Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 84. szám

holt részegség, hanem az ittas állapot is korlátozza ; másrészről felperesnek itt a szerződés létrejötte alkalmávali ittas állapota Borsi Kata, Evva József, Peti Eva, öreg Beraát Vincze, s Farkas Péter tanuk vallomásával. — valamint azon körüiménynyel, hogy az alku reggeli óráktól 10—11 óráig a pálinka ivás közben folyt — be van bizonyítva. „Ez okból az A okiratot, s az abban foglalt jogügyletet felperes mint egyik szerződő fél szabad akarat nyilvánítási képtelensége miatt érvénytelennek kellett nyilvánítani — anyival inkább. „Mert Evva József, s Farkas Péter az alkunál jelen nem volt. s az e melletti pálinka ivásban részt nem vett, s igy teljesen aggálytalan tanuk az A alatti okirat aláírásakor a peres feleknek ittas állapotát észlelvéni a szerződés aláírását elhalasztatni javasolták ; de épen alperes ellenzése folytan az nem lett elhalasztva. „Miből valamint alperes részéről Katona János előtt a/, áldomás iváskor tett azon nyilatkozatából, hogy „Jancsi bátyám igy kell becsapni a részeg embert — földemet olcsóbban is eladtam volna — okszerűen következtethető, hogy alperes a felperessel ennek tévedésbe ejthetése végett pálinkázott az alku alkalmával és hogy ugyancsak alperes a felperesnek ittas állapotát a maga előnyére czélozta felhasználni. Kir. Curia a tábla ítéletét annak indokaiból helybenhagyta. (1883. június 20. — 1893. sz. a.) SZABÁLYZAT a m kir. tudomány-egyetemek és kir. jogakadémiák tanulmányi es vizsgálati rendjét illetőleg. Jóváhagyatott Ö Felsége által f. eV aug. 20-án. Kiadatott a vallás-és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1883. évi 28,291. számú reucliletével. ~ I. Az alapvizsgálatokról. 1. §. Az első alapvizsgálat tárgyai: a) a római jog a pandekta-jog mellőzésével ; b) az európai jogtörténet, különös tekintettel a magyar jogtörténetre. 2. §. Az első alapvizsgálat két félév igazolása alapján, a második félév végén tehető, de a rákövetkező, azaz harmadik félév kezdetén okvetlenül leteendő, különben a harmadik félév s az ezentúl annak sikeres kiállása nélkül eltöltött tanidő, a rendes quadrienniumba be nem számitható. 3. § A második alapvizsgálat tárgyai : a) a jogbölcsészet, a történelmi resz mellőzésével, b) a magyar közjog, c) a nemzetgazdaságtan a pénzügytannal. 4. §. A második alapvizsgálat a negyedik beszámítható félév végén tehető, de a köyetkező, vagyis ötödik félév kezdetén okvetlenül leteendő, minthogy különben az ötödik félév és az ezentúl a vizsgálat kiállása nélkül eltöltött tanidő, a rendes quadrenniumba be nem számitható. 5. §. Alapvizsgalati rendes határidő június hónap első fele és szeptember hónap első fele. Kivételes határidő január 5.—15. napja, mely kivételes határidö— 335 ben azok vizsgálta hatnak, a kik január hóval kezdik tanfolyamuk harmadik, illetve ötödik beszámítható félévét: úgyszintén azok is, a kik Külföldi' egyetem ről jőve, a szeptemberi terminuson iratkoztak be, továbbá a tényleg katonai szolgálatból őszszel kilépettek (7. _ %.), végül azok, a kik a megelőző határidők valamelyikén az egészből vagy a pótvizsgálati tárgyból képesítetteknek nem találtatván, a vizsgálat ismétlésére utasíttattak. 6. §. Pótvizsgálati határidő azok számára, a kik egy tárgyból júniusban függesztettek fel, szeptember 1 — 15., azok számára, a kik szeptemberben függesztettek fel, novembor 1 — 15., azok számára pedig, a kik január 5 —15. közt függesztettek fel, márczius 1.—15. napjai közt tűzhető ki. Az e határidőben sikerrel letett pótvízsgálat a tanidó beszámítása tekintetében a felfüggesztés idejében teljes sikerrel Jciállott vizsgálatéval egyenlő. A kik e határidőben nem képesítettnek ítéltetnek, a pótvizsgálatot még egyszer ismételhetik a legközelebbi (azaz a novemberi, illetőleg januári vagy júniusi) vizsgálati határidőben. Ugyanezen határidőben tehetik a pótvizsgálatot azok is. akik az első rendes pótvizsgálati határidőt elmulasztoiták. Az ismételt vagy utólag letett pótvízsgálat azonban a tanidő beszámítása tekintetében nem hat vissza. A kik a pótvizsgálatot a felfüggesz" tést köpető, második határidőben sem állják ki sikerrel, már csak a teljes vizsgálat ismétlésére bocsáthatók. 7. §. Kik azon időben midőn valamely alapvizsgálatot letenni kötelesek, beigazolt tényleges katonai szolgálatban valának, azok az e miatt elhalasztott vizsgálatot, illetve elhalasztott pótvizsgálatot meg a tartalékba helyeztetés őket követő legközelebbi határidőben a félévek beszámítása tekintetében oiy hatálylyal tehetik le. mint ha azt a rendes határidőben állották volna ki. Ha pedig az ekkor megkisérlett alapvizsgán egy tantárgyból pótvizsgára utasíttatnának, ezen potvizsgálatot a követktző legközelebbi határidőben a tanidö számítása tekintetében szintén visszaható hatálylyal tehetik le. Az első alapvizsgálat sikeres kiállása előtt eltöltött tanidőből azonban a rendes quadrienniumba több mint 3 félév, a második alapvizsgálat sikeres kiállása előtt eltöltött tanidőből pedig több mint 5 félév, ezeknek sem számitható be Hason elbírálás alá esnek a külföldi egyetemről átlépők. 8. §. Az alapvizsgálatokra való bocsáthatás feltétele a félévek kellő számán felül az, hogy a folyamodó minden, a kérdéses vizsgálaton előforduló tárgyakból legalább egy félévi főkollégium íiallga'ását igazolja. í). §. A vizsgá'atra bocsáttatás iránti kérvény a kari dékánhoz intéztetik, ki az arra szükséges kellékeket megvizsgálja, s ha ezek rendben vannak, a jelentkezőt arról az illető bizottság elnökének megnevezése mellett végzésileg értesiti Elutasító végzés ellen a karhoz lehet folyamodni, mely a vizsgálatra bocsátás kérdésében véglegesen határoz. Belföldi karok hallgatói azon tanintézetnél vizsgáznak, a hol a vizsgálatra jogosító félévek utóbbikát hallgatták, 10 §. A vizsgálatra bocsátottak névsorát a dékán a bizottság elnökével közli a ki ez alapon a két bizottság közt a jelölteket egyenlően megosztja s a vizsgálati helyet, napot és órát kitűzi s a táblán kihirdeti. A vizsgalatról való indokolatlan elmaradás esetében, mit a bizottság itél meg és jelent be a dékánnak, az elmaradó ugyanazon ^ félévben ama vizsgára nem bocsátható, és igy esetleg félévét veszti. 11. §. Ugyanazon egy vizsgáló-bizottság előtt egyszerre a vizsgálat nem folyhat többel, mint legfeljebb négygyei és annyi idő engedendő, hogy a jelöltnek minden egyes vizsgálati tárgyból való készültsége alaposan megítélhető legyen ; a vizsgálat azonban egy tárgyból egy jelöltei, egy negyed óránál tovább ne tartson. 12. §. A vizsgálati eredmény felett a bizottsági tagok szótöbbséggel vagy egyhangúlag határoznak. 13. § Elfogadás esetén a jelölt képesittetnek itél etik készültségéhez képest, szótöbbséggel vagy egyhangálag. nőt ha a jelölt a vizsgálat minden tárgyából kitűnő eredményt tanúsított, kitüntetéssel nyeri a képesittetést. 14. §. Ha a jelölt feleletei csak egy tantárgyból nem ütik meg a mértéket, abból lehetőleg ugyanazon bizottság előtt teendő pótvizsgálatra utasítható, és annak sikeré tói függeszthető fel aí egész vizsgálatnak eredménye : efféle pótvizsgálat a két alapvizsgálatra nézve a 6, §. szerinti időben s hatálylyal tehető 15. § Visszautasítás esetében a két alapvizsgálatnál ismétlésnek az 5 §, által kijelölt időben s hatálylyal van helye, 16. §. A vizsgálati eredmény a két alapvizsgálatnál a jelöltnek leczkeköny vébe jegyez'etik be. a jelölt nevének kitételével és a vizsgálati jegyzőkönyvre való utalás=al. Az alapvizsgalati dijt (8 frt 40 kr.) nem fizetik, akik ké.-edeleni nélkül vizsgáznak ha tandíjmentességet élveznek azon félévben, melynek végén a vizsgát tenni kötelesek Ezen elvnek megfelelőleg a tandíj felétől felmentettek, a vizsgadíj felétől is mentesek. Ezen kedvezménytől elesnek, a kik a vizsgálati határidőt meg nem tartják, még ha tandíjmentesek volnának is, a késedéi mez ve tett vizsgálatnak idején. II. Az elméleti á 11 am v i zs g á 1 atokr ő 1. 17. §. Két elméleti államvizsgálat tartatik ; u. ni. a jogi, s államtudományi, mely államvizsgálatok az 1883. évi I. t.-cz.ben megállapított minősítő jelleggel bírnak. 18. §. A jogtudományi államvizsgálahiak tárgyai: a) magyar magánjog, kapcsolatban az osztrákjoggal, a mennyiben a magyar irodalom területén gyakorlati jelentőséggel bír és tekintettel a házasság kánonjogi elveire; b) a büntetőjog és eljárás ; c) a kereskedelmi és váltójog; d) a polgári törvénykezés ;