Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 86. szám

Kovák Virgil — Popovics Mária közt fenforgó ügyben előbbi kifogásokat adott be a borosjenöi jbirósághoz és a foganatosított végrehajtást hatályon kívül helyeztetni kérte. Járásbíróság 1881. október 26-án 1964. sz. a. végzésével akifogásokat elvetette s a végrehajtást érvényében fentartotta — a perköltségek kölcsönös megszüntetésével; „mert kifogásoló által alkalmazni kért 1874. 35. 113. §. /) pontja itt nem alkalmazható miután a temesvári szerb püspöki felmutatott intézmény, mint hivatalos hatáskörben kibocsátott, közokmánynak, s így mivel szabálytalansága vagy hamissága nem igazoltatott, teljes bizonyító erejűnek tekintendő; és az szerint kifogásoló az elválás iránti lépéseket az aradi g. szerb lelkész előtt illetéktelenül tette meg s igy azok meg nem tetteknek tekintendők; az A) közjegyzői kiadmány szerint pedig kifogásoló végrehajtást szenvedett fél a tartasi kötelezettséget mindaddig tartozik teljesíteni, mig valamelyik fél a válási lépéseket meg nem tette". Kir. Tábla 1882. márczius 20-án 52369. sz. a. mindkét fél felebbezésére a kifogások elvetésére nézve helybenhagyta, a perköltségek tekintetében azonban íregváltoztatta s kifogásolót 15 forintban marasztalta ; „mert kifogásoló a kifogások elvetésével pervesztes lön, tehát a perköltséget viselnie kell". Ez elíen kifogásoló ismét felebbezett. Itt azon nézet n érült fel, mikép az ügy érdemben már nem volt felülvizsgálható, a költség iránt tehát felülvizsgálatba a Curia nem bocsátkozhatott, mert a perköltség iránti intézkedés nem egyébb, mint az ügy érdemben kelt bírói megállapítás folyománya s csak az ügy érdem megvizsgálása alapján vehető alapos megfontolás alá. (1874. 35. 119 §. 1881. 60. t. 2. §. 1881, 59. t. 59. §. í lapján hivatalból visszaút.) Kir. Curia ezen felebbezést elfogadván, vizsgálat alá vette és a tábla végzését nem felebbezett részében érintettlenül, a perköltségre nézve pedig helybenhagyta indokaiból". (1883. aug. 21. — 2329. sz. a.) Jogeset. A hitbizományi birtokos haszonélvezeti joga telekkönyvileg kitüntetve nem levén: arra a végrehajtási zálogjog elö nem jegyeztethetik. Friedmann Vilmos — gróf Konigss«;jg Fidél e. 7469 frt. iránti végrehajtási ügyében a végreh. végzés telekk. bejegyzése kérelmeztetett melyet az eljárt temesvári jbiróság végreh. végzésében elrendelte s e végett a borosjenői jbiróságot kereste meg. Járásbíróság mint telekk. hatóság 1882 aug. 3—2438 sz. a. annak foganatosítását megtagadta. „mert alperes tulajdonjoga a kérdéses tanczi ingatlanra nincs bekebelezve, az hitbizományi képezvén s a haszonvétel a tulajdonos Eönigsstgg családot illetvén ; a hitbizományi birtokot illető haszonvételre nézve pedig telekk. bejegyzés helyt nem foghat, mert az másnak mint ingóságnak nem tekintethetik. Kir. Tábla 18*2 nov, 29 — 55477 sz. a. végzésével megváltoztatta s a kereseti összeg, kamatai s perköltség erejéig a végrehajtási zálogjogot alperesnek mint hitbizományi birtokosnak haszonvételi jogara előjegyeztetni rendelte ; „tekintve hogy a gr. Königssegg család rothenfelsi ágát illető hitbizomány ez idő szerinti birtokosa gr. Königssegg Fidél alperes — mint birtokost pedig az 1869 apr. 7ki hitbiz. rendelet 13 § értelmében a hitbizományi vagyon s jövedékének minden haszonélvezete életfogytilag megilleti; és pedig a 16 § szerint a birtokos személyes hitelezőinek kielégítésére is fordítható. „tekintve hogy ezen haszonvétel a birtokost, ennek telekk. kitüntetése nélkül is megilleti ; és hogy a haszonélvezeti jogra elrendelt végrehajtás a végreh. zálogjognak bekebelezése, előjegyzése vagy feljegyzése által foganatosítandó (1881 : 60. t. cz. 208 §) mi a telekk. hatóság körébe tartozik." Kir. Curia a táblai végzés megváltoztatásával az elsőbiróságit hagyta helyben, nem ugyan indokaiból, hanem csak azért: „mert az (1881 : 60 t. cz. 208 §) értelmében telekkönyvi bekebelezésnek és előjegyzésnek csak azon esetekben van helye, ha a haszonélvező haszonélvezeti joga telekkönyvileg be van jegyezve ; jelen esetben pedig gr. Königssegg Fidél hitbizományosi haszonélvezeti joga, a tanczi telekkönyv tanúsítása szerint — habár az öt a hitbizományi intézmény és az 1869 april 7-ki min rendelet értelmében meg is illetné — telekkönyvileg kitüntetve nem levén, — csak az érintett törvénynek 213 § szában, de nem annak 208 §-ban elöszabott eljárás alkalmazható." (1883. aug. 14—5219 sz. a.) Kereskedelmi Jogeset. A kö'tlevelek mint kétoldalú terhes szerződések, csak akkor ruházhatók át, ha azok határozottan rendeletre szólnak; oly kötlevél, melyben ezen kikötés nem foglaltatik, egyszerű engedmény alapján át nem ruházható. Strein s Klein czég dr. Weisz Zsigmond által képviselt Hohenauer Zucker-Fabrik der Gebrüder Strakosch e. 66 frt. iránt a nagykanizsai járás- mint kereskedelmi bíróság előtt pert folytatván : Járásbíróság 1882. július 17—6199 sz. a. birói illetőségét megállapítván alperest a kereseti összegben, kamataiban, s 16 fit. 80 kr. perköltségben elmaíasztalta ; „Mert az A kötlevélből kétségtelen hogy alperes a nagykanizsai képviselője Kohn E. által szerződött ezukor szállításra; a szállítást szerződő M. Ruenfeld czég részére részben teljesítette is. A szerződés illetve kötlevél időközben Eeuenfeld czég által felperes czégre átruháztatott, s az átruházásról engedményes értesítette alperes czéget, a mint az nem is tagadja. Nem tagadja alperes czég azt sem, hogy fel lett szólítva a szállításra, de azt nem téliesítetté. A felszámított 66 frt követelés ellen pedig kifogást nem emelt. „Ezeknél fogva alperes a kereseti összegben stb. elmarasztalandó volt" Kir. Tábla 1883. jan. 17—4220 sz. a. az első bíróságnak mind illetékességi végzését, mind ügyérdembeni ítéletét helybenhagyta indokaiból — az illetékesség kérdésében különösen azért is : „Mert a keresetben emiitett jogügylet az A kötlevél tartalmából kitünőleg, s alperes beismerése szerint is, alperes megbízottjának közvetítése mellett NagyKanizsán jött létre, s mert alperes a kötlevél tartalmával szemben azt, hogy a teljesítés helyéül Bécs köttetett volna ki, nem igazolta „e szerint az úgy a szerződés megkötése mint a kötelezettség teljesítése helyéül is Nagy-Kanizsa levén tekintendő: az eljáró bíróság illetékeésége helyesen állapíttatott meg (perr. 35. §.) Kir. Curia következő ítéletet hozott: „Mindkét alsó bírósági Ítélet az ügy érdemében megváltoztatik, s felperes keresetével elutasitatik, egyszersmind köteleztetik perbeli és felebbezési költség fejében alperesnek 20 frtot fizetni. Indokok : Kötlevelek mint kétoldalú terhes szerződések csak akkor ruházhatók át, ha határozottan rendeletre tzólanak. „Miután az A kötlevélben ezen kikötés nem foglaltatik, az felperesre egyszerű engedmény alapján átruházható nem volt „Ekként alperes a felperest vevőül — főleg figyelemmel arra, hogy jelen esetben személyes bizalmon alapuló hitelre való vételről van szó, — elfogadni nem tartozván : jogosan tagadhatta meg az engedményesi minőségben anélkül, hogy a vétel árnak azonnali kószpénzbeni lefizetése ajánltatott volna, — felperes részéről tőle követelt ezukor szállítást. .Ezeknél fogva felperes az alperes ellen kártérítésre való jogosultsággal nem birván ; mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztatásával, felperes keresetével elutasítandó volt. -Felperes teljesen porvesztes levén a mérsékelten megállapított költségben elmarasztalandó volt. (1883. július 11. 452 sz. a.) Büntetőjogi eset. A gyilkosságbani bűnösség megállapítandó, midőn vádlott önvallomásaiból kitűnik, hogy neje megölését már a tett elkövetése előtti napon fontolta meg és emelte elhatározásra; s ha való lenne is. hogy annak kivitelét függesztette volna fel az azzal megkisérlendö kibékülés sikertelenségétől. A férj által nején véghezvitt gyilkosság büntetésének megállapításánál a bünt. tkönyv 92. %-a helyes alkalmazást nyer, tekintettel azon állandó elkeseredettségre okot szolgáltatott boldogtalan