Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 88. szám

Budapest, 1883. Vasárnap, Szeptember 16. 88. sz. Haszonötödik évfolyam. TÖRVEHYSZEKI CSARNOK. Tartalom : jogi haladásunk uja ténye. — Bpesti közjegyzők jogesetek. — Cnriai Értesítő. Jogi haladásunk ujabb ténye. IV. Azon nézetben vagyunk, mikép jelen esetben, fenforgó körülmények közt a statárium alkalmazhatásának szempontjából csak két eshetőség áll előttünk ; vagy röviden, felületesen, a bűnösség egész terjemére ki nem terjedőleg alkalmaztatik a bizonyítás, és ekkor a statáriumi bíráskodás létesíthető, de mint könnyen érthető, csakis a jogszolgáltatás alapjainak megrenditésével ; vagy a bűnvádi kivilágítás egész teljességében, valódi jogszigorral, a bűnösség minden nemére és alakzatára kiterjedőleg fog érvényesülni, és ekkor a statárium tényleg nem fog működhetni. A kérdés lényegileg a körül forog: kielégitsük-e a jog igényeit, valódi, teljes igazságot szogáltassunk-e, vagy kivételeket, megkülönböztetéseket engedjünk és csak egyoldalú, csak ál-jogszolgáltatásnak adjunk itt életet ? Mai napság, midőn a szigorú s teljes jogérvényesítésnek kell az államlét alapteltételéül szolgálni, és egy jogállamban, melyben a jogot idegen tekinteteknek s érdekeknek nem lehet alárendelni, a fentebbi kérdés nem lenne megengedhető. De ha a statárium alkalm £1Z ti S 9) hozatik szőnyegre, akkor azon kérdést, bármily anomáliát foglaljon is magában, szemben a jogrenddel, melyet épen rendkívüli eszközökkel is helyreállítani akarunk, teljességgel nem lehet mellőzni. Bizonyítás — maga a jog; mert bebizonyítás nélkül jogot érvényesíteni nem lehet; nélküle a büntető hatalom nem gyakorolható. A bizonyítás pedig csak akkor valódi, ha teljes, egészen megnyugtató, minden kételyt kizáró. És ezen jogérdekek és tekintetek keltenek bennünk aggályokat a statárium jelenlegi alkalmazásánál — mert jelen esetre alkalmazottan nem képzelhetünk oly bizonyítási eljárást, mely a statárium keretében, a teljes, kivétel nélküli bűnösség kiederitésére kielégítő, a jog igényeinek megfelelő lehetne, ugy hogy a teljes igazság emeltetnék érvényre. Es pedig főleg két tekintetből tűnnek elő erre nézve majdnem legyőzhetlen aggályok : először az eljárás rögtönzöttsége miatt, másodszor az ezúttal bíráskodás alá vonandó bűnesetek sajátságos természete következtében. A rögtönösség, a rendkívüli gyorsaság képezi a statárium főjellegét, illetőleg az is a czélja s hivatása, mert mint egykori hires kriminalistánk Vuchetich érteimezé : „aliquando adeo invalescunt erimina quaedam, ut nisi e vestigio puniantur, vehementer salutem publicam perturbent; quam ob rem ut veloci inflictione poenae alii ab huiusmodi eriminibus deterreantur, et salus publica, quae suprema lex est, conservetur: celerrime adversus facinorosos procedit judex mediante processu statario", Es ezen rögtönzés legélesebb kifejezését találja ugy a régi, mint az ujabb statáriális jog azon szabályában, mely szerint a bizonyításnak 8 nap alatt be kell végeztetni. Hogy ez egyes bűntetteknél, milyenekre volt szokás a statáriumot alkalmazni, legalább ugy, a hogy eszközölhető, ezt lehet várni, ezt még lehet érteni ; de hogy az kivihető legyen oly esetekben, milyenek a túl a dunaiak — már ezt alig képzelhetjük. Eddigi gyakorlatunkban rablások történvén, a rabló vagy rablógyilkos in flagranki vagy folytonos üldözésben elfogatott s egy pár társával, ha voltak, néha orgazdájával, bűnsegédjével törvény elébe állíttatott ; ez volt az egész bűntársaság, a bűntett nyilvános tanúival és és egy pár bűntett terhével. Hogy a bűntett és bűnösség ily szűk körében, legalább az igazság látszatát megőrizve, a bizonyítással röviden, gyorsan elbánni lehetett, ez nem volt lehetetlenség. A zala-somogyi lázongásnál azonban minden községben, mindenik színhelyen számos egyénre, százakra is ment száma azoknak, kik a felkelésben s dühöngésben részt vettek; és ebősz tettek tanúi is nagy számmal lehetnek. De már hogy ezen tanuk mily qualificatió alá esnek ; hogy azok a borzadályos zenebonában, a legnagyobb zűrzavarban mily alaposságú észleleteket tehettek : s azután azok alapján, de még talán az ijedtség s borzadály folytonos hatálya alatt miféle tanúságot tehetnek az oly lázongó tömeg egyes tettesei s ezeknek bizonyosan nem is egyforma beszámitásu tetteik felett! Ennek jogi értéke iránt könnyen tisztába jöhetünk. Ily helyzettel s körülményekkel szemben, a bizonyítást rögtönözni, néhány nap alatt bevégezni akarni — valóbau igazi jogi vakmerőség lenne. Ez itt a statarialis bíráskodásnak az egyik legyőzhetlen akadálya — mi annak lehetőségét is kizárja. A másik mi még fontosabb, ezen itt fenforgó bűnesetek természete és sajátságos viszonyaik. Itt mint már több ször kiemeltük nem egyes bűntettekről, nem egyszerű bünöségről, hanem lázadásról, felkelésről van szó, mely különbféle erők befolyása alatt keletkezett, melyben különböző jogi mérlegelés alá eső tettesek szerepeltek, s nem egvféle beszámitásu bűnösség forog fenn; s a melyben ugyanazon időben, ugyanazon személyek és lázongó tömeg által több különböző jogi természetű bűncselekmények követettekel. Még bonyolultabb ezen helyzet annak folytán, hogy a legjelentékenyebb erők, melyek itt a lázadás előidézésére befolyással voltak, a homályban lappanganak, elrejtve vanüak úgy, hogy nem könnyen kipuhatolhatok. Hogy ily viszonyokban a bizonyítást rögtönözni lehessen anélkül, hogy az igazság súlyos sérelmet ne szenvedne — merő lehetetlenség. Nagyon is attól lehet tartani, hogy ez úton az ügy csakis a jog az igazság róvására fejeztetnék be; hogy t. i. néhány — mint a kir. főügyész nyilvánította — buta ember, ki az izgatók, erkölcsi tényezők után lépre ment — Kötélre kerül, mig a valódi bűnösök, a főizgatók szabadon, bűntelenül maradüak. Őszintén megvaljuk, ezen igazságtalanság esélye az, mi leginkább késztetett ezen értekezésre; azon esély, hogy a fellazítás valódi és legsúlyosabb beszámitás alá vonandó tényezői bűntelenül maradnak — mire az oly rögtönzött felületes btzonyitási eljárás — minő a statarialis — a legkedvezőbá alkalom. Tekintve, hogy lapunkat folyvást s pontosan küldjük azoknak is, kiknek előfizetés idejük májusban vagy júniusban már lejárt tisztelettel felkérjük előfizetőinket, méltóztassanak az esedékes előfizetési dijakat mielőbb megküldeni. — Mindent elkövetünk, hogy tisztelt előfizetőink igényei, főkép gyakorlati erei ekei kielégíttessenek; lapunk hetenként háromszor jelenik meg, nagy három hasábos formában, és kapcsolatosan a Curiai Értesítővel, mi csak lapunk számára van engedélyezve — és előfizetési ára mégis évnegyedenként csak 3 forint. Egyszersmind íöbb oldalróli kérdezősködés folytán jelentjük, mikép felsőbb birósá gainknál a közbenjárást, szorgalmazást kész" séggel eszközöljük és az ügyekről felvilágosítással s részletesb tudósítással is szolgálhatunk. Szerkeszt. — A budapesti kir. közjegyzői kamara évi rendes közgyűlését Szept. 8-án tartotta meg Ökröss Bálint elnöklete alatt. A megjelent tagokat elnök üdvözölvén, a közgyűlést a következő beszéddel nyitotta meg; „Egy év telt el, mióta t. karfásaimat e helyről üdvözölhetem, Egy évvel lett ismét korosabb intézményünk, melyet immár 8 év betölte után újnak, * kezdetlegesnek nem nevezhetünk. Együt ha'ad a korral, ha életképes, — minden szerves élet; lassan, vagy rohamosan : de előbbre folyvást, a kimért czél Hé. Rövid életű termékeit látjuk a növényvilágnak, melye-