi ügyletet nem köthet, kivévén ha a főnök ebbe beleegyezik, Ezen beleegyezésnek azonban nem kell kifejezettnek lennie ; lehet hallgatagos is, különösen pedig vélelmezendő az esetben, ha a főnök a czégvezetés vagy meghatalmazás adásakor tudta, hogy a czégvezetö vagy meghatalmazott saját, vagy más részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik és e foglalkozás abbanhagyását ki nem kötötte. Valamint a főnök a versenytilalmat megszüntetheti, ugy az szerződésileg kiterjeszthető is. Oly megállapodás azonban, hogy a czégvezetö stb a czégvezetési, illetve segédi viszony megszűnte után ne legyen jogosítva más üzletbe belépni vagy ilyent nyitni, mint erkölcstelen, nem kötelező. Szűkebb körben azonban pl. belépés hasonló üzletbe vagy hasonló üzletnyitás bizonyos rövid idő alatt s ugyanazon helyen, ily tilalom érvényesnek tekinthető. II. A most érintett tilalom nem szorítkozik csupán oly ügyletekre, melyek a főnök konkrét üzletének tárgyát képezik, hanem helyt foglal oly kereskedelmi ügyletekre nézve is, melyek a főnök üzletével semmi rokonságban nincsenek. Ebben lényeges különbség van szemben a közkereseti és betéti társaság beltagjaira vonatkozó hasonló tilalommal A tilalom azonban nem vonatkozik értékpapírok oly megszerzésére, mely nem továbbadás czéljábó!, hanem pl. tőkebefektetés végett történik, jóllehet ez is kereekedclmi ügylet (K. T. 258. §. 3. pont). Ez esetben a tilalomnak semmi rácziója nincs. Kiterjed továbbá arra is, hogy a czégvezetö vagy általános keresked< Imi meghatalmazott azonos vagy különböző üzletkörrel biró közkereseti vagy betéti társaság üzletvezető illetve képviselő íagja, vagy egy részvénytársaság vagy szövetkezet igazgatója legyen ; de kiterjesztendő azon esetre is. hogy a czégvezetö vagy kereskedelmi meghatalmazott egy közkereseti vagy betéti társaság nemüzletvezetó beltagja legyen, mert ha e minőségéb' n maga ügyleteket nem is köt. ugy mégis a társasígi ügyek vezetésére közvetlenül befolyhat, a főnök bizalmával való visszzaélés veszélye tehii ez esetben is fenforog. Ellenben egy betéti társaság kültagja,.- egy részvénytársaság részvényese, egy szövetkezet tagja s ez utóbbiak felügyelő bizottságának tagja a czégvezetö vagy kereskedelmi meghatalmazott lehet, mert ezen minőségükben az üzletvezetésre közvetlenül be nem folynak. III. A kereskedelmi törvény az érintett tilalmat azon sankczióval látta el, hogy a czégvezetö vagy kereskedelmi meghatalmazott, ha a tilalom ellenére cselekszik, főnökének az okozott kár megtérítésével tartozik; e mellett jogában á!l a főnöknek azon ügyleteket, melyeket a czégvezetö vagy kereskedelmi meghatalmazott saját részére kötött, ugy tekinteni, mintha azok az ö (a főnök) részére köttettek volna. A főnök ily esetben ezen két jogot nemcsak vagylagosan, hanem együtt sen is érvényesítheti, mig ellenbea akkor, ha az ügylet nem a czégvezetö vagy kereskedelmi meghatalmazott, hanem más részére köttetett, a főnök csak kártéritést követelhet. De a mennyiben a főnök az ügyletet saját részére kötöttnek is tekintheti, ő ezt mégis csak a czégvezetővel illetve kereskedelmi maghatalmazottal szemben teheti Utóbbi megmarad a közvetlen szerződő fél a harmadikkal szemben, s a főnök csak az ügyletből eredő hasznokat, vagy az abból származó kereseti jog engedményezését követelheti. A mennyiben pedig az ügyletből a ezégvezetőre, illetve kereskedelmi meghatalmazottra kötelezettségek is hárulnak, a főnök az ügyletből eredő jogokat csakis ezen kötelezettségek átvállalása mellett követelheti. Akár kártéritést követeljen is azonban a főnök, akár az ügyletet saját részére kötöttnek tekintse: mindkét joga időbeli korlátozásnak van alávetve, a mennyiben azok azon időpontból számítandó három hó alatt megszűnnek, midőn a főnök az ügylet megkötéséről tudomást nyert. A keresk meghatalmazás átruházása s megszűnése. I. Az általános magánjog 'szerint a meghatalmazás a meghatalmazó beleegyezése nélkül is ruházható át, ha ezt a körülmények elkerülhetlenné teszik. Ily esetben a meghatalmazott csak a helyettes megválasztásában elkövetett mulasziáséit felelős ; míglen ha a meghatalmazás a meghatalmazó tilalma ellenére vagy szükség nélkül ruháztatott át, a meghatalmazott a helyettes eljárásért feltétlenül felelős. Ezen szabályok a kereskedelmi jogban némileg módosulnak. így nevezetesen a czégvezetö a hatáskörébe tartozó ügyletek foganatosítását feltétlenül, sőt még a főnök akarata ellenére is ruházhatja át másokra ; ellenben a czégvezetési jogosultságot egészben véve. összes jogait, másra átruházni, főnöke beleegyezése nélkül nincs jogosítva, s a főnök a helyettes czégvezetőt mint ilyent elismerni nem tartozik. De a czégvezetés átalakítása sem lehetséges a főnök beleegyezése nélkül, nevezetesen a mennyiben többen mint együttes czégvezetők rendeltettek, ők nem alakithatják át a czégvezetést oly formán, hogy mindegyik külön-külön legyen jogosítva eljárni. A mi a tulajdonképeni akár általános, akár különös kereskedelmi meghatalmazottat illeti, úgy ezek a meghatalmazást egészben véve a főnök beleegyezése nélkül szintén nem ruházhatják át. Az azonban szintén nincs kizárva, hogy a kereskedelmi meghatalmazott a hatáskörébe tartozó egyes ügyletekre mást felhatalmazzon. Ez áll különösen akkor, ha az üzlet vagy a meghatalmazás tárgyát képező ügyletek folytatása ily helyettesítést rendszerint szükségessé tesz, vagy a helyettesítés az általános magánjog szerint lehetséges. II. A kereskedelmi meghatalmazás megszűnését illetőleg, az általános magánjog szabályai kölönösen a meghatalmazó (főnök) halálára nézve szenvednek módosítást. Miután ugyanis a főnök halála az üzlet rögtöni megszűntét rendszerint nem vonja maga után, mert ha azt az örökösök nem is akarják folytatni, mégis ennek felszámolása hosszabb időt vesz igénybe: a kereskedelmi törvény azt rendeli, hogy a kereskedelmi meghatalmazás a főnök halála folytán magában véve meg nem szűnik. Mindazon-