Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 90. szám

Budapest, 1883. Péntek, Szeptember 21. 90. sz. Huszonötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Kereskedelmi jog. — Curiai döntv. — Keresk. jogeset. — Polg- jogeset. — Ügyvédi ellenjegyzések. — Curiai Értesítő A kereskedelmi jog köréből. (Folytatás1.) Az álmeghatalmazott. I. Ki magát meghatalmazottnak, különösen czégvezetőnek vagy kereskedelmi meghatalmazottnak kiadja, a nélkül,hogy meghatalmazása egyáltalában volna, vagy a ki mint kereskedelmi meghatalmazott meghatalmazási jogkörét túllépi, azaz meghatalmazással a konkrét ügyletre nézve nem hir; hamis vagy álmeghatalmazottnak (falsus pi-ocurato)-) neveztetik. Utólagos jóváhagyás esetétől eltekintve az ilyennek ese'ekvénye a főnökre nézve hatálytalan, a főnök a megkötött ügyletből sem jogosítva, sem kötelezve nem lesz; tekintve, hogy az á'meghatalmazott a főnök nevében eljárni nem volt jogosítva, a főnök szerződési akarata hiányzik. A czégvezetó jogkörét nem lépheti tul, mert az a törvényben feltétlen és oly módcn van szabályozva, hogy ezen j ogkörön kivül külön meghatalmazásra van szüksége. Más kérdés: vajjen az ügylet ma. gára az álmeghatalmazottra nézve nem j ön-e létre ? A jogászi logika elvei szerint eire szinten tagadó'ag kell felelni miután az álmeghatalmazott nem saját nevében cselekedett, az ügyletet és annak következményeit nem magára nézve akarata létrehozni, s a harmadik szerződőiéi akarata sem irányult arra, hogy az ügylet az álmeghatalmazott személyében keletkezzék. Mindazonáltal a dolog természetében fekszik, hogy az ügylet létre nemjöttének fényénél nem lehet megnyugodni. Nem lehet különösen akkor, ha a harmadik szerződő fél az ügylet létre nemjötte miatt kárt szenved; (p. o. a harmadik szerződő íél bizván az ügylet létrejöttében, már a maga részéről leendő teljesítés végeit költségbe verte nagát, vagy a megkötött ügylet alapján uj ügyleteket kötött.) a midőn teljesen jogos és méltányos, hogy ezen kárt az viselje, a ki akár bekövetkezésének oka volt, azaz az álmeghatalmazoit. E tekintetben egészen közömbös, vájjon az álmeghatalmazottat vétkesség terheli-e avagy jogosítványai iránt menthető tévedésben volt? A tárgyilagos tény, hogy az álmeghatalmazott valóságos meghatalmazottnak adta ki magát s ez által egy harmadiknak kárt okozott, annyival inkább elégséges azó felelősségének megállapítására, mert általános jogszabály, hogy szerződéskötésnél mindegyik fél felelős azon nyilatkozatainak következményeiért, melyekre az ellenfél bizalmát i) Mutatvány Nagy Ferencz. jogtanár aett becses munkájából. a szerződés létrejötte iránt jogosan alapította. • II. A harmadik szeiződő félnek azon joga, hogy ő az álmeghatalmazottól az ügylet létre jöttének hiánya miatt, kártérítést követeljeü, fel van tételezve attól, hogy neki csakugyan kára volt s hogy a kár létezése és nagysága általa szabályszerűen bebizonyittassék. Azonban ezen bizonyítás szerfölött nehéz s gyakran egyenesen lehetetlen letz, a midőn a harmadik szerződő fél kártérítési követelésével el fog utasíttatni. A kereskedelmi törvény ez okból a harmadik szerződő félnek nemcsak kártéritési jogot ad az álmeghatalmazott ellen, hanem azon jogot is. hogy az álmeghatalmazottól a szerződés betöltését követelhessn. A szerződés betöltésének követelése az álmeghatalmazott felelősségéből nem foly ; ha nem az a törvény által külön engedett kiváltság, mely a kái téitési követelésnek mintegy surrogátumát képezi; hasonló singuláritást tartalmaz a Váltótörvény a 105. §-ban : de a magánjogban is mutatkozik reá hajlam. A harmadik szerződő féluek tehát vagylagosan két joga van az álmeghatalmazott ellen, s egészen tetszésétől függ, hogy melyiket akarja érvényesíteni ? mi által az ö iogos érdeke teljesen meg van óva. Magától értetődik azonban, hogy a harmadik szerződő fél az ügylettől egyszerűen el is állhat. Az álmeghatalmazott nem követelheti, hogy a harmadik az ügyletet vele fentartsa. Ha azonban a harmadik az ügylet betöltését követeli, az álmeghatalmazott is élhet mindazon jogokkal, melyek reá nézve abból folynak. E mellett azonban a kereskedelmi törvény a harmadik szerződő fel érdekéről még egy más irányban is gondoskodik. Miután ugyanis az álmeghatalmazott által kötött ügylet jogtalan, az magában véve kereskedelmi ügyletet nem képezhet, mineíc folytán ugy a kártérítés mint az ügylet betöltésének kérdése nem a kereskedelmi jog, hanem az általános magánjog, elbírálása alá esnék. Ez által a harmadik szerződő fél ismét hátrányt szenvedhet, mert nemcsak hogy az ügylet az általános magánjog szabályainak esetleg meg nem felel s ez okból érvénytelen, hanem a kártérítés kérdése is egészen más szempontok szerint ítéltetik meg az általános magánjogban mint a kereskedelmi jogban. így a K. T. 272. §-a szerint a kártérítés tárgya nemcsak a valóságos kár, hanem az elmaradt haszon is — holott pl. az osztr. p. t. 1324 §-a szerint az elmaradt haszon csak akkor követelhető, ha a kár gonosz szándókból vagy feltűnő hanyagságból okoztadott. Hogy tehát a harmadik szerződő fél érdekei ily módon ne veszélyeztessenek, a kereskedelmi törvény azon további szabályt állítja fel, hogy az álmeghatalmazott mindenesetre a kereskedelmi jog szerint felelős, azaz az ügylet egészen olyannak tekintetik, minő lett volna, ha az a főnök személyében jön létre. III. Az eddigiekben mindig azon feltevésből indultunk ki, hogy a harmadik szerződő fél az álmeghatalmazott ebbeli minőségét nem i-meri, azaz jogosan feltételezheti, hogy a főnök valódi czégvezetőjével vagy kereskedelmi meghatalmozottjával van dolga, illetve hogy utóbbi meg hatalmazási jogkörén belül cselekedett. Egészen másként ári azonban a dolog, ha a haimadik szerződő félnek tudomása volt arról: hogy álmeghatalmazottal szerződik, mit az álmeghatalmazott tartozik bizoüyitani ; annak bizonyítása, hogy a harmadik a meghatalmazás hiányáról tudomást szerezhetett nem eíerjgendő. Ily esetben a harmadik szerződő fél nem \ anaszkodhatik, hogy az ügylet a főnökkel létre nem jött. 0 a fónök utólagos jóváhagyására számithatott ugyan, de eleve el lehetett készülve, hogy ezen jóváhagyás el is fog maradni. Semmiesetre nem okolhatja az álmeghatalmazottat, hogy az ügylet létre nem jött, miért is tőle ily esetben sern kártérítést, sem az ügylet betöltését nem követelheti. IV. A harmadik szerződő fél, mielőtt az álmeghatalmazott elleni jogait, a mennyiben azok öt általában megilletik érvényesíthetné, meggyőződést tartozik magának szerezni arról, hogy csakugyan álmeghatalmazottal szerződött, illetve hogy az ügylet a főnök személyében csakugyan létre nem jött. Ezen meggyőződést csak a főnök utján nyerheti, a kihez annyival inkább tartozik fordulni, mert lehetséges, hogy a főnök az ügyletet, jóllehet meghatalmazása nélkül köttetett, utólagosan jóváhagyja. A jóváhagyásra a főnöknek feltétlenül joga van, épugy a mint joga volt meghatalmazást adni. A harmadik szerződő fél a jóváhagyást még akkor sem utasítja vissza, ha a főnök az ügylet teljesítése iránt semmi biztosítékot nem nyújt. Ha az ügylet csak részben esik a meghatalmazás körébe, a főnök az ügyletet, feltéve, hogy annak tárgya a meghatalmazás körének megfelelőleg nem osztható, csak egészen fogadhatja el, de egészen vissza is utasíthatja. Ha a főnék a jóváhagyásra nem hajlandó, illetve kijelenti, hogy az ügylet nem az ő meghatalmazásából köttetett: a harmadik szerződő fél nem köteles ezen kijelentésbe belenyugodni, hanem a főnök ellen keresetüeg is léphet fel, mely