Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)
1883 / 67. szám
— 267 de azok közül, kik azt beszélték, senkit sem tud megnevezni. Hogy ezen fontos körülmény kiderittessék, közvádlo inditditványt tett. hogy miután Onody Gézára is történt hivatkozás, mint olyanra, ki szinte ugy nyilatkozott, annak mint tanúnak beidéztetése eszközöltessék. Eötvös védő pedig ugyanezt kérte Farkas Albert csendbiztos és Szabolcsi Miksa hírlapíró tekintetében, kik arról tanúskodhatnak, hogy szinte bonczolás előtt beszélték műveltebb osztálybeliek, mikép az illető nő tüdővészben hunyt el. A törvényszék mindkettőt mellőzendőnek találta, Ónodyra nézve azért, mivel az, hogy ő állítólag azt mondá, mikép a halfa egy kiélt személyé, semmi fontossággal sem bír: Ezután a másik' csendlegény, Kazimir lett újra kihallgatva, ki ismételé Matej s az öregebb orosz tutajos, Csepkanics t.-löki vallatásának, illetőleg kinzatásának történetét, melyet már közöltünk. Elnök azon megjegyzésére, hogy az öreg tutajos Csepkanics nem akar mit sem tudni az általa elbeszéltekről. 'sőt azt mondja, hogy őt senkisem bántotta és bár a vizsgálat folyamán több ' biróság s hatóság előtt megfordult, sehol sem tett szót sem bántalmaztatásáról, — azt feleié Kazimir. hogy esküszik az élő Istenre, hogy bántalmaztatott. Matej is ismételi szemébe, hogy semmi sem igaz. a mit beszél. Ismételi Vogel megitatását is s azt. hogy a csendbiztos Yogelt kardjával ütötte s a rabok előtt folyvást forgatta kardját — ijesztésül — ekkor a vizsgálóbíró is bent volt, de hogy ez is bántotta-e, nem tudja. Mikor Hertkot T.-Lökre kellett szállítani, meg volt hagyva neki, hogy azt az ülés alá gyukják. hogy ne látszassák s így észrevétlenül kisérjék be a házba is: Yogelre pedig azt parancsok! a csendbiztos: hajtsd, ne kíméld, ha megdöglik is. mert ez a legnagyobb : hunczfut gazember; ő lóról hajtotta maga előtt a hogy csak birta — Eszlarig — jó fél mértföldnyire. Vay szembesittetett csendlegényével, ki istenére mondja előtte, hogy igaz mit Csepkanicsról beszélt, Vay pedig azt koholmánynak, rágalomnak nyilvánítja. Bosaszubol teszi — mondá — mert elcsapta őtet, számadási pere is volt vele, mert felvett 34 frtot, mi neki nem járt, sőt lopás miatt is, mi udvarán történt, gyanú alá került ; Kazimir pedig válaszolja, hogy ő magától ment el Vaytól, mert ez őt agyonlőni akarta; és ő is indított pert Vay ellen becsületsértéséit, mi felebbeztetett is. Kazimir megerősítve Róka által is még egy piszkos dolgot szellőztetett, t. i., hogy Vay ruhailletményüket elköltötte — mi azonban nem lett tisztázva. — Vay felhozza azt is, hogy Kazimir igen szegény ember, szolgálatban nincs, nem is dolgozik és mégis most jól fel van ruházva, sertéseket vásárol stb. Kazimir Karanesainak is szemébe mondja, hogy ott volt a kínzásoknál — de az ismét tagadja — azonban nem mer K. szeme közé nézni. Kazimir is elismeri, hogy őt Pollák hozatta be szekerén, s egy korcsmába szállásolta, hol nem a maga költségén kosztozik, de hogy Pollák fizeti-e, nem tudja. Bakó Ignácz magától jelentkezvén, elbeszéli, hogy Róka egyszer eljött hozzá G.-Szállásra s azt mondá: ha azt fogom mondani, hogy Sch. Móriczot ütötték, hát jól megfizetnek érette, mire feleié, hogy nem ütötték s neki nem kell senkinek pénze. Erre Róka azt mondja, hogy az nem igaz, ellenkezőleg. Bakó mondá, hogy Móriczot fülénél fogva felemelték. — Bakó arra, hogy miért nem jutott az eszébe egy esztendő óta, azt feleié: hogy senkisem kérdezé. Mozga Péter előbb kertész Recskinél, most jött el a katonaságtól, Braun aranyműves Tokajból behozta, Zenger vendéglőjébe elszállásolta s mindennel ellátta, még szivarpénzzel is, 20 forint készpénzt is igéitek, ha vallja, hogy Móriczot kínozták, de miután nem engedi lelkiismerete, bogy hamisan valljon, ott hagyta s jelentkezett a tszéknél. És most a régebben közlötteket ismételi, hogy Móricz vallatásánál ő is volt az ablaknál hallgatódzni, de semmit sem lehetett hallani, sem belátni. Ott volt akkor Recsky gazdája Bakó György is. ki szinte jelentkezett tanuzásra s vallja, hogy Móricz nem bántalmaztatott, füléhez sem nyúltak, s ő a legszebben vallott. Megmondja azt is, hogy Recsky hivta be őt tanúnak, hogy a kinzás minden gyanúját eloszlassa. Szojár Anna, — Bakó Ignácz fele" sége — tavaly dajka volt Recskiéknél — behivatott ő is Recsky által a szobába, hogy hallja mikép vall Móricz. Erősiti ő is, hogy annak semmi bántódása sem volt, még szóval sem fenyegették; hallotta mikor az irást többször felolvasták Móricz előtt, ki azt alá is irta. — Bizonyos Goldstein János (gúnynevén talpas kecske) előtt is megmondá, hogy Móriczot nem kínozták; az eljött hozzá, pénzt nem adott, nem is ígért neki. csak csörgette zsebében, azt mondván: tudni akarta, ütötték-e Móriczot. Grosz azonban közbe szól s elbeszéli, hogy ott volt az ajtónál, mikor Bakóné beszélte, hogy Móricz megett hajdú állt karikással s fenyegette, ha nem vall, apját felakasztják, az úgyis bevallott már mindent; a fiu éjfélig semmit sem akart vallani, de ugy szorongatták, hogy cseppek folytak le arczán. — Bakóné mindezt hazugságnak nyilvánítja, ő azokat nem beszélte. Szentesi, kinél volt Solymosiné elszállásolva, azt vallja, hogy nem igaz, a mit Róka beszél, mintha tőle hallotta volna, hogy felesége azt emlegette Solymosiné nak, hogy mért nem vállalod-e. hiszen a te gyermeked ? csak kérdezte neje, hogy testre elfogadod-e ? mire S.-né* mindig tagadólag felelt. A törvényszék elnöke az ülés befejezése előtt köv. határozatokat jelentett ki : Vay Gy. s Karancsai esküre nem bocsáttatnak, mert vallomásuk körülményei iránt külön vizsgálat van folyamatban; ugy Mozga Péter sem. mert beismerte, hogy tanuzásáért Ígéret tétetett neki. melyet vissza nem utasított, sőt bizonyos előnyöket élvezett is; Goldstein, Lissauer ,T. felesége is mellőztetik, Kazmir s Rókára nézve pedig függőben tartatik, mert ellenükben Szentesi által tanúságtétel ajánltatott; Szentesiné, Bakó, Stojár Anna s Matej esküre bocsáttatnak, mert a vád s vizsgálat ellene beszüntettetett: Braun beidézése nem szükségeltetik, de a hamis tanuzásra rábírás miatt tszéknek feljelentetik. Julim 20-án az ülést tszék elnöke köv. nyilatkozattal nyitotta meg: „A tegnapi napon egyik tanú itt a kir. törvényszék előtt vallomást tevén, vallomásában bizonyos körülményre vonatkozólag egy egyént (Onodit) nevezett meg. A vádhatóság részéről ezen egyénnek, mint tanúnak kihallgatása inditványoztatott és ezen indítványhoz a védelem hozzájárult. Midőn a vádhatóság ezen indítványt tette, és midőn a védelem arra nyilatkozott, mind a kettő jogos és törvényes alapon állott.Mindazonáltal történt mégis az, hogy a vádhatóság képviselője itt a tárgyalási helyiség környékén az utczán személyében megtámadtatott és a sértegetés itt a törvényszéki épületben is folytattatott. Ezen kvalifikálhatlan tény felett mély sajnálkozásomat és rosszal ásómat nyilvánítom, és hogy ilyen botránkoztató eset többé ne ismétlődjék, ezennel kijelentem, hogy az eljárási szabályok megadják nekem azon jogot, miszerint minden rendetlenkedőt, mint olyant, a ki akár a biróság tagjait, akár a vádhatóság vagy a védelem személyeit itt a teremben, azon kivül és környékén bántalmazná, sértegetné, hasonlóképen a tanukat, vagy szakértőket nyomással, elrettentéssel, a vallomástételtől eltántorítani ig}rekeznék. azonnal letartóztathassam, és ellene a vizsgálat megindítását elrendelhessem. Ezt kívántam a tegnapi eseményre vonatkozólag elmondani." A kir. ügyész köszönetét fejezvén ki az elnöki intézkedésért, kijelenti, mikép a kérdéses merénylet miatt kötelességének ismeri haladéktalanul megtenni a bűnvádi feljelentést. (A vizsgálat már meg is kezdetett). Ezután folytattatott Szentesi István, pandúr, később hivatalszolga kihallgatása, mely szerint ő T.-Lökön minden vallatásnál jelen volt a szobában és bizonyíthatja, mikép semmi kinzás, kényszerítés nem fordult elő; Kazimir s Róka pedig ott nem voltak s nem is észlelhettek bármit is. Mindig bent volt s még azt is mondja, hogy nem látta a vizet bevinni és azt állítja, hogy éjjel nem történt vallatás. Szerinte a kerti házban azért tartották a vallatásokat, mert az távol eső csendes hely volt, mig a hivatalos szobában mindig jönnek mennek a panaszos emberek. Róka Szentesinek szemébe mondja, hogy egy szó sem igaz, a mit mondott, mert nem volt jelen soha a tutajosok kihallgatásánál, minthogy mindig ideoda küldözgették. Mivel azonban Szentesi megmaradt állítása mellett, felhívták, ha nem tudja megnevezni, legalább mutassa meg vádlottak közül azokat, kiknek kihallgatásánál jelen volt : erre azonban nem volt képes, azt mondván;