Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 21. szám

Budapest, 1883. péntek, február 23. 21. sz. Huszonötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom. Bárczay-féle hitbizom. ügy. — A női eltartás. — Polg., s keresk. jogesetek. — Igazságügyin, rend. — Curiai Értesítő. Bárezay-féle hitbizományi ügy. Az erre vonatkozó vitás jogi kérdések nem évek — hanem évtizedek óta foglalkoztatják a biróságokat, és nyugtalanítják, izgatják az ország tekintélyes családjainak békéjét s nyugalmát. Ezen ügy különféle phasisaiban megjárta már a cs. kir. biróságokat, tehát a bécsi semmitőszéki s legf. itélőszéket is, — átment azután a magyar bíróságokra, s a septemvirális táblára, — innen átszármazott a Curiára mint a legf. itélőszékre s végre az újonnan alakított Curiára is •— a nélkül hogy ezen nagy terjedelmű családi viszály végleg elintéztetett volna. Az egyik Bárczay mint gazdag vagyon szerző által, még e század elején felállítani szándékolt, de törvényszerüleg nem realisált hitbizomány különböző czimek alatti perekre szolgált alkalmul, s ürügyül. Keresetek támasztattak a kijelölt jószágok hitbizományi minőségének megállapítására és telekk. előjegyzésére, illetőleg annak igazolására, — a hitbizományhoz tartozó értékpapírok s készpénz kiadására, a hitbizomány királyi jóváhagyásának kieszközöltetésére, s a törvényes örökösödési jog érvényesitésére, — és ezen perek majd mindenike perújítással elevenittetett fel. Es ezen hoszzas s bonyolult perlekedés folyama alatt nem egy kérdés merült fel, melyek nagyobb jogi jelentőséggel birnak, s melyeknek megoldása nem kevéssé tanuságo« mint p. o. az, mely a perujithatásra, a res judicata elvére vonatkozik. Különösen kiemelendők a következő elvek, melyek összhangzásban a régi septemvirátussal a Curia által kimondattak s megállapitattak, u. m. Habár kir. jóváhagyás hiányában a kijelölt javakat törvényszerű hitbizománynak tekinteni mm lehet: mindazáltal az első szerzőnek az örökösödést családjában szabályozó intézkedései a családra nézve kötelezők ml: tekintettek. Tehát a mindenkori birlalók a javak elidegenítésétől s megterheltetésétől eltiltatván: cs"!: is korlátolt tulajdon s korlátolt utóörökösödés áll elő. Az ösis. pátens 0. §-ra fektetett elévülés s az 1 év alatti érvényesítéssel kapcsolatos jogelenyészés kifogása nem használta thatik, midőn a bír1aló hálálával a legközelebbi Örökös utóöröködési joga mécj nem nyílt meg. Perújításnak uj bizonyítékok alapján hely nem adható, midőn az v/j bizonyítékul felhozott ítéletek az alapperben nem használtattak, s bár ugyanazon felek közt s jogalapon hozattak: de egészen más perben s az alapper tárgyát képező ingatlanoktól különböző más h'reseti tárgyak p. o. értékpapírok iránt keletkeztek, — tehát az alapper tárgyára lényegileg vonatkozó uj bizonyítékoknak nem tekintethettek. Jogerejüleg eldöntve levén, hogy a hitbizományi kötvények iránti perben hozott ítéletek az utóörökösnek a hitbizományi ingatlanok iránti jogát nem érintették, — tehát, hogy utóöröködési igénye legfelsőbb itélöszekileg nem döntetett el; továbbá kimondatni n, hogy a kir. jóváhagyás kieszközlésére indított perben hozott ítéletek, CL kereseti ingatlanokra vonatkozó utóörökösödési igény érvényesítését nem akadályozzák: következik, hogy ezen Ítéletek a törvényes örökösödésre állapított igény s ezzel fellépő családtag mellett az utóörökös ellenében nem képeznek res judicátát, — hanem, képezik azt azon a hitbizományi minőség megállapítása s bejegyzése iránt folytatott perben hozott ítéletek, melyek a hitbizományi örökösödést szabályozó végrendelet alapján az utóörökösök tulajdonát jocjerejüleg korlátozottnak kimondották,— s amely végrendelet alapján az utóörököst illeti a korlátolt utóörökösödési jog. A jogérvényes eldöntés kifogására alapított ítélet a perújítást, oly bizonyítékok alapján, melyek az ügy érdemére vonatkoznak — kizárják. Ezen peres ücjy lefolyása különböző mozzanataival következő: Bárczay Sámuel, vég- és fiók végrendelet hátrahagyásával 1814-ben Kassán elhalván, több rendű hagyományokon kívül szerzeményeiről 1813. évben akkép rendelkezett, hogy azok kielégítése után maradt összes ingó, ingatlan vagyona családi hitbizomáunyá alakíttassák, s ennek első haszonélvezője testvéröcscsének Bárczay Istvánnak legidősb fia Bárczay Ferencz legyen, utána pedig fi maradékai. Az 1813. decz. 17.keltíiókvégrendeletben ezen hitbizományi öröklési rend általa akkép szabályoztatott, hogy első haszonélvező Bárczay Ferencz után az örökhagyó Sámuel két fitestvére id. Bárczay Ferencz és Istvántól származó fiágoni utódok közül a haszonélvezet mindig a legidösbet illesse — azok kihaltával pedig Bárczay Dániel és Pál fiágoni utódait. Ezen hitbizományi intézkedéshez kir. jóváhagyás nem eszközöltetett, azonban örökhagyó annak fentartását az őszes család gondoskodására bízta A hitbizományi, mely 35541 vírt 120 di*. arany értékekből — Kassa város határábani ingatlanokból, pazonyi zálogos birtokból, Kassán egy szőlőből állott — Bárczay Ferencz átvette — azonban a végintézkedések ellenére csakhamar annak egy részét elidegenítette s a telekkönyv behozatalakor az összes vagyont tulajdoni joggal saját nevére irattá. Gyermekei nem lévén, utána Bárczay András volt hivatva a hitbizomány élvezetére, ki ís, miután a hitbizomány fentartása az egész család gondoskodására volt bizva — Kassa város tszékénél Bárczay Ferencz ellen a kassai 145. sz. telekjben foglalt ingatlanokra a hitbizományi minőség előjegyzése iránt folyamodást adott be. — A törvényszék 1866. decz. 11. — 833. sz. a. azt elrendelvén, folyamodót annak igazolására utasította — ki ebbeli keresetét be is adta. 1868. mart. 10-én. Törvényszék •— tárgyalás befejezte után — 1868. május 29. 322. sz. a. felperes keresetének helyt adott, s a hitbizomány minőségét igazoltnak kimondotta, s Bárczay Ferencz tulajdonának törlésével a birtok hitbizományi minőségét a végrendeletben kijelölt várományosok javára bejegyeztetni rendelte. Kir. Tábla 1868. sept. 26. — 21591. sz. a, következőleg itélt: »A Bárczay Sámuel vég- s fiók.végrendelete által meghatározott öröklési rend legf. királyi jóváhagyást nem nyervén, a megjelölt javakat törvény minden kellékeivel ellátott hitbizománynak tekinteni nem lehetne — miután azonban a fiók végrendelet 2. s 4. pontjában a mindenkori birlalókat az elidegenítéstől és megterheléstől határozottan eltiltván — a javak épségben tartását s biztositását a család kötelességévé tette. »tekintve mikép az els:J szerző által szerzeményeire tett ilyen Öröködést szabályozó intézkedései, a végrendelet keltekor hatályban volt hazai törvények szerint — kir. jóváhagyás nélkül is a családra kötelezői;u eh tekintettek — az ősis. pátens 6. §. szerint pedig az osztrák polg. tkönyv életbelépte előtt kelt végrendelet érvényessége az örökhagyó rendelkezési jogára nézve a végrendelet keltekori törvények szerint megítélendő : >tekintve, hogy Bárczay Sámuel végrend, végrehajtója a javakat alperesnek a végrendelet értelmében adta át s azok mint hitbizomány Írattak is össze — igy a végrendelet örökhagyó halála vitán annak értelmében foganatosíttatott; »továbbá azon végrendelet az oszt. tkönyv életbélépte után 6 hó alatt bíróságnál letétetvén, maga alperes ezen javakat nyilatkozatában (1858. jun. 28 ) hitbizomáuyoknak s magát haszonélvezőnek ismerte el, sőt a várományosokat is megnevezte : — miután ezek ellenében azon alperesi kifogás (őns. pat. 9 § ),hogy azon javakat ő 32 éven tul háboritlanul bírván, felperes kereseti joga elévült, sőt menyiben az öröködési igény az oszt. törvény életbelépte után 1 év alatt nem érvényesíttetett — végkép el is enyészett — jelen esetre, mivel felperesnek, ki elismerten legközelebbi utóörökös, ezen utóöröködési joga csak alperes elhaltával fog megnyilní, ez