Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 82. szám

tehát a felperesi keresetnek önálló eldön'ését annál kevésbé függesztheti fel, mert az ily panasznak az 1874. 34. t. cz. G6. §-a értehnébeni tárgyalásánál az ügyvédi munkadijak követellietésének kérdése figye'embe ncin jöhet és az azon tárgyalás s nyomozás folytán hozandó határozat körébe annak kimondása : hogy megbízd képviselő ügyvédének munkadíjjal tartozik és azt végrehajtás mellett köteles megfizetni — nem tartozik". (1883. aug. 14. - 5401. sz. a.) Eötvös Károly védbeszéde. (Vége.) A sajtó kimondta a gyilkost, mielőtt a gyilkosság be lett volna bizonyítva. Napról napra irtóztató czikkek jöttek, melyekben minden vádlott, minden sakter elv emberként lett leirva, ki vérszomjazó szemekkel várja áldozatát. Megtámadtatott maga a védelem ; védötársani Fonták előterjesztésének első szavaiban megemlékezett erről. A társadalómnak nem isinerein szentebb jogát, mint a védelmet. Mikor istennek szolgája a haldoklót meggyóntatja, mikor a tudományok bajnoka a halálos sebesültnek sebeit bekötözi és mikor a jogász és az emberbaiát az ártatlanul vádoltakat, vagy a bar bűnösöket is törvényesen védelmezi, akkor sem az isten szolgájához, sem az orvoshoz, sem a védőhöz tilos, bűnös, szennyes kézzel hozzányúlni nem volna, szabad. Ittasak ki valamely népből vagy nemzetből a védelem jogának szentségébe vetett hit, legyen közzsákmánynyá ez az intézmény, mely ép oly magasan áll.mint maga az igazságszolgáltatás és mely sokszor a vádlottaknak utolsó menedéke: akkor majd meglássa magán vádló, nem igazságszolgáltatás lesz többé azon népnél, azon nemzetnél, hanem a szenvedélyeknek gonosz, embertelen, becstelen és szennyes játéka. Akkor nem a bírónak lelkiismerete azabná meg az igazságot, hanem a felzaklatott tömegek szenvedélye ; és akkor nem az lesz a kérdés, hogy a mi az enyim, az az enyim maradjon, és a mi tied, legyen a tied, hanem akkor az lesz a megoldás, hogy a mi tied az legyen az enyém, és ha ez nem megy sima kézzel, megy gyilokkal és üszökkel. Voltak idők nemzetünk történetében, midőn a védelem joga megszorittatott, de azok az idők szomorú idők vol ak. Legjobb hazánkfiainak kihullott vére jelzi azokat a nyomokat, a melyek azon idők emlékezetéhez vezetnek, és itt egy lelkiismeretlen izgató tömeg nem irtózott vissza attól, hogy magát a védelmi jog szentségét megtámadja ; nem azt mondta, hogy a tvédelmi jogot korlátozni kell, hanem a mely bűnnel alaptalanul vádolta a vádlottakat, azon bűnténynek minden u'álatát akarta reá kenni magukra a védőkre; és nem volt "ki ne bantalmaziatott vulna a gyanúsítások legundokabb nemével, a megvesztegetéssel Azon sajtó előtt meg volt vesztegetve a tudománynak, a közéletnek minden bajnoka. Azon sajtó előtt a nemzet képviselő testületében is alig volt már 50 ember, a ki nem a zsidók zsekében lett volna. — Hozzászóltak a kérdéshez nagy elmék, nagy jellemek, korszakunknak fényes büszkességei : Renan, Hugó Viktor, Kossuth Lajos, és ha nem mondta is ki nyíltan a sajtóban, mert talán nem merte, de kiterjesztette némely antiszemita a nép közt még azt is, hogy egy Renan, egy Hugó Viktor, egy Kossuth Lajos is meg van a zsidók által vesztegetve. Idáig fajult el az az eszme és az az irány. De meg volt annak a maga czélja, meg volt annak a maga rendezete. Czélja volt terrorizálni a birákat, a vizsgálat közegeit, terrorizálni a sajtót, hogy a terrorizmus terhe alatt minden féktelenséget el lehessen követni a zsidók ellen. Ez volt a czélja, s a ter;órizmus ezen napjaiban folytattatott a vizsgálat tovább, uj rituális gyilkosságot akartak készíteni, ez nemcsak világosan benne van a kivatkozott végzésben, hanem a mint védőtársaim nem egyszer átkoztak rá, azért lett a peéri akta is megszerezve. De megszerezve nem lett az első, másod és harmadba ságok itélete mely legalább hü képét nyújtotta volna annak, hogy milyen bolondság történt akkor Beküldetett ide gondolom a budapesti postáról a reczeptum is, hogyan kell készíteni kóser lisztet, és hogyan kell készíteni az áldozólisztet keresztény szüzek vérével. Itt van a vizsgálati iratokban az iratjegyzék 90 tételszám alatt s abban a következő foglaltatik : Az áldozóliszt készítése ártatlan keresztény szárított vérével történik. Rendesen szüzeket választanak a talmudnak azon tana szerint : „az eretneknek — kereszténynek — legjobbikának vedd vérét!" A jelenlévők a vérből haza is visznek, mivel a küszöb körül a falat befrecskelik, mi tekintélyöket növeli. Az áldozatot összedarabolják, kiki egy részt elás, vagy más módon eltünteti," íme, ilyet küldtek ide a vizsgálóbíróhoz s az rávezette .figyelembe vé:el végetta vizsgálati iratokhoz tétetik", egy végzésben pedig világosan kimondja, hogy mindinkább világoss-á válik : hogy Solymosi Eszter holttestét is eldarabolták és különböző helyeken ásták el, Egy esetet mondok el a vizsgálati aktákból- Nagyon ajánlom a magánvádló urnák is; tanulmányozza mert sok tanulság van azokban. Braunt egy napon elíogják, házkutatást tesznek nála, és találnak nála egy kis papirosban valami vörös port és arra rá van irva: „Kmchmetblüh." A vizsgálóbiróság és közegei e szót nem értik Ballagi szótárában nem találják, a Talmudban hiába keresik; nézik a port, szine veres, czaknem mint a vér, szagolják Ízlelik, bizonyosan keresztény vérnek, tzüzlány vérnek keil lenni, megkérdezik a gyógyszei tárost, mint szakértőt, mi lehet ez, éi hogy csinálják, és hogy árulják-e ezt a gyógyszeriában, meit Braun kihallgattatváu azt mondta, hogy ez vércsillapttó, és a gyógytárgybau árulják, ő is ott vette, de neki/a sakternek el nem hitték. Megkérdezik a patikában, a patikarus mond jól vagy roszszul, de neki sem hisznek, hanem íelküldik a port az országos míívegyészhez, megkérdez o: mi ez, hol veszik miből készül, mire használják. És ott van az iratok mellett dr. Pelletár Emil orsz müvegyész véleménye, hogy az bizony nem egyéb, mint: gyanta, valami olyan a mivel a czigány a hegedű vonóját keni; vere3 azért, mert olyan a természete: neve Diachen-Bluth. a gyószertári neve sanguis draconis. Es híjdanában és most is használják sebzések alkalmával a vér elállítására. Igaz. hogy a vizsgálóbiróság nem sietett ezen orsz. müve2yészeti véleményt a hírlapokban köztudomásra hozni; mert a magyar nemzet, a mi jó magyar népünk, bármiként izgassák és gerjeszszék fel benne a szenvedélyeket, annyira még sem izgatható, hogy mikor ily komikumot lát, észre ne vegye, hogy miként komponálta a vizsgálóbiróság a rituális gyilkosság egész meséjét Felolvastatott itt az iratok közt egy névtelen levél, a mely Solymosi Zsófihoz intéztetett ugyan, de a vizsgáló biro tárczájában nyert elhelyezést, a mely szerint a holttest ott van a sakter pinczéjében ; abban a pinczében van egy boros hordó, az alatt a földet fel kell ásni és ott egy második hordóban megtalálják a holttestet. Erre elrendeltetik a viszgalat ; kimennek Eszlárra, a színhelyre, ugy de olt a sakternél pincze nincsen, tehát abban hordó sincsen. Ekkor keresik, hogy kinél van pincze. Szüszmfinnál van; tehát ott kerestek holttestet. Még Ausztriából is, Grosz-Pavlovitzból jelenti egy jámbor ember, hogy a mult században ott is eltűnt egy keresztény leány, nem keresné-e fel a nyíregyházai vizsgálóbíró? Továbbá egy másik buzgó ember feljelenti, hogy a nyíregyházi zsidótemplomban egy gyermek van befalazva, tehát fel kell ásatni, szét kell bontani a zsidótemplgmot. Jönnek azután levelek, a [melyekben a zsupai, szlatinai és sajó-szentpéteri zsidókat jelentik fel. Szóval, ha valakinek valamely zsidó ellen haragja vau, névvel vagy névtelenül jelentette azt a vizsgálóbírónak, meri a közönség azt hitte, hogy a vizsgálóbíró fel van jogosítva a zsidók üldözésére. Következnek azután tömeges elfogatások, zsidókkal megtelnek a börtönök itt és Ernődön, M.-Keresztesen, Egerben. Itt van egy végzés, 69. tétel sz. alatt, a melyben azt itja a járásbiró, hogy ha az emödi zsidók alibijüket nem tudják igazolni, már pusztán ezen oknál fogva is le kell őket tartóztatni; és erre rendőri felügyelet alá helyeznek s letartoztatnak talán 25 zsidót, a miatt hogy alibijüket nem tudják bizonyítani. Magyarországon nem ismerek embert, magát a miniszterelnököt sem veszem ki, a kinek az alibijét hite'esen ki lehetne minden nap .ól bizonyítani. De akár a magánvádlóra, akár reám, akár a törvényszéknek bármily magasra becsült tagjára fogjon reá egy ember valamit, hogy ezelőtt egy évvel, május 5-ikén pl. hol voltál, mit ettél, kikkel társalogtál, — ha csak annyi vád terhel is bennünket, hogy nem emlékszünk reá, hogy hol voltunk, valamenyünket fel lehet ezen logika szerint akasztani. De azért Magyarországon a mult évben volt idő,