Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 77. szám

— 308 — het, hogy egy egész falunak folyton zúgó, zajgó lázadó fenyegetésével szemközt, itt a törvényszék előtt megmaradjon őszinte vallomása mellett, mikor azért dicséretet, jutalmat nem kap sehonnan, ellenben fenyegetést, ütést, verést kap eleget, és haza sem mer menni, mint Hatalovszky mondja — ha csak vallomásától vissza nem lép. De akár ismerték fel azok a tanuk Solymosi Esztert, akár nem ismerték fel, felmerül az a kérdés , vájjon ha mind a 20 tanú felismerte volna is. vagy ha 20 közül egy sem ismerte volna fel, rui jogi értéket lehet tulajdonítani ebben az esetben, tanuknak, és a tanuk felismerésinek ? az az vájjon oly állapotban volt-e az a hulla, hogy az felismerhető volt, ? Megjegyzem, hogy a tanúvallomás értéke nem áltól függ, hogy melyik tanú mekkora positivitassal mond valamit, vagy nyilatkozik; hanem hogy mindegyik tanú a maga tudomásának józan, elfogadható okos okát miként tudja adni. Ha valamely tanú azt mondja: egész határozottan állítom, hogy láttam amint a sárkánykígyó fölrepült az égbe; ez ugyan tökéletes positiv vallomás, de a törvényszék nem fog rá fektetni semmi súlyt, mert bolondot beszél. Ellenben ha más tanú azt mondja; láttam egy holttestet és el volt ugyan romolva, hogy szaga volt, a szine el volt változva, nagyon irtóztam tőle, fogát vicsorította, de mégis ebből és ebből a jelből azt gondolom, hogy ez a hulla talán ezé meg ezé: a törvényszék bölcsesége fog e tanú vallomására, noha bizonytalanul és téveteg vall, némi súlyt fektetni, mert tudomásának okos okát tudja adni. A kérdés tehát az, hogy vájjon minő értéke van a felismerő és fel nem ismerő tanuk vallomásának ; más szóval, felismerhető-e a hulla ? ez objektív kérdés, melyet ez alkalommal fejtegetni akarok. A bonezoló orvosok véleményük első pontjában azt állítják, hogy a hulla arcza sértetlen, eltorzitatlan, ép, jól meghagyott állapotban van, tehát felismerhető. Ezen állítás egyáltalán alaptalan ; legalább a látlelet adatai szerint, melyek e véleményt megelőzik és melyekre e véleménynek is alapi/va kellene lenni, teljesen alaptalan. Maga a látlelet ugyanis igazolja, hogy a hullának a haja teljesen hiányzott. Ezen körülmény az élőnek homlokmagasí ágát egészen feltünteti és az arcz jellegének kiegészitő részét képező homlokméreteit már a felismerő tanú előtt is bizonytalanná teszi. — Azt mondta a látlelet, hogy a szemöldökszőrök teljesen hiányzanak. Ez is jelentékeny torzítása az areznak. Egy arcz a maga eredeti jellegében, szemöldökszőrük nélkül, absolute fel nem található. — Tanuk igazolják, maga Horváth László a látlelet egyik orvosa is igazolja, hogy az orr behorpult. Más tanuk igazolják, hogy az ki lett igazítva, felpeczkelve és némileg fitosssá téve, mint a tanuk állítják. Már pedig az orr egyik legjellegzőbb része felismerhetés tekintetében az areznak. A száj tanuk szerint ferde volt, olyan volt, mikor kivették a Tiszából és olyan volt később, sőt tanuk állítása szerint az ajkak duzzadtak voltak. Továbbá az orvosi látlelet azt állítja, hogy az arcz be volt esve. Az exhumáló orvosok véleménye szerint már az aiczon az adipocera képződésnek meg kellett kezdődni és az arcz beesettségének ez ,is oka; már pedig ot^, hol az adipocera képződés kezdődik, ott az arcz szine sajátságos változást szenved, mi a felismerést minden esetre zavarja. Továbbá a koponya-takarón jobbról és balról tallér krajezárnyi nagyságú folytonossági hiányok konstatáltattak maguk az orvosok által is. Már pedig ily folytonosságliiány az areznak eredeti összhangját jelentékenyen megzavarja. — A fel hám általában hiányzott, hiányzót az arcz részein, mert mint később be fogom bizonyítani, a hajnak lemálását meg kellett előznie a felhám leinálásának ; hiányzott a végtagokon, hiányzott a mellen, hol czafatokban lógott le ; a ruha, mely a hulláról levétetett, szintén tele volt felhám-sejtekkel : tehát a felhám sok helyen hiányzott. Ott pedig hol az hiányzik, a hulla arczán az élőnek eredeti szinét felismerni leheietlea. Egyetemi szakértők s részint a tanuk vallomása szerint a foghus és iny rothadás folytán összezsugorodott, és az összezsugorodás követkestében a fogak nagyobakká válnak és egymástól távolabb állóknak látszanak, mint azt az élőnél már megszoktuk. A mell és has 24—28 óra alatt, mig a hulla részint a levegőn, részint a földben s nem a vízben volt, tanuk állítása szerint kissé puffadtá vált ; a mellkas erősen domborodott, a has kissé puffadt a bonezoló orvosok állítása szerint is, ez tehát a test körméreteit megváltoztatta ; és azok a kik a gyenge testű leányt életében ismerték, a nagyobb körméietü, duzzadt alakjában természetesen az eredetit fel nem ismerhették. A hulla, kivált ha ázott maczerált hulla és a rothadás nagy fokán van, jelentékenyen hosszabbnak látszik : ez a jelentékeny kifejezés milli- és czentiméterekben értetik. Mert a rothadás következtében a forgók körüli összekötőzszalagok és a lágy izomrészek megpetyhüdven, engednek, és ezáltal a test hosszmértéke kissé növekszik. Tovább megyek: agenitélis részek, különösen a labia maiora és a nympák Szűcs János vallomása szerint és a dolog természetéből kifolyólag a rothadás oly foka mellett kissé duzzadtak voltak, a mint ez természetes is. miután ott a nyálkhártyákon a rothadás ép olyan gyorsan halad előre, mint másutt, mint az orrnál, az ajkaknál és a fülnek nyálkhártyáin. Ily körülmények közt, mikor a hullán azoknak a változásoknak be kellett állani, részint a látletet adatai, részint a tanuk és a látleletet készítő orvosok egyike vagy:másikának tanúsága szerint is, el kell fogadni az egyetemi tanárok amaz állítását, hogy a hulla abban az állapotban volt: mikor a felismerés nemcsak nem bizonyos, hanem igen gyakrap lehetetlen ; sőt mint Bclki tanár, ki ezer meg ezer hullát bonozolt és vizsgált, állítja, gyakran talált oly hullákra, a melyek életükben ismerősei, barátai közé tartoztak, de több heti vizbenlét után ezek oly állapotban voltak, hogy ő, ki a bonczolás rideg munkáját teljesiti, az illető hullának felismerését sem bizonyosnak, sem könnyűnek, sőt némely esetben lehetőnek sem tartotta ; ily körülmények közt, mondom, akár ismerték fel Esztert együgyű tanuk abban a hullában akár nem, a felismerésre vagy fel nem ismerésre jelentékeny súlyt fektetni és azt a birói Ítéletben törvényes alapul felvenni teljesen lehetetlen. Ha a dolog igy áll, ha a felismerést tanuk által eszközölni nem lehet, ha a rothadás már oly mértékben halad elő a hullán, hogy itt a felismerés sem nem. könnyű, sem nem biztos, sőt gyakran nem is lehetséges, akkor a felismerésnek nincsen egyéb factora, mint a tudomány objektív alapja. Ily esetben ezeken az alapokon és á ténykörülmények találkozáséban rejlő harmóniát kell a gondos és lelkiismeretes bírónak keresnie és ha a harmóniát megtalálja, akkor a felismerés lehető: ha meg nem találja, akkor a felismerés lehetetlen. Ha a jelen ügynél az összhangzást nem lehet felfedezni, egyrészről Eszter közt, másrészről pedig az orvosi tudomány által kifejtett konkrét tételek közt, akkor elfogadom énjs a hullacsempészet vádját. De ha ezt az. öszhangot feltalálni sikerül és ha ez a harmóma a tanuk vallomásaitól teljesen független, mert kétségtelenül az objektív tudomány Ítéletén alapszik, akkor a hullacsempészet feltevése meg nem állhat; akkor annak minden alapja önmagában megdől. A kérdés azonban az, nem előttem a jogász előtt, nem a bírósági tagok előtt, hanem a nagy közönség elótt, hogy vájjon szabad-e egy anyának kijelentett szava ellenére azt a hullát felismerni a tudomány objektív adatai alapján, szabad-e az anyára azt a hullát rátukmálni, és azt mondani, hogy ,aszszony, ime ez a te holt leányod". (Folytatása következik.) Curiai elintézések aug. 13—14-én. Osváld. 5477 vutas. 5651 elutas. 44;!6 mvált. 4809 bb. HIT, 4919 bh. 5506 hh. 5371 5508 5514 vutas. Szentgyörgyi. 3527 4.">00 4977 mind vut 5022 hh. 5413 bh. 5407 hh. 5326 elut. 4682 5296 5219 5375 mind mvált. Pásztélyi. 4399 hh. 5378 vut. 5396 vut. 5406 hh. Lehoczky. 5206 741 756 821 mind vutas. 790 elut. 4429 fold. 4580 mvált. 4767 hh. 4901 hh. Süteö. 5285 5333 5334 5350 mind hh 5401 5436 mvál. Felelős szerkesztő és kiadd laptulajdonos : SZOKOLÁY ISTVÁN. (VI. kerület Király-utcza 54.) 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár; helyben és vidékre egész évre Budapest, 1883. Schlesinger Tgnátz nyomdája, (rostély-uteza Károlykaszárnya)