Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 62. szám

— 247 — de nem nagyon jól; álla vékonyságára és szemöldökhely vastagságára nézve Eszterhez hasonlított, homloka is szélesecske volt; de a test egyéb részeire nézve különböztek; magasságát nem tudja meghatározni: egyebeket nem vizsgált. Jakab János 15 éves legény Eszterrel két atyafi gyermek, beszélt vele, mikor a festékért ment, ugy kevéssel dél előtt; magasabbnak állítja nálánál, mellére nem emlékezik, szemei és szemöldöke fekete, ábrázatja legrendesebb. A hullát is megnézte, de ebben Esztert nem ismerte fel, mert az sokkal nagyobb, vastagab, szélesebb, arczban s fejben is; mindkét szeme nyitva volt, mikor nézte, s az kékes volt; mellét, haját nem nézte; fogai nagyok voltak, Eszteré aprók. Arra, hogy kihallgatásakor Eszterhez hasonlónak mondotta épen azért, mert fogai állása s nagysága olyan, mint Eszteré, sőt hogy Eszternek is kék szemei voltak, azt feleli, hogy nem emlékezik, hogy azt mondta volna, sem arra, hogy Esztert felismerte, sőt egyszer azt feleié, hogy azt nem mondotta. Állandóul ismételi, hogy Eszter szeme fekete, a hulláé kék. Szakolczai Julcsa 20-ik évbe jár. — Először is kérdezték Eszter fogairól, de ugylátszik, elhibázta leczkéjét és azt feleié: feketék voltak; azután kiigazította, hogy kicsinyek, ugy lábai is. Mivel az volt hire, hogy Eszter megvan, azért rámondotta, hogy a hulla Ezteré; de Eszter vékonyabb volt s nem is oly magas mint ő, csipője sem oly vaatag. Azonban a hullát nem tudta jól megnézni, mert megijedt tőle, csak ugy körülfutotta. Tehát nem vizsgálta jól s mégis rámondá tavaly, hogy az az Eszter. Akkor azt is mondá, hogy lába, fogai, szemei olyanok mint Eszteré; de feleié, nem tudtam jól megnézni, mert rámvicsoritotta nagy fogait. Szemeit sem igen tudta megnézni, mert már megijedt tőle; hát nem is tudta — mondja — összehasonlítani. Most azt vallja, hogy Eszter lábán semmi jegy sem volt, pedig ő figyelmeztette tavaly a bíróságot, hogy a hulla lábán a tehéntaposás nyoma ott van. Nem tudom, feleli reá, de meglehet, nem emlékezik reá. Arra emlékezik, hogy a vizsgálatnál mondá, mikép hasonlít Eszterhez ; akkor arra a kérdésre, honnan tudja, hogy a hulla fiu vagy leány — mire emlékezik — mit felelt légyen, már nem tudja, a jkönyv szerint azonban azt válaszolá: tessék megnézni a lábát, rajta kell lenni a jegynek; de most már ezt sem tudja. Juhász József vallja: a hulla még talán magasabb volt mint Eszter és vaskosabb, szeme nyitva volt és kék •szinü; Eszteré fekete mint a kökény; a bíróság azt irta, csak egy szeme volt nyitva, ő azt mondja, mindkettő. Ő a hulla nyakán forradást nem látott. Juhász Andrásné szerint is Eszternek apró sürü fogai voltak, nem hajlottak üssze; szemei feketék, melle nem volt kifejlődve; vál és csípőben vékonyka; A hullát megnézte s mindjárt mondá, nogy nem Eszter, mert nem volt fekete szeme és haja, ámbár tavaly hasonlatosnak találta. Elbeszélte azután, hogy Grosberg boltjába menvén, az azt mondá, hogy Nyíregyházán a 6 tanú részére 700 frt van letéve; csak ugy valljanak, mint először, t. i. Esztert felismerve; Lichtmann Józsefné pedig mindenfélét igért neki, hogy mondja meg, mit vallott a hulláról, melyről, mondá, már be van bizonyítva, hogy Eszteré. Solymosi Jánosné állítja,hogy Szakolczai Julcsának 5000 frtot Ígértek, ha Eszternek ismeri a hullát; ki előhivatván, beszéli, hogy Groszbcrgné kínálta, hogy ha Eszternek vallotta volna, kapott volna 5000 frtot, illetőleg későbbi szavai szerint: kaptak volna; a pénzt azonban nem mutatta. Ismételtetett — a közvádló hozzájárulásával — azon indítvány, hogy a kihallgatási j könyvet aláirt bírósági személyek s tanuk beidéztessenek s a most kihallgatott tanukkal szembesittessenek, hogy mondják ezeknek szemükbe, hogy akkor mikép vallottak; miután a tanuk most mintegjr vádat emelnek aziránt, hogy nem az íratott a jkönyvbe, a mit ők akkor vallottak. — Az elnök azonban kijelentette, hogy miután a tvszék ebben már kétszer határozott, azt tanácskozás alá sem bocsáthatja. Végre ezen tanuk megesketésének kérdése került szőnyegre, a tszék rövid tanácskozás után kimondotta, hogy az utóbbi 5 tanúnak ellentétes vallomásaik levén, s ezt indokolni nem tudván, megesketésre nem bocsáttatnak; és e tanuk; Solymosi János, Jakab János, Szakolczai Julcsa, Juhász József és Juhász Andrásné. A július 9-ki hétfői tárgyalás Vámos Józsefné, Julcsa anyjának kihallgatásával kezdődött, ki mint már közöltük, esküvel erősített vallomását hamisnak nyilvánította. Ezen anya most leányát hamis tanuzással vádolja. — 0 július 3-án megjelent az eszlári elöljáróságnál kérdeni, hogy miért hozták be leányát Nyíregyházára az ő tudta nélkül, a ki azután itt azt vallotta hit alatt, hogy Esztert akkor szombaton még délután 1 órakor is látta, pedig nekik azt mondja, hogy délelőtt 10—11 között látta. De azt csak ezért vállá, mert a zsidók rávették; Lichtman gazdája mondá neki, hogy azért nagv jutalmat fog kapni, mit azonban ő nem hallott; de elmondotta az elöljáróságnak, hogy a szőllőből haza jövet találkozott Tulipán zsidó leányával Hannival, ki mondá, hogy kár volt jelentkezni a miatt, mert csak az igazra esküdött s ha kijön az igazság, 100 frtot fog kapni; azután elment gazdájához, hogy elvigye leányát szolgálatából; ne haragudjék, mondá az, hogy leánya megesküdött, igazra esküdött s mihelyt kijön az igazság, megkapja a mi igérve volt. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy kész rá megesküdni. Hannival való beszédjét 3 zsidó fiu is hallotta, férje azonban csak tőle. És mivel mindeddig arról nem beszélt, azt tartja, hogy leánya hamisan esküdött; és nem is állhatta ki a zsidókat. Azon vádat ismételve emelte leánya ellen. Hiszen az egész falu bizonyíthatja. hogy csak 11 — 12 óra közt láthatta s nem 1 órakor. Apja mondotta neki, hogy jöjjön haza s vigyék hazulról Nyíregyházára — midőn azonban Julcsa a füvei gazdája, Lichtmanék lakására ment, azok a már készen álló szekérre felültették a bevitték Nyíregyházára. — A faluban nagy izgatottság keletkezett Julcsa zsidó érzelmű vallomása miatt , arról volt szó, hogy agyon verik, miért apja el is ment leányát haza hajtani, s mint állítják, azt kegyetlenül megverte. Vámosné vallja, hogy leányának szemrehányásokat tevén vallomásáért, mert hiszen nem látta Esztert 1 órakor, az feleié: „Edes Anyám! Lichtmanné leánya mondta, hogy valljam, mikép 1 órakor láttam, mire azt mondtam neki, hogy én 11 —12 órakor láttam; mire a zsidó leány azt feleié, ha te azt mondod, akkor téged bezárnak, azért csak mond, hogy 1 órakor láttad. Most Julcsa hivatott, ki anyjával bejött Nyíregyházára, a védők azonban köz vádló hozzájárulásával azt kérték hogy kihallgatása egyszerre történjék apjával, tehát ennek megjelenéséig halasztassék el, mit a tszék elfogadott. Inditványoztatott azután, hogy Julcsa a megveretés ténye iránt orvosilag vizsgáltassák meg; és hogy Farkas Gábor eszlári biró, ki előtt jelentek meg vallomástétel végett Vámosiék a végtárgyalás folyama alatt, szinte kihallgattassék; ugy az is, hogy Julcsa az arájától különittessek el. Időközben több tanú hallgattatott ki, kik e czélból ujabban jelentkeztek Eszláron. így Hrabár Gyula, ki azon végzetes szombaton a malom ajtajában állt, mikor Eszter 10—11 óra közt Ó-Faluba ment s kit azután nem látott; Hajdú József még nem teljesen 16 eves, ki 11 —12 óra közt látta Esztert Ó-Faluból visszajönni kezében fakószinü kendővel. Hogy tavaly nem jelentkezett, azzal indokolja, mert azt mondták neki, hogy 16 éven alóliak nem tanúskodhatnak; Tapasztó Sándor kocsis, ki a kertben szántván, látta szinte 11 —12 óra közt Esztert az országúton haladni Ó-Falu felé, ő akkor a lovon ült. Másnap azt beszélték, hogy Morvái kútjába esett be, mely az országút mellett szabadon áll; Kapori József kisbíró, ki délelőtt körjáratát elvégezvén, Lanzi kertjénél találkozott O Faluról visszatérő Eszterrel, mi 11 óra tájban lehetett; fekete kendő volt kezében, abban vitt valamit; de mikor e miatt kérdőre vétetett, s elébe állíttatott, hogy anyja, gazdasszonya sárgának mondja a kendőt, végre ő is azt feleié: hát magam sem tudom bizonyosan, hogy sárgás volt-e vagy más szinü. Kétségbe vonatott, hogy a mint elbeszélte, sok helyütt meg is kellett állnia, dobolnia is kellett, s mégis 11 óráig oly nagy körutat gyalog megtehetett volna, mi lovon is nehezen menne 9 órától kezdve. És arra sem emlékezett, hogy mely esztendőben veszett el Eszter, de azt megtudja mondani, hogy mily szinü kendőt vitt. Hrabár Gyula ki Lichtman malmában őrlő volt, vallja, hogy csütörtökön és pénteken akkortájban az izraeliták részére búzát őrölt pisz-