Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 21. szám

— 82 — pedig még be nem állott — helyt nem foghat, »továbbá a 2 ;. határozat, mellyel felperes s társai igényeikkel a per rendes útjára utasitattak és a 3'/. itélet, melyben Bárczay József mint akkor a család legidősb tagja, azon kérelmével, hogy alperes a kir. jóváhagyás kieszközlésére s a hitbizomány kiegészítésére köteleztessék — elutasittatott, felperes jelen keresetének ellene nem állhatnak; .•mindezekhez képest a tszék végzése helyesebben itélte azon módosítással, hogy a javaknak nem hitbizományi minősége ugyan, hanem jelenlegi birtokos Bárczay Ferencz rendelkezési 8 tulajdoni jogának első szerző végrendelete értelmében] korlátozása — mondatik ki igazoltnak s annak feljegyzése elrendeltetik hagyatik. A Hétszemélyes Tábla 18(59. mártius 20. — kelt 725. sz. Ítéletével a kir. tábla Ítéletét indokaiból helybenhagyta. (Folytatása következik.! Jogeset. Az örökös az özvegy javára egyezségit g örökségéről, kamatfizetés kikötésével bizonyos Összegért lemondván, habár elhalálozása után a hagyatéktá'rggalási jkönyvbe azon egyezség a kamat kötelezése nélkiil, újólag felvét tett: csupán ez okból az elvállalt kamatfizetési kötelezettség megszűntnek nem vehető. Ozv. Petvker Józsefné mint kiskorn gyermekei gyámja — Wolf' Ágnes előbb Petuker Antalné most Funkenhauser Antalné e. 116 fit kamattartozás iránt a n.károlvi jbiróság előtt 1880. évben pert folvtatván — Járásbíróság 1881. nov. 24. — 5954. sz. a. alperest a keresetben s 26 frt perköltségben elmarasztalta; ..mert alperes a kamatmeunyiséget nem kifogásolván, két tanú által igazolta tott. hogy a 4. NB. egyezség létrejöttekor! kötelező Ígéretet tett a kamat fizetésére azi esetben, ha az A. adóslevélben kamatok kötelezve voltak : ez pedig világosan kitűnt. Kir. Tábla 1882. ápril 19. — 4213. sz. a. megváltoztatta és felperest keresetével elutasította — a perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén: >mert a hagyatéktárgyalási jkönyvbe foglalt (4. NB.) egyezségben az, hogy az A. adóslevélben érintett 400 frt után alperes által felperes kiskorúak részére kamatok is fizetendők — ki nem köttetett, — sőt végpontjában a kötelezvény (A.) megsemmisíttetni is kéretett s az egyezséget felperes minden megjegyzés nélkül aláirta, s gyámhatóságilag is jóváhagyatott. Es 3. NB. szerint alperes a 400 irtot esedékes kamataival ki is fizette. Maga felperes pedig beismerte, hogy a későbbi időre esett kamatokat, jelesen az 1878. és 79. évieket alperes kifizette — tehát a korábbi 1875., 1876. s 1877. évekre követelt kamatok — ha ilyenek járnának is, kifizetetteknek veendők. < Kir. Curia az ügyérdemben mindkét alsóbirósági Ítéletet megváltoztatván, alperest 76 frt fizetésére kötelezte, — többi követelésére nézve felperest elutasítván — s a perköltségekre nézve a tábla Ítéletét helybenhagyván. Indokok: Az A. kötelezvénynyel és 4. NB egyességlevéllel bizonyítva van, hogy néhai Petuker Antal hagyatékára nézve egyrészről alperes mint annak özvegye, más részről pedig Petuker József mint oldalági örökös közt bíróságon kívül már 187 5-ben egyesség jött létre, mely szerint Petuker József öröklési jogáról alperes javára utóbbi által tízetendő 400 írtért lemondott ; és hogy alperes azon egyezség folytán s azzal egyidejűleg állította ki Petuker József javára az említett 400 í rtról az A. kötelezvénvt: ezen kötelezvényben pedig alperes a/, egyezséglevél keltétől helyben- (1875-től) kezdve Petuker József részére a 100 frt tőke után 10" „ kamat fizetésére is kötelezte magát Igaz ugyan, hogy utóbb 1876. július 28., midőn Petuker Antal hagyatéka tárgyaltatott — minthogy Petuker .József időközben elhalt. — Petuker József kiskorú gyermekei érdekében a kérdéses egyezség a hagyatéki tárgyalási jkönyvbe ujolag felvétetett, és hogy az A. alatti korábbi kötelezvényben kikötött kamat iránt a tárgyalási jkönyvbe semmi intézkedés sem foglaltatott be: mindaz által csupán ez okból, alperesnek az A. kötelezvényben elvállalt kamatfizetési kötelezettsége megszűntnek nem tekinthető: mert felperes azon jkönyv szerint az A. alattiban kikötött kamatról nem mondott le: sőt a perben kihallgatott tanuk vallomása szerint erre nézve jogát akkor is fentartotta, —• illetőleg a kamat megfizetését alperes is ígérte, ha utóbb bebizonyulna, hogy a korábbi egyezségben a kamat kiköttetett: már pedig az A kötelezvény és 4. NB. egyezséglevél ugyanazon jogügyletre vonatkozván, és egyidejűleg állíttatván ki 8 így a felek közt keletkezett viszony mindkét okirat alapján .! levén elbírálandó; miután az A. kötvényben alperes magát kamat fizetésére valóban kötelezte: a kamat a kérdéses egyezség által is kötelezettnek tekintendő: továbbá >mert alperes özvegyi joga Petuker Antal hagyatékára nézve isméti férjhez menetele folytán már az A. és 4 NB. keletkeztekor megszűnvén, — az említett hagyatékból Petuker Józsefre, illetőleg gyermekeire esett örökrész után a haszonvétel azóta már különben is ezeket illette. »Ezeknél fogva s mert alperes azt hogy az 1877. végéig esedékessé vált kamatokat megfizette — nem is állítja, — az 1878—79 évekre a közgyám kezeihez fizetett kamattal pedig a kamattartozás törlesztettnek nem tekinthető : alperest az A kötvényhez képest a 400 frt után 1876— 1877. évekre 76 frt kamat fizetésére köte lezni kellett. »Többire nézve felperes elutasítandó volt, mert az A. s 4 NB. okiraton a kiállítás ideje hiányozván, t. i. csupán az 1875. évszámmal levén kitéve, az 1875. évi kamat tartozást meghatározni nem lehetett.« (ISSS.fébr. S. — 5376. sz. a.) A Curián & hétre bejelentetett előadásra összesen 701 ügy, — ezek közt 442 bűnvádi s 259 polgári, — utóbbiak közt 1 úrbéri s IS -váltó csőd kereskedelmi. I. polg. tanácsban (7 biró) 60. — libán (6 birój 38, — III-ban (7 biró) 50, — 1 V-ben (6 birój 88, — V-ben (7 biró által) 73 ügy jelentetett be. Február 23-án fegyelmi tanács tart ülést. Kereskedelmi jogeset. Árkülönbözet czimén eladó követelése meg vem ítéltethetik, midőn bebizonyult, hogy szerződésszegőnek ö tekintendő, az által, hogy a szállítást készpénzfizetés nélkül megtagadta, midiin ezen teltétel nem volt kiliötve. Ily esetben vevő kártérítési igényét egyedül tényleges kárára fektetve abból származtat ró,i. hogy az árut harmadiknak eladta, s i,rm szdUUisa folytán ezen kötelezettsége teljesítése végett a köt jegy szerint mástól s drágábban kellett az árut megszereznie: azon kártérítés szpttén meg nem állapitható, miután ezen vételi ügyletből szükségkép nem következik, hogy vevő egy harmadik irányában kötelezettségbe,, áll ott. é< <•<,• pá n ez által kényszerítve kötötte ezen ügyletet egy harmadikkal. IJjtviuger testvérek czég — Hluch s Megér //<•//,/ czég e. 1532 frt 81 kr. iránt beregszászi tszéknél pert folytatott, melyben alperes kártérítési viszonkövetelést támasztott. Törvényszék 1881. szept. 10. — 7351. sz. a. alperest 1508 frt 99 kr. leszállított kereseti összegben s kamataiban marasztal ti : Ua azonban alperes becslőesküt tesz arra. hogv a felperesnek átadott 2000 drb zsák átadáskor 480 frtot megért — akkor ez részére megítéltetik. A nem szállított zabra vonatkozó 498 forint árkülönbözet ánti visszonkövetelésével alperest elutasította >mert igazolva van. h<->gy felperes 17345/100 mm. zabot szállított s alperes azt 1818 márka értékben átvette, így az átvett zab értékének megfizetésére kötelezendő. De kötelezendő volt a szállitaui kellett zab értékének csökkenése folytán 495 frt 90 kr. árkülönbözet fizetésére is,mert alperes szerződésszegőnek tekintendő — miután alperes nem is állította, hogv a szállitott 173.45 mm. zab árát akár átvételkor akár az általa vitatott kötelezettség szerint átvétel utáni 24 nap alatt megfizette volna. Nem vehető figyelembe alperesnek a váltóóvatoláskor tett azon nyilatkozása (B.),hogy az 1688 márkás váltót azért nem rendezte, mivel felperes kötelezettségének eleget nem tett: mivel fentiek szerint felperes a szerződés teljesítését tényleg megtartotta s a zab további szállítását azért szüntette be, minthogy alperes fizetési kötelzettségének eleget nem tett. Hogy pedig a hátralevő zab felperesnél készletben volt, kiteszik alperesnek 1876. szept. 24. kelt leveléből, melyben egy táviratra történik hivatkozás, melyet alperes a felperestől kapott azon tudósítással, hogy a zab felperestől átvehető. Kir. Tábla 1882. jan. 17. — 45362. sz. a. részben megváltoztatta s alperest csak