Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 84. szám

— 334 — „meri 1. a foglalás törvényesen és jóhiszemüleg történt. » 2. Alperesek B) C) alattiakkal igazolták, hogy a birtokba behelyezéssel jóhiszemüleg jártak el. bebizonyított ténykörülmény lévén, hogy felperessel foglalási szándékukat tudatták, értesítvén őt, hogy az italmérési jogot örökáron megvették és hogy törvényes korlátain belől ezen jog gyakorlatába léptek és hogy az italmérési jog őket mint jogszerű tulajdonosokat és nem felperest illeti. 3. A kincstár, mint az ottani kir. kisebb haszonvételek kétségtelen tulajdonosa az italmérési jogot .4) alatti adásvevési szerződés értelmében eladta és a községnek 1882. május 13-án birtokába bocsátotta. Az A) szerződés 21. pontja szerint felperes az általa használt bérleti jognak csak feltételes s ideiglenes birlalója volt; és „tekintve, hogy a D) alatti tanuságaként a hatóságoknál ezen korcsmáltatási jog iránt a tárgyalások jogérvényesen és alperesek előnyére befejeztettek s eldöntettek : felperes az italmérés előbbi használatába visszahelyezhető nem volt. „A kár és megszűnt haszon megTbirálása és érvényesítése jelen kereset tárgyát nem képezvén, azzul felperes elutasítandó volt. Kir. Tábla 1883.június 11-én 16580. hi. a. megváltoztatta az első bíróság Ítéletét, felperest a korcsmáitatási jog birtokába visszahelyeztetni rendelte s annak tüivsére, ug.yszinte 35 írt perköltségnek fizetésére alpereseket egyetemlegesen kötelezte ; kártérítési igényével azonban felpere-.t külön perutra utasította — köv. indokolással: „A kir. kincstár s felperes közt létrejött A) alatti haszonbérleti szerződés 21. pontjában ugy intézkedik ugyan, hogy a szerződés az esetre, ha a bérbeadott italmérési jog a bérlet tartama alalt eladatnék, az eladás idejétől kezdve megszűntnek tekintetik; „tekintve azonban, ho^y a kincstár, midőn 1882. január 31-én, illetve május 1-én első r. alperessel ezen bérlet tárgya iránt adásvevési szerződésre lépett, azon jogával nem élt. a mennyiben a közte s első rendű alperes közt létrejött D) alatti szerződés 5. pontjában az köttetett ki, hogy vevő a jelenlegi bérlő Hexner Jakabot a kocsmának tényleges átadása, illetőleg átvétele után a haszonbéri szerződésben kikötött határidőig, tehát 1884. év deczember 31-ig az A) alatti szerződés értelmében a bérletben megtűrni s azon haszonbérrel megelégedni tartozik, mely az eladást megelőzött haszonbéri szerződésben a kincstár részére köteleztetett „És~felperes ezen szerződéssel határozottan az ő személye részére biztosított jogokat — habár ahhoz aláírásával nem járult — mégis megszerezte, és pedig annyival inkább, mert a kir. kincstár a D) alatti okirat szerint felperesnek az 1882. évi július 31-ig előzetesen lefizetett bérösszeget — beismerőleg — vissza nem adta, s- igy alperesi község a felperes javára biztosított jogokat, sem az adásvevési szerződésnek később, vagyfu i SZept 16"áa történtmódositása által tőle elvonni jogosítva nem voltí sem a szerződés végleges megkötése után kelt B) és C) alatti értesítésből jogokat magának nem meríthet, de különben is az adásvevési szerződés módosítása előtt felperest birtokában már azért sem volt jogosítva háborgatni, mert az adásvétel tárgyát 18g2 május hó 13-án csak felperes bérleti jogával terhelten vette at ; „mindezeknél fogva felperest az egy évig tartott háboritlan birtokba stb. viszszaheiyezni stb kellett; ellenben felperest fel r?em számított kárát illetőleg külön perutra ntasitani kellett. Kir. Curia következőleg itélt: „A kir. tábla Ítelete érdemileg megváltoztatik és e részben az első bíróság Ítélete hagyatik helyben ; .a perköltségre nézve pedig mindkét alsó bírósági itélet megváltoztatik és felperes köteleztetik alperesek részére végrehajtás terhe mellett 24 frt perköltséget fizetni Indokok: A bérlő, mint a ki a bérleményt egyedül a bérbeadónak nevében illetőleg: jogán birlalja, sommás visszahelyezés)' keresettel harmadik személyek ellen csak akkor léphet fel, ha azok által közvetve a bérbeadónak jogai háboríttattak meg. „Ezen eset azonban itt fenn nem forog; mert 1. rendű alperes község, melv a" kocsmáltatási jogot a kincstártól megvásárolta, az által, hogy azon jogot bérbeadás utján tényleg igénybe vette, az eladó kincstár mint bérbeadónak jogát közvetve sem háborította meg, tehát közvetlenül felperes jogát sem; kivált midőn reá nézve az A) alatti bérleti szerződés 2'. pontjában határozottan kikötve lett, hogy eladás esetében bérleti joga azonnal megszűnik és felperes a D) alatti eTadási szerződés 5. pontjára oredménvnvel azért nem hivatkozható. Ír, mert a kir. kincstár s elsőrendű alperes az adásvételi jogügylet feltételeit függetlenül határozhatván meg, azoknak korlátlan módosítására is jogositvák ; .a midőn tehát vevő község a kir. kincstár által felperesi bérleti szerződés fentartásától bármikor feloldatott: felperesnek ez ellen felszólalási joga nincs. „Hiányozván tehát a sommás viszszahelyezési keresetnek minden alapja : a másodbirósági itélet megváltoztatásával az első bírósági volt helybenhagyandó. „A perköltségben pedig felperes mint egészen alap nélkül perlekedő lett elmarasztalva. (1883. aug. 28. — 5738. sz. a.) J o g e s e t. Az, hogy a jogügylet pálinkás bolt' ban, s pálinkázás közben jött létre, alapos vélelmet nyújt arra. hogy a szerződés kötéshez szükséges komoly és szabad akarat nyilvánulása meg nem történhetett. Az akarat szabadságát nemcsak a holt részegség, hanem az ittas állapot is korlátozván, ha az bebizonyittatik, a fentebbi körülmények közt létrejött szerződés s jogügylet érvényesnek nem tekintethetik. Uj János Kari Dániel e. egy kötvény s adásvételi ügylet érvénytelenítése iránt a pécsi tízéknél 1881. okt, hóban pert kezdvén, s azt befejezvén — Törvényszék 1882. jul. 25 — 4981. sz. a felperest keresetével elutasította s 53 frt. perköltségben marasztalta — kö vetkező indokolással : „Felperes keresetét arra állapítja, hogy az adásvétel kötésekor, s a kötvény aláírásakor részegsége folytán oly öntudatlan állapotban volt, mikép cselekvényét megbírálni, következményeit felfogni képes nem volt, s akarata szabad nyilvánításában gátolva volt. „Ezt azonban felperes nem igazolta. A kihallgatott tanuk közül Ka<a János, s Evva József ngyanis azt valják, hogy felperes az aláírás után az áldomás Írásánál lett részeg, e két tauu pedig uyy a szerződés aláírásakor, mint az áldomás ivásánál, sőtt első tanú az alku megkötésekor is jelen volt. „Farkas Péter tanú, ki a szerződést irta szinte megczáfolja felperes állítását; s ezen három trnu ellenében csakis Pe i Eva, ki csak az alku befejeztéig volt jelen — -nugy lehet mondani* kifezés^el állítja lészegnek „Tehát hogy felperes akaratának szabad nyilvánításában akadályozva lett volna, s cselekményének beszámithatósága fen nem forgott volna — két tanú megczáfolta. „Katona János tanú pedig csak az áldomás ivásnál volt jelen, tehát az okirat kiállítása után; és öreg Bernát Vincze maga valja, hogy ő részeg volt részegebb mint felperes — oly részeg, hogy az alku vége folé már el kellett haza mennie, mig a többiek Farkas Péterhez mentek ; miért ezen tanuk vallomásai figyelembe nem vétethettek. Kir. Tábla 1882. dec. 5-40306 sz. a, megváltvztatta, s a Szent-Királyon 1881. szept, 12. kelt kötelezvénynek (A. a) czimzett okiratot, illetőleg az abban foglalt jogügyletet érvénytelennek kimc ti dotla, a perkötséget kölcsönösen megszüntetvén. Indokok: Felperes az A okira ot azon alapon kéri érvénytelenitetni, hogy ő annak alkotása, illetőleg az abban szabályzóit jogügylet létre jöttekor részeg, — s igy szerződés elfogadására képtelen volt. „Ezen kereseti állítás, alperes tagadása ellenében — a tanuk vallomásával bizonyítva van. Ugyanis a tanuk valamennyien bizonyítják de ezt maga alperes sem vonja határozottan kétségbe, hogy a kérdéses jogügylet Szent-Királyon a pálinkás boltban, s pálinkaivás közben jött létre; ennélfogva már maga a jogügylet létre jöttének helye, s körülménye alapos vélelmet nyújt arra, hogy a szerződés kötéséhez megkívántató komoly és szabad akarat nyilvánítás meg nem történhetett. „Igaz ugyan, hogy a tanuk valló" másából, felperesnek a szerződés létre jötte alkalmávali teljes részeg állapot ja világosan ki nem tűnik ; sőtt Borsi Kata János, Evva József, s Katona János tanuk vallomása szerint felperes csak a szerződés aláírása után lett nagyon részeg ; miután azonban egyrészről az akarat szabadságát nemcsak az ugynevez tt