Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)
1883 / 79. szám
Péter, s Mihály nem érdekelt és ennélfogva kifogástalan tanuk vallomásai által igazolva van az, hogy Sárkeresztur lakói a kérdéses „Sárzó" nevezetű gödörből sárga földet hordattak, s állataikat azon legeltették ; „Alperes részéről állított azon körülmény, hogy ezen gyakorlat csak a birtokosság. illetőleg a püspöki uradalom különös engedélyén alapszik, hogy a község lakói attól ismételve eltiltattak: egyfelől alperes kifogás alá eső tanúi vallomásával igazolva nincs, másfelől maga az eltiltás nem oly tettleges cselekmény, mely az egy évi békés birtoklás megszakításának tekintethetnék." (1883. július 25.-4926 sz. a.) Eötvös Károly védbeszéde. (Folytatás.) Egy törvényszéki orvosi véleményből, melynek nincs indoka, soha sem tadom megítélni, hogy azon vélemény megegyez-e a ténykörülményekkel : hiszen a felhozott indokoknak a ténykörülményekkel egybevetése adhatja c;ak meg a mértéket arra nézve, hogy ezen orvosok akként gondolkodtak e, a tudomány tanúságait akként használták-e fel, hogy az a ténykörülményekkel megegyezett. Ha az orvosi vélemény indokolása és a ténykörülmények közt harmónia van, a vélemény elfogadható és a bírói ítélet alapját képezheti; ha pedig az orvosi vélemény az adott körülményekkel meg nem egyezik, egyszerűen elejtendő, mint üres beszéd; és miután a közegészségügyi tanács munkálatából véleményt magamnak arra nézve nem képezhetek és a törvényszék sem képezhet, hogy vájjon azon vélemény nem létező indokai az itt fennforgó ténykörülményekkel harmóniában vagy disharmoniában vannak-e, ennélfogva e vélemény elejtendő. Még csak jelezni kívántam, hogv tudomásom szerint a közegészségügyi tanács tagjai tényleg törvényszéki orvostani feladatokkal nem foglalkoznak; már pedig a törvényszéki orvostani feladatok nem olyanok, hogy azokat könyvből meg lehetne tanulni; a hány egyéniség van az életben, annyi eltérés is van a hulla rothadás proczeszszusában ; ezer meg ezer esély összejátszása eredményezi, hogy egyik hulla nem olyan, mint a másik és csakis olyan orvos, kinek sok száz és ezer hullát bonczolni volt alkalma és a ki elég tehetséggel bir ezen munkálatok folytán szerzett tapasztalatainak eredményét mind a tudomány, mind a tapasztalat érdekében abstrahálni, csak ilyen férfi alkalmas véleményt mondani, a törvényszéki orvostant a hullákra alkalmazni. A hulla felismerését, a rothadás különböző fokozatait, az egyéniség és rothadási proczeszszus különféleségét könyvből ép oly kevéssé lehet megtanulni, mint a hegedűlést vagy a vizben úszást. Ahoz gyakorlati orvos kell, még pedig olyan, a ki főleg mindig azzal foglalkozik és természetesen csak is az foglalkozhatik főleg azzal, a kinek abban módja van ; nagy városokban, folyamok partján lakik, vagy törvényszék mellett van alkalmazva; a kik azonban, mint a köz— 314 — egészségügyi tanács legtöbb tagja, sohasem foglalkoznak törvényszéki orvos dolgokkal, azok véleményét bizony nagy aggodalommal kell fogadnunk, mint oly férfiakét, a kik a tudománynak ugyan kiváló bajnokai, a közéletnek kiváló férfiai, de a kik e kérdésben a valódi szakértő komolyságával és súlyával semmi esetre nem rendelkeznek Nekem némi kifogásom van a bonczoló orvosok ellen is, azok ellen, a kik június 19-én és 20-án a szakértői szemlét teljesítették, a bonczolást végezték és a véleményt megadták. Kényes dolog véleményemet indokolni. Ezen orvos urak, tudom, derék kiváló komoly férfiak, a gyakorlati gyógyászat terén jelesnek ismert egyének és minden tekintetben a köztiszteletet megérdemlik, a melyet én se vonok meg egy pillanatra se tőlük ; de kénytelen vagyok rájuk kimondani, hogy jun. 19. és 2()-iki hivatalos eljárásuknál sok tévetést, menthetetlen mulasztást és nagy hibákat követtek el. Nem lelkiismeretességük gyengeségének, vagy vétkes könnyelmüsé^ni-k tudom ezt be, hanem azon körülménynek, melyet ők maguk is felhoztak és indokoltak itt a törvényszék szine előtt, hogy ők a törvénys7éki orvostan gyakorlati alkalmazásának terén egyáltalában nem oly jártasak, hogy tőink ezen ügyben jobb munkát és kevesebb tévedést, nagyobb gyakorlati tudományosságot és kevesebb felületességet Irhetett volna várni Azért én részemről kifogásul a tudományboli megbízhatóságok ellen nem is hozok fel semmi többet, csak a mit ők maguk itt szívesek voltak kijelenteni. Dr Trajtler Soma bonezoló orvos ur pl. jnlius 13-án itt a törvénvszék szine előtt kijelenté, hogy ő még maczerált hullát természetben sohasem látott s erre nézve valami gazdag tapasztalata neki nincs. Hozzá tehetném ezen nyilatkozat alapján, hogy nemcsnk gazdag nem lehet, ha soha nem látott, hanem semilyen se lehet. Kijelenté, hogy eddigi bonezolásainak számát nem tudja ; s azokról jegyzőkönyvet nem szokott vezetni és bonczolások körül szerzett észleleteit magának feldolgozni nem szokta. Megjegyzem pedig, hogy dr. Rokitan?zky, aki több mint 70,00U és Scheuthauer, ki több mint 40.000 hullát bonczolt, a bonczolásokról vezettek maguknak jegyzőkönyvet és szerzett észleléseiket fixirozzák, abstrahálják és adandó alkalommal előforduló esetekben hasznosítják. Beismerte itt Trajtler bonezoló o.vos ur, hogy neki eszibe se jutóit, hogy itt még exhumaczióra és felülvizsgálatra is kerülhet esetleg a sor. Fár pedig az orvosra nézve, a ki bonczolást és vizsgálatot teljesít, csakugyan alphája a dolognak, hogy eszébe jusson, mikép a felek valamelyike tovább megy s a törvényszék bölcsesége uj vizsgálatot rendel el, de ő kijelenté, hogy az neki eszébe se jutott, kijelenté továbbá, hogy ő a kor megállapításában ezen hullánál az általános fejlettséget vette fel alapul, de az én kérdésemre, megmondotta, hogy az általános fejlettség fogalmát definiá ni nem tudja. Már egy oly fogalom alapján, melyről ő maga jelenté ki, hogy definiálni nem tudja, állapítani meg egy hullának az életkorát és abból vonni oly rettentő következéseket, mint a minők itt tényleg levonattak, mindenesetre olyan dolog, ami az illető szakértő tudománybeli megbízhatósága ellen alapos kételyt enged feltámadni. Ugyanő maga jelentette ki azt, mire a közvádló s védőtársaim egyike is hivatkozott: „Ha tudom azt, így mondta, hogy ily nagy dolgot fognak e hullából csinálni, másként járok el; ha most csinálnám, másként csinálnám !" Azonban a vizsgálatot akként kell csinálni a köztisztviselőnek vagy a közmandatáriusnak, a minők itt az orvosok voltak, a hogy legjobb tudomása, legjobb meggyőződése szerint csinálhatja ; azzal „Hí tudtam volna" stb. egy egy kö/iunkcionáriu-t tisztviselő magát, eljárását, tetteit, nem védelmezheti soha. — Továbbá előadásából és fejtegetéseiből kitűnik, hogy a haj letűnésének és a bőr zsugorodása esetén a hajcsonkok helyzetének elméletével gyakorlatilag nem foglalkozhatott. A szakkönyvek alapján sem ismeri. Végre a vizihulla végtagjainak felhámjára vonatkozólag, de Vergie. a maga idején nagyhírű orvosnak félszázad előtti 1829-ben megjelent értekezését hozta itt fel forrásul, mikor azon 54 esztendő óta, mióta de Vergie azon értekezést közz* titte, az orvosi tudomány oly óriási fejlő lésnek indult, a törvényszéki orvostan oly óriási haladást tett, hogv ma már de Vergienek akkori munkájára hivatkozni valóban lehetetlen. — Nem sokkal kedvezőbb helyzetben van dr. Kiss Jeni ur sem, ki a bonczolásnál és vélem myadásuíl szintén együtt működött. Ö neki ugyanis még a?.on véletlen szerencsétlensége is támadt, hogy ö június 18-án egészen más ada'okkal vett fel egy jegyzökönyvet, mint június 19 én és 20-án; Június 18 iki jegyzőkönyvben ő például semmit sem tud arról, hogy a hulla jobb alkarának izoma hiányzik ; 19-én már észrevette: június 18-án 14 évesnek konstatáltata a leányt, június 19-én és 20-án már 20 évesnek konstatálja. Pedig azalatt az egy-két nap alatt öt hat esztendőt nem öregedhetett. Igaz, azt mondja: június 18-án felületesen nézte meg ; de már a mely szakférfin június 18-án saját bevallása szerint felületes munkát végez, abban nincs meg a garantia arra, hogy az június IS), ós "20-án is nem olyan munkát csinál. Mindenesetre az a szakférfiú, a ki három nap közbejövetével a június 18., 19. és 20 iki jegyzőkönyveket aláírhatta, komoly és félreismerhetetlen tanúságát adta önmagára nézve annak, hogy ő egész komolysággal ezt az ügyet nem tekinthette. — Ugyanő kijelentette itt július J 4-iki nyilatkozatában a törvényszék előtt, hogy ő vizi hullát sohasem bonczolt egyet sem ; ezt itteni fejtegetése is kétségtelenné teszi. Nem akarom szórói-szóra idézni, hogy ő a maczerált hullát nem tudja megkülönböztetni egyéb hulláktól, a melyek száraz földben feküsznek, de nagy rothadásban vannak ; oly leírását adta itt a maczerált hullának, mely arra nézve nem áll, ellenben a földben eltemetett hullákra nézve áll. Ugyan ő itt nyíltan bevallotta, a min magam is elcsodálkoztam, hogy ó a tisza-dadai hullának üreges csontjait,