Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 22. szám

— 86 — vett ingatlan birtok tartozékát képezték; mégis jelen esetben tekintve, hogy az árverés tárgyául különböző telekjkben foglalt s külön becsértékü ingatlanok szolgáltak;! e mellett azon ház, melyben a korcsmáitatás gyakoroltatik, a végrehajtást szenvedetteknek a felperes által nem tagadott állítása szerint, ezeknek birtokában maradt; és az váljon az arányosítás iránti egyesség mily alapon s mily kulcs szerint jött létre, a perben sem derittetett ki; az árverési végzésben említett tartozék kifejezés a kir. kisebb haszonvételeknek a hivatolt törvény 421. §-ában rendelt, de elmulasztott összeirását s megbecsültetését nem pótolhatja; s minthogy lakházak, gazdasági épületek felszerelvényeikkel együtt s min dennemü a földtől el nem választott növények is tartozékokat képeztek: felperes mint a végrehajtást szenvedettek nem öszszes ingatlanainak árverési vevője, az árverési végzésben határozottan ki nem tüntetett kir. kisebb haszonvételekhez igényt nem tarthat. < (1S8S. jan. 17.— 9378. sz. a.) Semmiaégi esetek. Semmiséget képez, ha az alperesileg kifogásolt illetőséget megállapító végzés ellen, az ügyérdemre vonatkozó felebbezvényben világosan semmiségipanasz emeltetvén: az irányban a kir. tábla ítéletében nem határozott. Neposz község — Götz s Comp társalat e. sommás visszahelyezés végett naszódi jbiróságnál 1880. aug. hóban keresetet támasztott. Járásbíróság 1882. ápril 2. 288. sz. a. kötelezte alperest, hogy a bukovinai határ szomszédságában fekvő havasnak a keresetlevélben kijelölt részét felperes birtokába bocsássa s annak 381 frt perköltséget megfizessen. Kir. Tábla (Maros-Vásárhelyt) 1882. július 28. — 3891 sz. a. helyben hagyta azon módosítással; hogy miután alperes felperesi erdőségben a patak szabályozás, fa vágatás s út készités által birtok háboritást követett el, a további háboritástól pénzbüntetés terhe alatt tartózkodni köteleztetik. Kir. Curia a maros-vásárhelyi kir. tábla Ítéletét megsemmisítette, és utasította, hogy előzőleg alperes részéről 1882. ápril 28. — 462. sz. a. felebbezvényében a bírósági hatáskör, és első bírósági illetékességre nézve felhozott semmiségi sérelmek felett hozza meg határozatát, esetleg ezen határozathoz képest hozzon uj ítéletet; >mert alperes fél tárgyalás folytán a fentérintett kifogásait megtévén, az eljáró 1-ső polg. jbiróság pedig 1881. szeptember 5. — 993. sz. a. tárgyalásijköny tanúsága szerint saját illetékességét megállapító végzést hozván, — miután alperes az ügy érdemében 1882. ápril 2. — 288. sz. a. kelt ítélete ellen beadott felebbezvényében ez irányban és különösen az 1881: 59. t.-cz. 39. §. b) c) pontjai alapján, világosan semm, panaszt érvényesitett, és erre nézve a kir. tábla ítélete ellen beadott jelen 1882. aug. 25. — 966. sz. a. felebbezvényében is orvoslást kért; a kir. tábla pedig most felebbezett 1882. jul. 28. 3891 sz. Ítéletében ez irányban nem határozott. »ezeknél fogva az 1881: 59. t.-cz. 39. I §. s jelesen annak két utolsó bekezdése alapján a másod bíróság ítélete megsemmitendő stb. volt. (1883.febr. 10. — 8223. sz. a.) Kisebb polgári peres ügyekben a végrehajtásűag lefoglalt, s igényeli tárgyak zár alól feloldatván, végrehajtató a, zár fentartásának bírói kimondása és elrendelése végett, egyébb perorvoslat nem levén megengedve, sommás uton keresetet indíthat. Debreczenyi József — Bodnár Pétere. tulajdoni igény folytán felmerült zár alatt hagyása iránt bizonyos ingóknak a s.-a ujhelyi járásbíróságnál Romás keresetet támasztott ; Járásbíróság 1882. jan. 4.— 52. sz. a. Ítéletével kimondotta, hogy a Bodnár Péter tulajdoni igény bejelentése folytán 1881. aug. 17. kelt végzéssel bírói zár alól feloldott ingóságokra vonatkozólag — a lefoglalt tárgyak végrehajtási zár alól való feloldásának helye nincsen. Kir. Tábla 1881. május 4. — 17334. sz. a. fentebbi végzést 8 eljárást az 1881 : 59. t.-cz. 39. §. 0) p. alapján s a 40. §. alkalmazásával hivatalból megsemmisítette s a keresetlevelet visszaadatni rendelte imert felperes keresetét annak itéletileg kimondására inditotta, hogy az általa Bodnár János és neje ellen eszközlött végrehajtásnál lefoglalt, de Bodnár Péter igényére zár alól feloldott tárgyakra vonatkozólag a zár alóli felmentésnek helye nincs. Ennek Ítéleti kimondása azonban az 1868: 54. az 1881 : 59. s 60. t.-cz.értelmében az igénypertől független pernek tárgyát nem képezheti, minthogy azon kérdés, hogy a zár alóli feloldásnak helye van-e, csupán az igényper keretén belől oldható meg — miből folyólag, ha felperes az igényperben hozott s az igénykeresetnek helytadó határozatot sérelmesnek találta, az ellen ama igényperben tartozott volna megfelelő jogorvoslattal élni. Az első bíróság tehát jelen keresetet elfogadván stb. szabálytalanságot követett el. Kir. Curia a tábla végzését 1881: 59. t.-cz. 39. §. O) p. alapján a J.S. §. alkalmazásával megsemmisítette s azt az ügy érdemleges elintézésére utasította; >mert kisebb polgári peres ügyekben, midőn a végrehajtásilag lefoglalt s igényelt tárgyak zár alatt hagyatnak, vagy a zár alól feloldatnak a jbiró előtt az igénylő, illetőleg végrehajtató keresetet indíthat, e tekintetben tehát egyébb perorvoslat nem engedtetvén, jelen esetben végrehajtató az 1877: 22. t.-cz. 71. §. értelmében keresetét sommás uton anyival inkább folyamatba tehette, mivel hivatolt törvény 25. §-nak azon rendelkezése, mely szerint akkor midőn a községi bíráskodást gyakorló közegek határozatával eldöntött ügyet a meg nem elégedő fél a jbiró elé viszi, ugy az igény bejelentése (71. §. t. bek.) az azon törvényben megszabott' eljárás utján döntetik el; a 71. §. 3. s 4. bekezdésében nem foglaltatik.* (1883. jan. 25. — 6711. sz, a.) Büntetőjogi esetek. A bünrészesség elvei szerint akkor, ha a több tettes által elhatározott bűncselekmény véghezvitelénél, a tettesek közül valamelyik az elhatá.rozottnálsidyosb beszámítás alá eső cselekményt követ el, azok kik ebbe bele nem egyeztek, csak az esetre mentvek fel annak súlyosabb büntetése alól, ha arról tudomással nem bírtak, vagy azt lehetőleg meggátolni komolyan törekedi'],, vagy ha, ez lehető nem volt, a súlyosabb cselekmény bevégzése előtt, a, közreműködés, támogatás s kapcsolat megszakításának határozott tettben nyilvánuló jelét adták. Koszilkov János 54 éves Ruzsinov Bóna 43 éves és Csókán Demeter napszámos e. temesvári tszéknél rablás vádjára bünper folytattatván. Törvényszék 1882. juli 11. két első vádlottat rablás bűntettében (3458.) nyilvánította bűnösöknek s 5 — 5 évi fegyházra ítélte; ("sokán irányában az eljárást beszüntetvén. Kir. Tábla 1882. aug. 28. hozott Ítéletet, melyet vádlottak s a kir. ügyész felebbeztek. Kir. Curia azon változtatással hagyta helyben, hogy a büntetést 6—6 évre felemelte, a vizsgálati fogság által 1 — 1 évet kitöltöttnek vévén. Indokok: Vádlottak beismerik, hogy az 1881. július 21. éjjelén azon közösen megállapított szándékkal, hogy búzát lopjanak, két kocsival a sági határra mentek és hogy a sági határra érvén, ott egy learatott földön, mely a Grósz Anna tulajdonául bizonyult megállottak: s a csomókba rakott búzakévéknek kocsira rakása közben Diszler János s Gantner Mátyás csőszök által tetten érettek s lopási szándékuk zavartalan végrehajtásában megakadályoztattak. •Beismerik azt is. hogy midőn a lopás folytatásában s a kocsira rakott lopott búzának elszállításában a csőszök közbelépése által akadályoztattak, vádlottak egvike Koszilkov a nála volt töltött revolverét kivette s azzal többször lőtt a csőszökre. De be van bizonyítva a csőszök egyező vallomásaival az is, hogy Koszilkov, midőn töltései elfogytak, még vasvillát is ragadott, azzal Diszter csősz ellen támadást intézett, ki azonban kivévén kezéből a vasvillát : a csőszöknek sikerült őtet hatalmukba keríteni és elfogni; a többi két vádlott Ruzsinov s az időközben elhalt Csókán a kocsikra felrakott búzával elszaladtak. Ezen tényállás mellett nem levén kétely aziránt, hogy a véghezvitt lopás ugy Koszilkov mint Ruzsinov vádlottaknak mint tettes társaknak együttes és közös cselekménye levén, — a megállapítandó kérdés tárgyát azon lényeges körülmény képezi: vájjon azon körülményt, hogy Koszilkov a lopás elkövetésének helyére pisztolyt vitt magával — tettes társa tudta-e ? továbbá >a csőszök elleni tettleges ellenszegülés, azoknak pisztolylövésekkel s vasvillával való megtámadása, mindkét vádlott,