Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 22. szám

— 87 — vagy csak is az ezen cselekedeteket végrehajtott Koszilkov ellen számitan­dó-e be? »Az elsőt illetőleg minthogy Koszil­kov azt állítja, hogy ő nem szólt társának arról, hogy nála pisztoly van és Ruzsinov is tagadja, hogy ezen körülményt tudta volna; s igy ezen körülmény Ruzsinovra vonatkozólag' bebizonyitva nem levén — tekintettel a btk. 337. §. 2-ik bekezdésé­re, utóbbi vádlott ellenében nem számit­ható be. A második körülményt illetőleg szin­tén nincs bebizonyitva, hogy Ruzsinov a csőszök ellen tettlegesen ellenszegült vol­na; hogy tehát azon physicai cselekedetet, mely a fenforgó büntetendő cselekmény­nek a 339. §. szerint büntetendő vétség he­lyett a 345. §. szerint rablásnak tekintett s a 348. §. alapján 5 —10 évig terjedő fegyházzal büntetendő bűntetté minősíté­sét vonja maga után — közvetlenül ő haj­totta volna végre. Mindazáltal tekintve, hogy nevezett vádlott Koszilkovval együtt követte el a lopást és a csőszök által tolvaj társaival együtt lépettek meg > tekintve hogy a tetten kapás után Ruzsinov Bona nem futamodott meg, sem jelét nem adta annak, hogy az ellenszegü­lést s erőszakot megakadályozni akarná, avagy hogy annak részese lenni nem akar: hanem ellenkezőleg látva hogy Ko­szilkov forgó pisztolyát elővette és azzal a lopott tárgy visszafoglalására megjelent csőszök ellen lőtt, ennek daczára tovább is a helyszínén maradt, a Koszilkov által a csőszökre intézett többszöri lövések alatt jelenlétével bűntársában a bátorságot a jogos téren levő csőszök ellen kifejtett erő­szak nagyságát, a csőszökben pedig az őket fenyegető veszély félelmét fokozta; > tekintve hogy a Koszilkov cseleke­detében nyilvánuló erőszaknak az imént kiemelt módon való támogatásától még azután sem állt el, miután társának töltései elfogytak és az az ellenszegülést s erőszakot a vasvillának az egyik csősz elleni irányozásával folytatta > tekintve hogy Ruzsinov Bona csakis akkor futamodott meg, illetőleg hajtatott el kocsijával — elvivén egyszersmind a fentebb körülirt módon, erőszakkal a tol­vajok hatalmában tartott gabonát — ami­dőn a csőszök egyike viaskodás közben megfogván a Koszilkov által a csősz ellen irányzott vasvillát, — Ruzsinov belátta társának legközelebbi lefegyverzését és ez esetre a lopott gabonának hatalmukban maradása lehetlenségét »tekintve hogy a részesség elvei sze­rint az esetben, ha a több tettes által elha­tározott büntetendő cselekmény véghezvi­tele alatt a tettesek közül egy vagy több súlyosabban büntetendő cselekményt, vagy a törvény súlyosabb rendelkezése alá eső cselekményt követ el, mint amelynek elkö­vetésében mindnyájan beleegyeztek, — azon tettes társak, kik a súlyosabb bünte­tendő cselekmény elkövetésébe bele nem egyeztek, csak az esetben mentvék fel az ezután járó súlyosabb büntetés alól, ha ar­ról egyátalán tudomással nem bírtak, vagy ha arról tudomással bírtak, azt azonnal mi­helyt megtudták, vagy minden lehető mó­don megakadályozni komolyan törekedtek, vagy amennyiben ennek lehetősége kizár­va volt, a súlyosabb cselekmény bevégzése előtt közreműködésük s támogatásuk meg­szűnésének, a köztük s a túlmenő társ kö­zötti kapcsolat megszakításának határozott tettben nyilvánuló jelét adták. » tekintve hogy fentebbiek szerint Ru­zsinovra vonatkozólag a súlyosabb felelő­séget megszüntető körülmények egyike sem forog fenn, sőt a kiemelt ténykörülmények szerint ő az egész bűntett lefolyása alatt, bűntársa mellett mint ennek támogatója s igy mint tettes társa megmaradt; >ezen okoknál fogva a csőszök elleni lövésekben s azoknak vasvillával megtá­madtatásában nyilvánuló cselekmény az ő — Ruzsinov Bonának is felelősségére esik; és minthogy ezen ténykörülmények által az elkövetett büntetendő cselekmény a btkönyv rendelkezéseihez képest más szem­pont alá foglalandó, mint az amelynek vég­hezvitelére a tettesek a bűntett véghezvite­lének színhelyére érkeztük előtt válalkoz­tak : következőleg Ruzsinov is ugyanazon büntetendő cselekményben mondandó ki bűnösnek, mely a fentebb kiemelt tény­körülményekben találja a btköny vnek meg­felelő megállapítását. »Minthogy pedig a btk. 345. §. szerint azon tetten kapott tolvaj, aki a lopás vég­hezvitele vagy a lopott tárgy megtartása végett erőszakot vagy fenyegetést használ: rablásnak tekintett lopást követ el. s a 348. §. értelmében 5—10 évig terjedhető fegy­házzal, — ezenfelül pedig a 354. §-ban megállapított mellékbüntetésekkel bünte­tendő ; és minthogy a kiemelt tények világo­san mutatják, hogy a pisztolylövések s a vasvillával való támadás a tetten kapott tettesek egyike által, a többi kettőnek tá­mogatása mellett, a lopott dolog megtar­tása végett intéztettek az őket tetten kapó csőszök ellen; »de minthogy másrészről vádlott ta­gadása mellett nincs bizonyítva az, hogy a pisztoly lövések közül habár egy is egye­nesen a csőszök személye ellen irányozta­tott és ez által az ezek élete elleni merény­let kiséreltetett volna meg: » ezen okoknál fogva érintetlenül hagy­va az időközben elhalt harmadik társnak cselekedetét: ugy Koszilkov mint Ruzsinov is a rablásnak tekintett lopás bűntettében volt bűnösnek kimondandó. Koszilkov büntetése azért emeltetett fel, mert reá nézve túlnyomóan súlyosító körülmény gyanánt forog fenn az, hogy az erőszak kifejtése körül ő működött na­gyobb mérvben s eszerint büntetése kisza­básánál a 90. §. szt. irányadóul kellett te­kinteni, — Ruzsinovra nézve pedig ezen eset elő nem fordulván, reá nézve a tör­vény által kiszabott büntetés legalsóbb fo­kának alkalmazása elégségesnek talál­tatott. < (1883. jan. 10. — 14944. sz. a.) Az,hogy az istállóból juhoklopattak, s azután a tettes a tulajdonos lakásának ablakát be­törvén s abba bemászván onnan ismét külön­böző ingóságokat lopott el: ezen a különböző helyen s módon folytatólag véghezvitt lopás két egymástól különálló büntetendő cselek­ményt képez s igy bűnhalmazatot állit elő. A bűnrészes, ki a dolgok lopott voltát tudta, de nem azt is, hogy a lopás betörés ut­ján vitetett véghez: a tettes súlyosabb beszá­mítása alá nem vonható. Mutasku Zákaria 21 —Bosziok Dimi­tru 24, Basziok Nicolae 28 éves parasztok lopás s abbani bünrészeiség miatt a karan­sebesi járásbíróságnál bünvizsgálat alá vé­tettek. Járásbíróság 1881. szeptember 2. két első vádlottat a Zsurkesku kárára elköve­tett lopás bűntettében (336. §. 3. b) p.) 3 rendűt abbani részességben mondotta ki bűnösnek s ezért valamennyit 8—8 havi börtönre ítélte: Kir. Tábla 1882. jan. 31. azon változ­tatással hagyta helyben, hogy a 336. §. b) p. mellőzésével a börtön tartama 6 — 6 hóra leszállittatik, és Bosziok Nicolae bűn­segédnek mondatik ki. Kir. Curia köv. ítéletet hozott: »A tábla ítélete részben megváltozta­tik, két első vádlott büntetése 1 ^2 évi bör­tönre felemeltetik, Bosziok Nicolae cselek­ménye lopásbani bünrészesség (bűnsegéd) vétségének minősíttetik s ezért 6 hónapi fogházra ítéltetik, Indokok: Kétségtelen, hogy a két első vádlott káros istállójából együtt lopta ki ennek bizonyítása szerint a két juhot, s hogy ennek megtörténte után, ugyancsak nevezett káros lakásának ablakát is betörte s abba bemászva onnan összesen 5 frt. értékű ingóságokat is ellopott. >Ezen jóllehet ugyanazon káros ká­rára, de különböző helyen s módon folyta­tólag véghezvitt lopás két egymástól kü­lönálló büntetendő cselekményt képez s az ilynemű cselekmények mind az elkövetés­kori kat. btk. 461, mind az uj btk. 336. §. 3. p. szerint bűntettet képeznek s a bünte­tés a kat. tk. szerint 1—5 évi súlyos bör­tönnel kiszabandó volna s a M. btk. 340. §. szerint is fegyházzal volna büntetendő, de minthogy a kir. ügyész a fegyház leg­rövidebb tartamának sem megfelelő idő tartamú büntetést indítványozott s igy a büntetés ezen neme alkalmazásba se vehe­tő, vádlottak ellenében börtönt kell alkal­mazni, — a büntetés tartamát azonban te­kintettel arra, hogy bűnhalmazat forog fenn, a kir. ügyész által mérsékelten indítványo­zott 1V o évre kellett emelni. >Harmad r. vádlott bünrészessége (69. §. 2. p.) különösen annálfogva is, mert ön­beismerése szerint is megtudva a nála el­helyezett dolgok lopott voltát, azt fel nem jelentette — ámbár cselekménye a 336. §. 3. p. alá eső lopás bűntettéből is származott, — de minthogy az, hogy a lopásnak betö­rés utján lett véghezviteléről tudomással birt volna, ellene semmivel sincs bizo­nyítva s ennélfogva a közvetlen tettesek súlyosabb beszámítás alá eső cselekménye, őt nem is terhelheti: reá nézve a beszámítás csak az érték mennyisége alapján vehetö

Next

/
Thumbnails
Contents