Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 85. szám

— 340 — bályzatnak megfelelően tovább folytattatok. 26 §. A vizsgálati bizottság két két (A. B.) bizottságra osztva működik, az e nök és az alelnök vezetése alatt, ha a vizsgálandók száma egy-egy héten háromnál több. A jelöltek: a két bizottság közt egyenlően osztandók meg. 27. §. Minden tanév vége felé a vizsgálati bizottságok összes tagjára jogkari dékán által értekezletre hivandók össze, hogy a vizsgálatok folyama alatt szerzett tapasztalatok és azok folytán felmerülő kívánalmak iránt eszmecsere indittassék. Ezen értekezlet megállapodásait a kar legkésőbb a következő tanév elején tárgyalás alá veszi, s ha a maga részéről is helyeseknek találja, saját véleménye és javaslatai kíséretében a vallás es közoktatásügyi miniszterhez felterjeszti. IV. Altalános határozatok. 28. §. A félév beszámithatására megkívántatik, miszerint hetenkint legalább 20 óra kimutattassék. Ezen hetenkinti 20 órába az élőnyelveken kivül bármely tanulmányi szakban hallgatott leczkék betudandók, a más karban választott ingyenes órák kizárásával. Oraátszámitásnak csak egymásra közvetlenül következő félévek között van h&íye. Az óraátszámitás külön engedély nélkül történik, ha azon félévben, melyre az átszámítás eszközlendő, legalább 15 beszámítható óra van. Öt óránál többre terjedő óraszámitást csak a kar engedélyezhet. 29. §. Hogy valaki pályavégzett joghallgatónak tekintethessek, és az államvizsgálatok- vagy szigorlatokhoz megkívántató végbizonyitványnyal elláttathassák, nyolcz teljesen beszámítható félévet kell kimutatnia, melynél döntő az, hogy az alapvizsgálatokat a maga idején letette, s a 8 félévet a kiszabott óraszám hallgatásával fejezte be. ugy, hogy mindazon tantárgyakból, melyek a két alapvizsgán, a két államvizsgálaton és a szigorlatokon mint vizsgálati tárgyak követeltetnek, legalább egy-egy félévi kollégiumot hallgatott legyen. Megjegyeztetik, hogy a törvénykezési főkollégium után a perenkivüli eljárásból és a büntetőjogi főkollégium után a kihágásokról szóló részből külön kollégium nem kívántatik. 30. §. Főkollégiumnak csak az tekinthető, mely hetenkinti 5 órában tartatik, kivétetvén a római jog, a melyből 8. a pénzügytan, közigazgatási jog, pénzügyi jog, statisztika, melyből 4—4, és a nemzetközi jog, a melyből 3 órás a főkollégium. A tanárok nagyobb vagy kisebb óra szamu kollégiumokat is hirdethetnek, de minden tárgyból évenkint legalább egy félévi főcollegium az itt megjelölt óraszámban tartandó. ÜT agától értetik, hogy a jelen §-ban megállapítottnál magasabb óraszámban hallgatott kollégiumok, a hallgatóra nézye a szabályszerű főkollégiumok érvényével bírnak. 31. §. Azonkívül minden joghallgató a ki az 1882—3 tanévvel kezdte tanfolyamát, köteles tanpályája alatt két félévi kollégiumot hallgatni a történelemből, melyek közül legalább az egyiknek az egyetemes történelem legujabbkori részéből kell vétetnie ; továbbá köteles egy bölcsészeti kollégiumot is hallgatui a bölcsészen karnál. Ugy a történeti, mint a bölcsészeti kollégium hetenkinti 4 órából álló legyen. A köteles tantárgyakon kivül hallgatásra ajánltatik : az áilarnszámviteltan, bányajog, törvényszéki orvostan, közegészségtan és nemzetközi magánjog. V. Átmeneti intézkedések. 32. §. A második alapvizsgálat az 1883—4- tanév szeptemberi terminusán és a pótvizsgálat az 1883—4 tanév novemberi határidején az eddigi tárgysorozat szerint teendő: az 1884 év jajanuártól kezdve azonban, már csak a jelen rendtarás szerint tehető. A penzügytani főkollégiumnak a második évben való hallgatása a második alapvizsgálatra bocsáttatás kellékét nem képezi azoknál, a kik 1883—4 előtt négy beszámítható félévet befejeztek. 33. § Az államvízsgálatok az 1883. évi május 18-án 11630. sz. a. kelt rendelet kihirdetésevei megszűnnek jövőre a szigorlatok és a félévbeszámitások előfeltételei lenni. A nevezett naptól, illetőleg ezen szabályzat kihirdetésétől fogva az államvizsgálatok csakis a 18. es 19. §-okban megjelölt tárgysorozat szerint tehetők és azokra csak azok bocsáthatók a kik nyolcz fél évet szabályszerűen végeztek s végbizonyítványt mutatnak fel. 34. §. A kik az állam vizsgálatot az eddigi rendszer értelmében az egyetemen a hatodik félév utáti va^y később kiállották, azoknak az ugy számit, mint ha a jelen szabályzat szerint tették volna le. s kapcsolatban a jogvégzettséggel, az 1883. I, t.-cz.-ben megszabott minösitó jeléggel bír. 35. §. Azon joghallgatóknak, a kik az 1882—3. tanév végéig tényleg nyolcz félévet hallgattak, habár az előirt államvizsgáitok valamelyikét nem a rendes időben vagy egyátalán nem is tették le, a jogi végbizonyítvány kiszolgáltatik. 3G. §. Azok, a kik az 1882—3. tanév végéig tényleg hallgatott 8 félévük alapján nyertek végbizonyítványt, de államtudományi államvizsgálatot nem tettek, valamint azok is, kik az 1883, évi szeptemberi terminusban a II. alapvizsgálatot az ediggi tárgysorozat szerint tették le, ha államtudományi államvizsz gálatra bocsáttatnak, a pénzügytanból is vizsgálandók, míg azok, kik már államtudományi vizsgálati bizonyítványt nyertek és jogtudományi államvizsgálatot is óhajtanak tenni, ez alkalommal a közigazgatási jogból nem kérdezendők. Körrendelet a te'ekkönyvi vizsgáló bizottságoknak a budapesti és a marosvásárhelyi kir. tábláknál felállítását szabályozó 399. és 1983.1. M. E. 1873. számú rendeletek módosítása tárgyában. A telekkönyvi vizsgáló bizottságok felállítása tárgyában 1870 február 8-án és július 20-án 299. és 1983. I. M. E. sz a. kelt rendeletek 3-ik §-ának első bekezdését következőleg módosítom : „A vizsga letétele végett mindenki jelentkezhetik, a ki hitelesen kimutatja, hogy az 1883. I. t. cz. 19. §-anak második bekezdésében előirt tanulmányokat sikerrel bevégezte és hogy valamely telekkönyvi katóságnál legalább egy évig gyakorlatorr volt s a t lekkönyvi vázrajzolásban jártasságot szerzett". Az idézett rendeletek G. és 7 g.-aiban a viaszautasitás es-etére megállapított egy havi, illetőleg félévi határidői pedig jövőre nézve hat hóban, illetőleg egy évben határozom meg. Budapesl, 1883. april hó 1-én. (8088. sz. a.) Dr. Pauler Tivadar .s k. Kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter dr Sándor Béla marosvásárhelyi kir. itél(T táblai segédfogalmazót ugyanazon kir. ítélőtáblához fogalmazóvá, Vályi Albert egri kir. törvényszéki Írnokot a nagy-rőczei kir, járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé nevezte ki. A m. kir. pénzügyminisíter Csonka Luczián kiucstári alügyészt beszterczebányai kincstári ügyészszé. Ügyvédi kamn-ák. A székesfehérvári ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy dr. Ilirsch Vilmos ügyvéd és dr. Weisz Bemáth ügyréd a kamara lajstromába felvétetett; továbbá közhírré tétetik, hogy Vangel Mihály Veszprém lakhelylyel bejegyzett, — jelenleg azonban ismeretlen tartózkodásu ügyvédezen kamara fegyelmi bíróságának és a nagyméltóságú kir. curia által helybenhagyott ítéletével az ügyvédség gyakoélatától 3 hói a felfüggesztetek, mely felfüggesztés f. évi július hó 1-ső napjával vette kezdetét. Az egri ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Bathó Ignácz jászberényi ügyvéd azon okból, mivel a kamara fennállása óta tagdijat nem fizetett, rendesfegy eljárás utján az 180 8382. számú jogerős Ítélettel 1883. április 1-től számított 1 évre az ügyvédség gyakorlat ától fölfüggesztetett. A budapesti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Aggvölgyi Sándor budapesti ügyvéd és kamarai tag elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitörültetett és irodája részére gondnokul Hamar József budapesti ügyvéd s kamarai tag neveztetett ki. Az aradi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint dr. Szemző Gyula szarvasi ügyvéd e kamara lajstromába felvétetett. Felelős szerkesztő és kiadd laptulajdonos : SZOKOLAY ISTVÁN. VI. kerület Király-utcza 54.) Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. - Előfizetni ár: helyben és vidékre egész évre V> frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben. Budapest, 1883. Schlesingerlgnátz nyomdája, (rostély-uteza Károlykaszárnya)