Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)
1883 / 76. szám
— 304 tértől nem eredhetett; és ha van tudományos igazság, ha ez megfejthető, ha ez bebizonyítható, akkor az bebizonyítva van, azon jegyzőkönyvekben, melyeket a törvényszők hites gyors írói 40 nap óta itt fölvetlek, A tényt és annak bizonyítékait és jelenségeit gyanúsításokkal, általános állításokkal betanított tanukkal, Scharf Móriczczal és Matej Ignáczczal nem lehet megdönteni: tanút lehet fogni mindenre; tanúvallomás szubjektív dolog de az objektív jelenségeket semmivé tenni vagy olyanokat megteremteni sem csempészet eszközlésével, sem másképen nem lelhet; az igazi tudvmány komoly férfiait nem lehet megcsalni. Azon memorandumban, melyet a birósághoz benyujiottam, felállítottam a hypothezist, hogy azon hullának aSolymosi Eszter hullájának kell lenni; de mert nem volt jól megvizsgálva, mert sok mulasztás történt, sok tévedés követtetett el, mert a vizsgálóbiróság állal felvett iratokban tömérdek az ellenmondás a ki egyenlitetlen ellentél, azért azon hullát sírja fenekéről fel kell ásni, meg kell vizsgáltatni oly férfiak által, kik erre a kellő tudományos szakképzettséggel bírnak, s azon hulla pontos, tudományos vizsgálatából ki kell derülni, hogy az nem lehet más, mint Solymosi Eszter hullája. Ez volt az én hypothesisem és ezt felállítottam azon férfiak ellenére, kikkel konzultáltam, és a vizsgálat minden addigi eredménye ellenére igy gondolkoztam : ha az a hulla kiásva lesz, s feltevéseimet igazolni fogja, akkor ezen szerencsétlen vádlottak pere nyerve lesz: ha pedig az eredmény nem fogja igazolni az általzm felállitett hypo thesíst s azon jelenségeket, melyeket az általam említett 3 jegyzőkönyvből kivontam, akkor a kudarcz az, mely rám vár s kötelességem visszavonulni e térről, mint oly ember, ki viziókat lát, kinek elméje halluczinatiókban szenved, s kinek kezébe az igazságszolgáltatás fonala nem való, Es bár orvos nem vagyok, bár a hullát nem láttam, és tár én az orvosokkal szemben állítottam fel ezt á hypothesist; a kiásott hulla vizsgálata s a vizsgálat folytán felmerült jelenségek összesége mind kétségtelenül igazolta feltevésemet; nem utólagosan tehát, hanem már előzetesen állítottam fel ezt a nézetemet. A vizsgálati eljárás irtóztató hibái alapján magam provokáltam a próbát, kértem a törvényszéket; azt mondtam, ott van a hulla, tessék kiásni, megvizsgáltatni ahhoz értő férfiak állal, majd akkkor igazolva lesz : vagy az, hogy ón vakul néztem, vagy az, hogy nekem igazam van, hogy a vádlottak ártatlanok. Az eredmény minden részben igazolta feltevésemet. És most a törvényszék figyelmét fel fogom hivni azon hiányokra, melyek a június 19. és 20-iki vizsgálati eljárásnál előfordultak. Mindenekelőtt az az alighanem példátlan eset történt, hogy azon szemléből és eljárásból, a mely a dadái hullával június 18-án, 19-én és 20-án követtetett, a vádlottak védője kizáratott. A magánvádló előterjesztésében bizonyos előszeretettel hangsúlyozta, hogy a védelemnek milyen tág tér engedtetett s a fél világ pénze és hatalma segíti a védőket és titkos védelemről s miről nem beszélt. No hát vegye tudomásul, hogy ezen dadái hulla felett nyilvános szemle, nyilvános bírói eljárás, nyilvános orvosi vizsgálat tartatott, a hova szabad járása volt minden tisztességes embernek. Oda is eresztettek mindenkit, csak a vádlottak védőjét nem. A törvény nem is parancsolja épen, hogy mindenkit oda kell ereszteni, csak megengedi ; de azt világosan parancsolja, hogy a védőt oda kell ereszteni és még sem eresztették. Az igaz, hogy zsidót egyet sem, pedig zsidók voltak ott a vádlottak és joguk lett volna, hogy azt mondják a vizsgálóbírónak: „Hallja az ur ! az ur azzal vádol minket, hogy megöltük Solvmosy Esztert, tessék nekünk a megölt testet előmutatni; Dadánál egy hullát találtak, melyről az a hir, hogy talán Solymosi Eszteré ; tessék nekünk előmutatni!" "Világosan parancsolja ezt a törvény, százados gyakorlat. Megtörfcént-e? Még azt se mondták meg nekik, hogy védőjük is el van zárva azon öculatától, pedig a védőnek ellenőrzési es előterjesztési joga — nem üres beszéd, nem szabad, hogy üres beszéd legyen ; mert az a viszgálóbiró' még nem biró, ö csak a bíróságnak egy alárendelt közege, nagyon is törékeny cserép, nagyon is tévedhető emberi lélek és a kinek kezeben nagyon sok jog van, azzal nagyon vissza lehet élni. Törvényeink és őseink bölcsessége századokon keresztül megállapitá a törvényes gyakorlatot, hogy védőnek ott helye legyen, hivatalosan, van is mindenütt, van az egész országban és nincs egyetlen eset sem, csak a tisza-eszlári ügyben volt az, hogy a védőt nem bocsátották a nyilvános eljáráshoz közel sem ; még nem is tudatták vele, hogy hullát találtak-e vagy sem. Egy másik, kicsinek látszó, de szintén jellemző vonás az, hogy a hulla nem fényképeztetett le. Pedig azt mondta a vizsgálóbiróság, hogy ismeretlen eredetű a hulla ; azt mondták, hogy tudja isten, mikor deflorált nőnek és honnan teremtetett kórházi nőnek vagy kinek a hullája. I-meretlen nő volt. Fel kellett volna ismerni, de oda nem bocsátottak minden embert és Tisza-Eszlárra el cem megy a fél világ, hogy azt megnézze ; megvárhattuk volna tehát, hogy fényképeztesse le azt a hullát a vizs. bíróság. Tette V Eszébe sem jutott, mintha csak az lett volna a szándéka, hogy az a hulla soha fel ne ismertessék, hanem eltemettessék, jó mélyen, hogy soha senki annak nyomára ne jusson. De tovább megyek: arról a hulláról június 18-án egy hamis tartalmú rendőri szemle jegyzőkönyv vétetett fel. Nem mondom, hogy szándékosan tétetett hamissá, nem; hanem szintén jellemzi az eljárást, jellemzi a könyelmüséget. Miután ezt felolvasta, most lássuk, mond — mit irt a Függetlenség ? „Aug. 15. 1882. aláírva Horváth Géza." „A hajzatától tökéletesen megfosztott ép és felismerhető hulla egy széles, ajtón hányat fekvő helyzetben volt betakarva a fej a láb kivételével egészen egy lepedővel. Szemhéjait, szempilláit kuszált állapotjaikból rendbe hoztam,, beesett orrczimpáját megigazítottam s leesett alsó álkapezáját a felsőhöz támasztottam". Igaz, hogy ezen tanú azt mondta itt a törvényszék előtt, hogy hiszen sajtóhiba ez, ö csak avnyit irt, hogy orrát kitisztította és ez az istentelen lap csinálta belőle azt a nagy sajtóhibát; azonban felolvastam azért, hogy a törvényszék bölcsessége győződjék meg arról, hogy ilyen sajtóhiba TI.ég a „Függetlenségiben sem létezhetik. Mindezek kicsi dolgok, hanem nagyobb dolog az aztán, melyre a t. törvényszék bölcsességét különösen felhívom: hogy azt a szerencsétlen hullát egészen meztelenre vetkőztetve tették oda a tanuk elébe és pedig a dadái Csonkafüzesben is, és Tisza-Eszláron is a Bátoriné kertjében .Levetkőztetve", mit tesz ez ! A közvádló előterjesztésében az mondatott, hogy ez azon meggondolatlanságot és azon elfogultságot jellemzi, melylyel ezen egész kérdés kezdettől fogva kezeltetett. Abban a szemlejegyzőkönyvben az állíttatott példáu1, hogy a hullának öve van: piroscsíkos öve a dereka kö ül. és állíttatik az, hogy sárga papiros van a kezében, abban festék van. Egyikből sem igaz egy szó sem. Nincs megmondva benne, hogy jobb karjáról hiányzik az izom ; pedig hiányzott. És több ilyen furcsaság a mely tartalmára nézve azon szemlejegyzökönyvet egyszerűen hamissá teszi. (Folytatása következik i Curiai bejelentések aug. 14—15-re. Szentgyörgyi .">327 Oláh D.-né, Csemák zárlat. 3500 Pongrácz Fridvalszkv végh. 4977 Kincstár Kemcrci közbirt. határj. 5022 .Államvasút gr. Berthold kisaj. 5407 Heves-Szolnok megyei szabály .-társ. Oppenheim kisaj. 4682 Láng-Waisz Pál visszah. 6219 5296 Friedmann gr. Königsegg végreh. 5375 Kitulu Gazdák vtsszah. 5413 Popovics Nóvák tartás. Osváld 4436 Bunczel Matkovics 75 frt. 4809 Hegyi Tömön 60 frt 4919 özv. Salamonná Maschansker bérlet. 4925 Diebusz MayerSamu végreh. 5371 Bóber Pongor 80 frt. 5477 Schwarcz Gyula özv. Horhyné végreh. 5506 Norovitz Apfelmanu 80 frt. 5508 Matmoly Garbjar biztos. , Pásztélyi. 4399 Államvasút Kugler kisaj. 5378 Mocsáry Vlajk végrh- 5396 Kincstár Zelenka végrh. 5406 Harmos s neje Sztankovics visszah. Lehoczky. 5206 Szanál DÓbiás zárt. 741 Pohánka Varga biztos. 756 Mauerer Gaver biztos. 4429 Wertheimer Kieső viszah. 4767 Codrean Codrean 80 frt. 4901 Adler Taubor 50 frt. 693 Hölle Waldraan 74 frt. Süteö. 5285 Lippich Jankovics végrh. 5333 özv. Kovács Jnó Kovács J. 65 frt. 5334 Rotyits Bojkor viszah. 5350 Berkes Barka viszah. 5401 Szabó E. Saager 90f rt. 5436 Ottó Leitner 85 frt. Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos: SZOKOLAY ISTVÁN. (VI. kerület Király-utcza 54.) Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár; helyben és vidékre egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben. Budapest, 1883. Sclilesinger Ignátz nyomdája, (rostóly-utcza Károlykaszárnya)