Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 85. szám

- 339 — ingatlanság az ő birtokukban van, sót állították, hogy ha felperes a zálogöszszeget nem bírói kézbe, hanem nekik fizette volna, a zálogos birtokot per nélkül is kibocsátották volna ; mert továbbá felperes keresetében a 240. és 247. sz. ingailanok egy ötöd, illetve egy tized részét kérvén mint zálogos birtokot megítéltetni, ez által, tekintettel arra, hogy a telekkönyvekben a mennyiség ki vén téve, eléggé szabatosan adták elő kérelmüket, a szakértés: pedig, miután alperesek az 1881. évi 11064. számú jkönyvben kijelentették, hogy a bíróilag kinevezettek ellen kifogásu nincs, azon részt, hol felperes járandósága kiadandó lesz, megjelölvén, ezt a jkönyvnek minden megjegyzés nélküli aláirása által elfogadták, az ellen tehát utólag kifogást nem tehetnek. „A kölcsönösen megszüntetett perköltségeket illetőleg a kir. tábla ítélete megváltoztatik s tekintve, hogy alperesek a per befejezését szándékozan akadályozták s beismerésük mellett felperest a költséges per folytatására kényszeritették, a perköltségek kölcsönös meg-* szüntetésére ok fenn nem forogván, minthogy a pervesztes fél rendesen tartozik a költséget is viselni: az első bíróság ítélete hagyatik helyben". (1883. május 17. — 3006. sz. a.) Jogeset. Sommás visszahelyezést perben az -elismert szolgalom férjemének megállapítása helyt nem foghatván, abban az sem szolgálhat birói eldöntés tárgyául: vájjon a már létezett falüregre ablakrámák s téli ablakok jogosan vagy jogtalanul rakattak-e fel? Az, hogy a tulajdonos saját falán ürt nyit. a tulajdonjog kifolyása levén, az önmagában véve nem képez szolgalmat. Özv. Rzentyeki Alscher Katalin — Vyda Antal s Vyda Péter e. az eperjesi jbiróságnál ablakrámák s ablakok levételére vonatkozólag sommás visszahelyezést szorgalmazván — Járásbíróság 1882. szeptember 14. 3398. sz. a. kötelezte alpereseket a házukon létező s felperesnö udvarára nyíló két ablakot s ablakrámákat eltávolítani s felperesnö irányában ablakaiknak előbbi állapotukba való visszahelyezését eltűrni s 38 frt perköltséget fizetni; „mert alperesek magok beismerik, de a birói szemle, ugy Lorenz K., Boros J s Mittermann J. tanuk által is, tehát törvényszzrüleg bizonyittatik, hogy alperesek a felperesnö udvarába nyíló két ablakukat (illetve falnyilásukat) külrámákkal s felperesnö udvarára nyiló úgynevezett téli ablakokkal látták el. Ezenfelül alperesi önbeismerés által igazoltatott, hogy ezen építkezést felperesnö beleegyezése nélkül 1881. évi juniuban eszközöltették. „Eltekintve azon körülménytől, hogy alperesek ez irányban jogosultságukat igazolni nem képesek, miután ez esetben csakis tettleges birtoklásról lehet szó, mintán a szolgalomra jogosított fél, itten az alperesek, a szolgalmukkal összekötött ÍAírnanlfaárrntaf HforiíiC7tfini' ffilioCMsitva nincsenek; miután felpeiesnő a keresetlevélben említett, az udvarába nyiló ablakokat eltűrni nem köteles ; s miután felperesnö ez irányban jogának megvédésére keresetlevelét a törvényrendelte egy évi záridőn belől nyújtotta be: ez okból felperesnöt tettleg megháborított birtokjogában megvédeni s alpereseket a peres ablakoknak előbbi állapotukba viszszahelyezésére kötelezni kellett. Kir. Tábla 1882. nov. 3-án 49096. sz, a. megváltoztatta, felperest keresetével elutasította és a perköltségeket kölcsönösen megszüntette ; „mert felperes az alperesek saját házának falába újból beillesztett ablakrámák és ablakok eltávolítását azon alapon kéri, mert előbb alperesek falában ilyenek nem léteztek s mert az ablakok felperes udvara felé nyilván, ezáltal felperes jogköre háborittatik. „Ekérelemnek azonban hely adható nem voit; mert saját tulajdonán bárki is alkalmazhat ablakokat anélkül, hogy ezáltal másnak jogát sértené; miből következik, hogy alperesek nem követtek el birtokháboritást azáltal, hogy saját falukba és a már létezett nyílásba ablakokat illesztettek. „De nem szolgálhat alapul az ablakok eltávolítására azon körülmény sem, hogy azok felperes telkére nyílnak s felillesztéjük csak felperes udvaráról eszközölhető : mert ez egyedül arra jogosíthatja fel felperest, hogy megfelelő módon megakadályozza azt. hogy alperesek ablakai, a mennyiben felperes légürébe érnek, azontúl ki ne nyittathassanak s e czélból alperesek az ő udvarára be ne mehessenek". Kir. Curia a tábla ítéletét helybenhagyta. Indokok: Felperes keresete azon állításával, hogy alperesek szolgalmi jogukat kiterjeszteni iparkodtak, önmaga beismeri, hogy alperesek az ő szomszédos házára vonatkozólag valamely szolgalommal birnak. Miután pedig a saját faláni ürnyitás önmagában véve nem képez (szolgalmat, hanem ezen tény a tulajdonjognak kifolyása ; miután továbbá a felperes részéről is beismert szolgalom terjedelme a sommás visszahelyezési per eldöntése alá nem tartozik ; következőleg e perben a felhozott tények, t. i. ablakrámák s téli ablakok beillesztésének jogosultsága vagy jogtalansága sem határozható meg ; miután végre felperes nem is állítja, hogy alperesek munkásai ellenzése daczára nyomultak volna az ő udvarára; tehát az sem képez birtokháboritást, hogy alperesek munkásai a ráma s ablak beillesztését felperes udvarából eszközölték: „a kir. tábla Ítéletét ezen indokokból helybenhagyni kellett**. (18S3. július 25. — 503. sz. a.) Szabályzata az eyyetemi s jogakadémiai tanulmányi s vizsgálati rendnek. (Vége.) III. Vizsgálati bizottságok. 22. §. A két alapvizsgára a bizottságot maga a jog- és államtudományi kar évenkint alakítja — a rendes, a rendkívüli, a jogosított és azon ténylegesen működő magántanárok közül, kik az abban képviselt valamelyik tantárgyat előadják, vagy az előző félévben előadták. Az egyes vizsgálati esetekre kirendelendő külön bizottság három tagból áll, kik közül az eUö alapvizsgán csak ketten vizsgálnak, A vizsgálati tárgyak rendes, rendkívüli és jogosított tanárain kivül a karnak egyéb nyilvános (rendes és rendkívüli) tanárai csak szükség ese tében s csak kisegitőkép vehetők be a vizsgálóbizottságokba, ugy hogy ezek addig, mig a vizsgálati tárgyak rendes, rendkívüli s bár előadást nem is tartó jogosított tanárai és a tényleg előadó tanáraiból a szükséges szám kikerül, az egyes vizsgálati bizottságokban vizsgálókul ki nem rendelhetők. 23. §. A két államvizsgálatra a bizottság szintén évenkint alakul a rendes rendkívüli, jogosított tanárok és azon tényleg működő magántanárokból, kik az abban képviselt valamelyik szakot tanították vagy tanítják, meg azon szakférfiakból, kik a tanártestület javaslatára a vizsgálói biztosság egy-egy tanévre való elvállalására a közoktatásügyi magy. kir. miniszter által felkéretnek, mi iránt a tanév vége előtt a miniszterhez felterjesztés intézendő, Ezen külső tagok az államtudományi államvizsgálathoz lehetőleg az állami közigazgatási tisztviselők.ajogtudományihoz pedig a birói és ügyvédi kar jelesbjei közül szeme'endök ki. Az államvizsgálat öt tagu bizottság előtt tétetik, mely öt tagu vizsgáló bizottság akkép alakítandó, hogy az elnök és két tag az egyetem köréből, kettő pedig a kültagok közül vétessek. Az egyetem köréből vett tagokra nézve szabály, hogy a súlypont lehetőleg a szaktanárokra fektettessék, A vizsgálati tárgyak rendes, rendkívüli s bír előadást nem is tartó jogosított tanárain kivül nyilvános (rendes, vagy rendkívüli) tanárok itt is ugy, mint az alapvizsgálatoknál, csak szükség esetén oszthatók be s hívhatók meg vizsgálókul. 24. §. Minden bizottságban v*n egyelnök s alelnök. A tanév multával <jz utóbbi lép az előbbinek helyébe, a másodelnökség pedig, a seniumban a következő rendes tanárt illeti, ki azon vizsgálat tárgyai egyikének szaktanára — vagy ki azok valamelyikéből abban az évhen jogosítvány alapján legalább egy féléven át tandíjfizetéssel járó kollégiumot tart. 25. §. Az elnökség és alelnökség senium szerinti évről évre való váltakozása mind a négy vizsgálati bizottságra akként alkalmazandó, hogy senki egy időben elnökséget két bizottságban nem vihet, minél fogva, ha senium szerint valamely tanárt két bizottságban illetne meg az elnökség vagy alelnökség, csak egyiket vállalhatja el; továbbá senki, a ki már egy turnusban elnökséget vagy alelnökséget viselt, azt ugyanabbau a turnusban nem viselheti addig, mig azon bizottságnak, melyben az elnöklés sorrend szerint reá következnék, van oly rendes szaktanár tagja, a ki még azon turnusban sehol sem elnökölt. A már eddig megkezdett turnus a jelen sza-