Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 91. szám

által különbség van a czégvczető és a kereskedelmi meghatalmazott között. A czégvezetés még akkor sem szűnik meg a főnök halála folytán, ha világosan ennek életére adatott, ellenben a keres­kedelmi meghatalmazott meghatalmazása utóbbi esetben megszűnik. A mi különösen még a kereske­delmi meghatalmazás visszavonását il­leti, úgy ez épúgy lehetséges, mint a közönségés magánjogi meghatalmazásnál s a visszavonás a főnök részéről úgy a czégvezetésre, mint a kereskedelmi meg­hatalmazásra nézve bármikor történtetik. A czégvezető és kereskedelmi megha­talmazott ebbeli viszonyuk fentartását egyáltalában nem követelhetik, még ak­kor sem, ha a meghatalmazás meghatá­rozott időtartamra adatott. A mennyiben azonban a czégvezető vagy kereskedelmi meghatalmazott a főnökhöz egyúttal szolgálati viszonyban áll, a meghatal­mazás viszavonása csak a szolgálati vi­szony sérelme nélkül történhetik. A főnök megszüntetheti ugyan a szolgálati viszonyt is, de ez esetben a czégvezetöt, illetve kereskedelmi meg­hatalmazottat kármentesiteni tartozik, feltéve, hogy oly ok nem forog fenn, mely miatt a szolgálati viszonyt kár­mentesítési kötelezettség nélkül is egy­oldalulag felbonthatja. Ugyanazon feltétel mellettt van a czégvezető és kereskedelmi meghatal­mazott is jogosítva a czégvezetéstöl il­letve meghatalmazástól egyoldah'ilag visszalépni. A visszalépés azonban csak a megkezdett ügyletek befejezésével tör­ténhetik, különben a visszalépő esetleg kártérítéssel tartozik. A czégvezetés vagy kereskedelmi meghatalmazás visszavonásának harma­dik személyek irányában felismerhető­leg kell történnie. A czégvezetés vissza­vonása különösen a czégjegyzékbe be­vezetendő és közzéteendő, különben a főnök a visszavonásra csak úgy hivat­kozhatik, ha ez a harmadik előtt isme­retes volt, mit bizonyítani a főnök tar­tozik. A kereskedelmi meghatalmazott meghatalmazásának visszavonására el­lenben a főnök akkor is hivatkozhatik, ha a harmadik előtt a visszavonás csak ismeretes lehetett. A visszavonás iránt tudakozódni azonban gyanuok esetét ki­véve, a harmadik nem köteles, Elégsé­ges gyanuokot képez azon körülmény, hogy a kereskedelmi meghatalmazott a harmadiknál csak hosszabb időköz le­folyása után jelentkezett. Végül megjegyzendő, hogy a meg­hatalmazás utólagos korlátozása részbeni visszavonást jelent, melyre ugyanazon szabályok nyernek alkalmazást, mint a teljes visszavonásra. J o g e s e t. Szerződésileg az köttetvén ki, hogy a kölcsön visszafizetése csak akkor követel­hető, ha az annak fejében átadott ház tényleges vissiaadása követeltetnék az adósok által ; következéskép midőn nem bizonyütatik, hogy utóbbiak azt bármi uton igényelték volna, ez esetben az adó­sok sem a ház visszavételére, sem a ka­pott kölcsön visszafizetésére nem kötelez­tetnek. Gunszt M. a jászladányi izraelita hitközség elnöke — Szilber Lenke Kersch­baum Miháiyné, Szilber Mária Kövér Imréné és özv. Szilber Imréné úgyis mint kiskorú gyermekei gyámja s vala­mennyi mint néhai Szilber Ferencz jog­utódai ellen 115 frt 50 kr. megfizetésére a jászladányi jbíróságnál pert folytat­ván — Járásbíróság 1882. jul. 20-án 1234. sz. a. kötelezte alpereseket a jogelődük Szilber Ferencz részéről a jászladányi izraelita hitközségnek megbizottaival 1858. deczember 15 én kötött szerződés szerint szabad használatra átadott azon házat, mely Szilber Ferencz hagyatékául bíróilag megállapittatott s az örökösök­nek átadatott, visszafogadni s a házra kölcsön adott 115 frt 50 krt s a bírói­lag megállapított 35 frt 20 kr. perkölt­séget felperesnek örökrészük arányában megfizetni, felperes kamat iránti kerese­tével elutasittatván — következő indo­kokból : „Az A) kötelezvény igazolja, hogy Szilber Ferencz a jászladányi izraelita hitközség megbizottaitól kölcsönzött 115 frt 50 krt. oly feltétellel, hogy annak kamatja fejében 20 év tartamára átbo­csátja házát szabad rendelkezésre, akkor pedig azon házát vagy átadja, vagy a kölcsönvett összeget visszafizetendi. Ezen körülmény, alperesek átalános tagadása mellett a tárgyalás folyamán beigazolta­tott, valamiut az is, hogy a jászladányi izraelita hitközség valóban lé.ezik s en­nek elöljárója Gunszt M. a felperes. „A 115 frt 50 kr. kamatjában hasz­nálatra átengedett ház, a mint azt alpe­resek is igazolták, azon ingat'anság, mely a jászkun megyei árvaszék 400. sz ha­tározatával Szilber Ferencz hagyatékául beismertetett s alperes örökösöknek át­adatott : és ezen ingatlanhozi tulajdon­joguk a jászberényi tszék által 1880. évi 1472. sz.a. bekebeleztetni is elrendeltetett. Ezek ellenében tehát alperesek azon vé­dekezésük, hogy Szilber Ferencz u'án mit sem örököltek, mi egyrészben ön­maguk által is meg van czáfolva, figye­lembe nem vétethetett. „Alperesek által 3. sz. a. becsatolt irat, melyet telekkönyvi joghatályúnak állítanak, annak beigazolására, hogy azon ház, melyet Szilber Ferencz A) szerint használatul átengedett, nem képezné Szil­ber Ferencz hagyatékát, hanem ifj.Kersch­baum Mihály és Szilber Lenke tulajdona lenne e részben semmi figyelmet nem érdemel, egyrészről azért, mert az nem telekkönyvi másolat, hanem csak a te­lekkönyvi átalakításnál tervezett munká­lat másolata; másrészt azért, mert az a 0) és 4. sz. nem kifogásolt okirattal el­lenmondást foglal magában, azt azonban mégis igazolja, hogy a régi 843. számú telekjkönyvbe felvett ingatlan, tényleg izraelita imaház, tehát igazolja hogy a Szilber Ferencz által átengedett ház — mint szabad használatra átengedett — izraelita hitközségi czélra imaházul hasz­náltatik. „Felperes, mint a jászladányi izrae-? lita hitközség elöljárója és ¥) alatti meg­bízottja, jogosítva van a kölcsön adott 115 frt 50 krt követelni azért, mert sem Szilber Ferencz egyik szerződő fél, sem jogutódai s örökösei, az alperesek, nem tettek eleget az A) alatti kötele­zettségnek, még akkor sem, midőn erre D) szerint megintettek; hogy t. i. vagy engedjék át azon imaháznak használt — immár C) szerint Szilber Ferencz hagya­tékából alperesekre, mint örökösökre, tulajdonjoggal bekebelezett ingatlant az izraelita hitközségnek, vagy a reá köl­csön adott összeget fizessék vissza. „Sem jogosnak, sem még méltá­nyosnak sem mondható alperesek azon igyekezete, hogy midőn a Szilber Fe­rencztől örökölt házat örökségkép elfo­gadták s azt tulajdonjoggal nevükre be­kebeleztették, az ezen házra adott 115 frt 50 krt megfizetni vonakodnak, é3 felhasználják, hogy a 843. sz. telekjbe bevezetett tulajdonjoguk a telekkönyv átalakításánál felperes hitközség kijátszá­sára 3. sz. szerint más idegenre s nem a telekkönyvi tulajdonosok nevére vezet­tessék át — egyrészben a kincstári ille­ték megrövidítése czéljából is. „Mindezekhez képest alpereseket, kik az A) szerinti háznak öröklés czimén telekkönyvi tulajdonosai, kötelezni kellett, hogy az izraelita imaházul használt házat vissza fogadják és az arra adott 115 frt 50 kr. kölcsönösszeget és perköltsé­geket stb. megfizessék. „Minthogy azonban a kérdéses ház még ma is mint izraelita imaház az iz­raelita hitközség tényleges birtokában van, felperes kamatkövetelésével elutasí­tandó volt". Kir. Tábla 1882. okt. 24. 43999. sz. a megváltoztatta s felperest kerese­tével elutasította, perköltségek kölcsönös megszüntetésével ; „mert az A) szerződés szerint néhai Szilber Ferenoz arra kötelezte magát, hogy azon esetben, ha az izraelitáknak ingatlanok szerzése (törvényileg) megen­I gedtetik, a kérdéses lakházat köteles leend örökösen átadni s törvény .-zerüleg a jászlanányi izraelita hitközség nevére is átíratni; ellenkező esetben a 20 év leforgása után a helybeli izraeliták tar­toznak neki vagy jogutódainak, ha kí­vánják, a lakházat a kölcsön visszafize­tése mellett visszaadni. „Minthogy ezek szerint a kölcsön visszafizetése csak akkor követelhető, ha alperesek mint Szilber Ferencz örökösei a ház tényleges visszaadását követelnék ; felperes pedig nem is állítja, hogy al­peresek ezt akár törvény, akár más uton követelték volna ; minthogy továbbá en­nek hiányában alpereseket a ház vissza­vételére s a kölcsön visszafizetésére sem lehet kötelezni; „ennélfogva az eljáró bíróság ítéle­tét megváltoztatni stb. kellett. Kir. Cu ria következőleg határozott: „A bpesti kir. Ítélőtábla Ítélete az abban felhozott indokokból helybenha­gyatik". (1883. május 30. — 86. sz. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents