Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)
1883 / 22. szám
— 87 — vagy csak is az ezen cselekedeteket végrehajtott Koszilkov ellen számitandó-e be? »Az elsőt illetőleg minthogy Koszilkov azt állítja, hogy ő nem szólt társának arról, hogy nála pisztoly van és Ruzsinov is tagadja, hogy ezen körülményt tudta volna; s igy ezen körülmény Ruzsinovra vonatkozólag' bebizonyitva nem levén — tekintettel a btk. 337. §. 2-ik bekezdésére, utóbbi vádlott ellenében nem számitható be. A második körülményt illetőleg szintén nincs bebizonyitva, hogy Ruzsinov a csőszök ellen tettlegesen ellenszegült volna; hogy tehát azon physicai cselekedetet, mely a fenforgó büntetendő cselekménynek a 339. §. szerint büntetendő vétség helyett a 345. §. szerint rablásnak tekintett s a 348. §. alapján 5 —10 évig terjedő fegyházzal büntetendő bűntetté minősítését vonja maga után — közvetlenül ő hajtotta volna végre. Mindazáltal tekintve, hogy nevezett vádlott Koszilkovval együtt követte el a lopást és a csőszök által tolvaj társaival együtt lépettek meg > tekintve hogy a tetten kapás után Ruzsinov Bona nem futamodott meg, sem jelét nem adta annak, hogy az ellenszegülést s erőszakot megakadályozni akarná, avagy hogy annak részese lenni nem akar: hanem ellenkezőleg látva hogy Koszilkov forgó pisztolyát elővette és azzal a lopott tárgy visszafoglalására megjelent csőszök ellen lőtt, ennek daczára tovább is a helyszínén maradt, a Koszilkov által a csőszökre intézett többszöri lövések alatt jelenlétével bűntársában a bátorságot a jogos téren levő csőszök ellen kifejtett erőszak nagyságát, a csőszökben pedig az őket fenyegető veszély félelmét fokozta; > tekintve hogy a Koszilkov cselekedetében nyilvánuló erőszaknak az imént kiemelt módon való támogatásától még azután sem állt el, miután társának töltései elfogytak és az az ellenszegülést s erőszakot a vasvillának az egyik csősz elleni irányozásával folytatta > tekintve hogy Ruzsinov Bona csakis akkor futamodott meg, illetőleg hajtatott el kocsijával — elvivén egyszersmind a fentebb körülirt módon, erőszakkal a tolvajok hatalmában tartott gabonát — amidőn a csőszök egyike viaskodás közben megfogván a Koszilkov által a csősz ellen irányzott vasvillát, — Ruzsinov belátta társának legközelebbi lefegyverzését és ez esetre a lopott gabonának hatalmukban maradása lehetlenségét »tekintve hogy a részesség elvei szerint az esetben, ha a több tettes által elhatározott büntetendő cselekmény véghezvitele alatt a tettesek közül egy vagy több súlyosabban büntetendő cselekményt, vagy a törvény súlyosabb rendelkezése alá eső cselekményt követ el, mint amelynek elkövetésében mindnyájan beleegyeztek, — azon tettes társak, kik a súlyosabb büntetendő cselekmény elkövetésébe bele nem egyeztek, csak az esetben mentvék fel az ezután járó súlyosabb büntetés alól, ha arról egyátalán tudomással nem bírtak, vagy ha arról tudomással bírtak, azt azonnal mihelyt megtudták, vagy minden lehető módon megakadályozni komolyan törekedtek, vagy amennyiben ennek lehetősége kizárva volt, a súlyosabb cselekmény bevégzése előtt közreműködésük s támogatásuk megszűnésének, a köztük s a túlmenő társ közötti kapcsolat megszakításának határozott tettben nyilvánuló jelét adták. » tekintve hogy fentebbiek szerint Ruzsinovra vonatkozólag a súlyosabb felelőséget megszüntető körülmények egyike sem forog fenn, sőt a kiemelt ténykörülmények szerint ő az egész bűntett lefolyása alatt, bűntársa mellett mint ennek támogatója s igy mint tettes társa megmaradt; >ezen okoknál fogva a csőszök elleni lövésekben s azoknak vasvillával megtámadtatásában nyilvánuló cselekmény az ő — Ruzsinov Bonának is felelősségére esik; és minthogy ezen ténykörülmények által az elkövetett büntetendő cselekmény a btkönyv rendelkezéseihez képest más szempont alá foglalandó, mint az amelynek véghezvitelére a tettesek a bűntett véghezvitelének színhelyére érkeztük előtt válalkoztak : következőleg Ruzsinov is ugyanazon büntetendő cselekményben mondandó ki bűnösnek, mely a fentebb kiemelt ténykörülményekben találja a btköny vnek megfelelő megállapítását. »Minthogy pedig a btk. 345. §. szerint azon tetten kapott tolvaj, aki a lopás véghezvitele vagy a lopott tárgy megtartása végett erőszakot vagy fenyegetést használ: rablásnak tekintett lopást követ el. s a 348. §. értelmében 5—10 évig terjedhető fegyházzal, — ezenfelül pedig a 354. §-ban megállapított mellékbüntetésekkel büntetendő ; és minthogy a kiemelt tények világosan mutatják, hogy a pisztolylövések s a vasvillával való támadás a tetten kapott tettesek egyike által, a többi kettőnek támogatása mellett, a lopott dolog megtartása végett intéztettek az őket tetten kapó csőszök ellen; »de minthogy másrészről vádlott tagadása mellett nincs bizonyítva az, hogy a pisztoly lövések közül habár egy is egyenesen a csőszök személye ellen irányoztatott és ez által az ezek élete elleni merénylet kiséreltetett volna meg: » ezen okoknál fogva érintetlenül hagyva az időközben elhalt harmadik társnak cselekedetét: ugy Koszilkov mint Ruzsinov is a rablásnak tekintett lopás bűntettében volt bűnösnek kimondandó. Koszilkov büntetése azért emeltetett fel, mert reá nézve túlnyomóan súlyosító körülmény gyanánt forog fenn az, hogy az erőszak kifejtése körül ő működött nagyobb mérvben s eszerint büntetése kiszabásánál a 90. §. szt. irányadóul kellett tekinteni, — Ruzsinovra nézve pedig ezen eset elő nem fordulván, reá nézve a törvény által kiszabott büntetés legalsóbb fokának alkalmazása elégségesnek találtatott. < (1883. jan. 10. — 14944. sz. a.) Az,hogy az istállóból juhoklopattak, s azután a tettes a tulajdonos lakásának ablakát betörvén s abba bemászván onnan ismét különböző ingóságokat lopott el: ezen a különböző helyen s módon folytatólag véghezvitt lopás két egymástól különálló büntetendő cselekményt képez s igy bűnhalmazatot állit elő. A bűnrészes, ki a dolgok lopott voltát tudta, de nem azt is, hogy a lopás betörés utján vitetett véghez: a tettes súlyosabb beszámítása alá nem vonható. Mutasku Zákaria 21 —Bosziok Dimitru 24, Basziok Nicolae 28 éves parasztok lopás s abbani bünrészeiség miatt a karansebesi járásbíróságnál bünvizsgálat alá vétettek. Járásbíróság 1881. szeptember 2. két első vádlottat a Zsurkesku kárára elkövetett lopás bűntettében (336. §. 3. b) p.) 3 rendűt abbani részességben mondotta ki bűnösnek s ezért valamennyit 8—8 havi börtönre ítélte: Kir. Tábla 1882. jan. 31. azon változtatással hagyta helyben, hogy a 336. §. b) p. mellőzésével a börtön tartama 6 — 6 hóra leszállittatik, és Bosziok Nicolae bűnsegédnek mondatik ki. Kir. Curia köv. ítéletet hozott: »A tábla ítélete részben megváltoztatik, két első vádlott büntetése 1 ^2 évi börtönre felemeltetik, Bosziok Nicolae cselekménye lopásbani bünrészesség (bűnsegéd) vétségének minősíttetik s ezért 6 hónapi fogházra ítéltetik, Indokok: Kétségtelen, hogy a két első vádlott káros istállójából együtt lopta ki ennek bizonyítása szerint a két juhot, s hogy ennek megtörténte után, ugyancsak nevezett káros lakásának ablakát is betörte s abba bemászva onnan összesen 5 frt. értékű ingóságokat is ellopott. >Ezen jóllehet ugyanazon káros kárára, de különböző helyen s módon folytatólag véghezvitt lopás két egymástól különálló büntetendő cselekményt képez s az ilynemű cselekmények mind az elkövetéskori kat. btk. 461, mind az uj btk. 336. §. 3. p. szerint bűntettet képeznek s a büntetés a kat. tk. szerint 1—5 évi súlyos börtönnel kiszabandó volna s a M. btk. 340. §. szerint is fegyházzal volna büntetendő, de minthogy a kir. ügyész a fegyház legrövidebb tartamának sem megfelelő idő tartamú büntetést indítványozott s igy a büntetés ezen neme alkalmazásba se vehető, vádlottak ellenében börtönt kell alkalmazni, — a büntetés tartamát azonban tekintettel arra, hogy bűnhalmazat forog fenn, a kir. ügyész által mérsékelten indítványozott 1V o évre kellett emelni. >Harmad r. vádlott bünrészessége (69. §. 2. p.) különösen annálfogva is, mert önbeismerése szerint is megtudva a nála elhelyezett dolgok lopott voltát, azt fel nem jelentette — ámbár cselekménye a 336. §. 3. p. alá eső lopás bűntettéből is származott, — de minthogy az, hogy a lopásnak betörés utján lett véghezviteléről tudomással birt volna, ellene semmivel sincs bizonyítva s ennélfogva a közvetlen tettesek súlyosabb beszámítás alá eső cselekménye, őt nem is terhelheti: reá nézve a beszámítás csak az érték mennyisége alapján vehetö