Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)
1883 / 20. szám
tak, mit nem is nyerhettek, mivel a politi-1 vezetet használt s illetőségi helyét is kai párt nem jogi személy; és ha a párt hamisan jelölte meg; minthogy ezenfelül egyes tagjai, amennyiben azon lap szerkesz tése vagy kezelésével elkövetett bűncselekmény által kárt szenvedtek, annak megtorlása végett mindenikök saját nevében léphet a bíróság elébe s nem azon párt megkárosításának czime alatt* Nevezettek további felebbezésére — Kir. Curia a tábla visszautasitó végzését indokaiból s azért is hagyta helyben. „Mert felebbezők az elővizsgálat folyamában, de sőt felebbezésükben sem állították, annálkevésbé bizonyították, hogy ők a >Debreczen« czimü lap kezelése körül netán felmerült károk által anyagi veszteséget vagy személyesjogaikban közvetlen sérelmet szenvedtek volna.« (1882. — 11624. sz. a.) Á lopott ökrök vádlott birtokában találtatván s ez azok megszerzésére nézve hamiskitéréseket s utalást, ugy hamis marhalevelet is használván, továbbá azokat megvétel végett többeknek kínálván s ez alkalommal álnevezettel élvén s illetőségi helyét is megtagadván, ezek vádlott személye s a bűntett között oly közeli és szoros vonatkozást tüntetnek fel : mikép vádlott az Ökrök lopás általi megszerzőjének sigy a lopásban bűnösnek tekintendő. Breitza Avrám, Vaszii Juon és Mihail lo Moisza parasztok ökörlopásért a dévai tszéknél bünperbe fogattak — Törvényszék 1882. jul. 10. vádlottakat a lopás vádja alól a perr. 287. §. értelmében ugy az orgazdaság vádja alól is felmentette. Kir. Tábla (Marosvásárhelyt) a lopás bűntettére vonatkozó felmentő ítéletet helybenhagyta. Kir. Curia részben mindkét alsó bir. ítéletet megváltoztatván, Breitzát a Torna Sz. kárára 1881. aug. 28. éjjelén elkövetett lopás bűntettében (333., 334., 336. §§.) bűnösnek kimondta s 3 évi fegyházra (340. §.) ítélte, 6 havi vizsgálati fogságot kitöltöttnek vévén stb. Indokok: Káros Tomajnak esküvel erősített vallomásával bebizonyult, hogy 1881. aug. 28. éjjel a bekerített s bezárt udvarának ajtaja feltörésével az udvaron volt 2 darab 200 frt értékű ökre ellopatott. >Ezen a btk. 333., 334., 336. §. 3. vádlott Vaszü s Mihailla társaival fentne vezett Weisz Áron házánál történt találkozása tekintetében Weisz Berta tanú által megczáfoltatott, minthogy végre a vizsgálat rendén Opre Moisza az ökrök állitólagos eladójára mint jó ismerősére hivatkozott, holott az 1882. május 4-én vele felvett jkönyvben oda nyilatkozott, hogy az ökröket egy ismeretlen embertől vette s hogy elég feltűnően most csak Hejus Juont mint tanút említi, ki az állitólagos ökörvásárlásnál jelen volt s kinek vallomása azon okból, mert megbízhatósága ellen alapos kételyek forognak fenn, ezen egyén mint tanú esküre nem bocsáttatott. » Mindezeknél fogva a bűntett és vádlott személye közt oly közeli és szoros vonatkozás mutatkozik, hogy a kiemelt tények, körülmények és jelenségek vádlottra mint a kérdéses ökröknek az általa elkövetett lopás általi megszerzőjére mutatnak; — miért is őt a szóban forgó lopás bűntettében mint tettest bűnösnek kimondani kellett.« »A büntetés kimérésénél figyelembe vétetett, hogy enyhítő körülmény fenn nem forog, míg vádlott rovott előélete s a lopott tárgy nagyobb értéke cselekményét súlyosbítja; miért is a 3 évi fegyház arányosnak találtatott* stb. (1883. jan. 17. — 13270. sz. a.) Áz ál pénzes levél küldése által elkövetett csalás meg nem állapitathat ik, midőn bebizo nyúlt, hogy az illető a pénzt a levélboritékba csakugyan betette, s azt más üzleti pecsétnyomójával lepecsételte, mit a levélboriték is feltüntet; és azon szabálytalanságot, hogy a Küldemény súlya a vevényen ki nem tétetett s a feladási ido a vevényen, s borítékon különboz'óleg Íratott -— elkövető postatiszt mentségei másnak terheltetése cdapjául el nem fogad hatók. Magén Ödön 24 éves vagyonos ügynök csalás miatt a pozsonyi tszéknél bünperbe fogatott. A M. ált. biztosító társulat pozsonyi főügynökségének 1879. febr. 25. egy pénzes levél kézbesittetett, mely előző napon Szereden Magén Ödön által lett postára feladva, s a mely általa irt levél szerint ehhez 2 drb 100 frtos és 3 drb 50 frtos pontjába ütköző lopás bűntettét képező cselekmény elkövetésével Breitza terhelte-! bankjegynek és egy stornirozás végett kiütik, aki azonban határozottan tagadta, hogy ezen lopást elkövette volna. >Minthogy azonban vádlott a megjelölt lopott tárgyak birtokában találtatott, és azok mikénti szerzése iránt megkérdeztetvén, hamisnak bizonyult kitéréseket s utalást használt, — ezenfelül pedig a kérdött kötvénynek kellett volna mellékelve lenni. Midőn azonban felbontatott, abban sem a pénz, sem a kötvény nem találtatott, hanem egy árjegyzék s a levélboriték egy oldalon felmetszve s ez papir szeletekkel beragasztva; a pecsét pedig sértetlen volt. Magén Ödön panaszos társulat részére déses ökröket rövid idővel a lopás — illetve biztosítási dijakat beszedvén, tartozásban azoknak állított megvásárlása után Maros- 1 volt — saját beismerése szerint — s annak Hlyén Weisz Áron ottani gabona-s marha- lerovására küldötte állítólag a 350 frtot — kereskedőnek, utóbb pedig Ribitzei József állítván, hogy Magén Gyula és Delikát ugyanottani községi bírónak 150 forintért Miksa jelenlétében tette levélbe s ezt lepekinálta, — sőt utóbbi által a marhalevél csételte. felmutatására felhívatván, az az általa fel- Mindkettő megerősíti vádlott állítását, mutatott marhalevél hamisnak bizonyult; de azonfelül hogy Magén Gyula közeli rominthogy továbbá vádlott a kérdéses kona, tehát aggályos — a küldött levél ökröknek megkisérlett eladása alkalmá- azonosságát nem bizonyitották. — A szakval — saját bevallása szerint is álne- értők pedig azt tanusiták, hogy a levél oldal felmetszése és papírszeletekkel beragasztása a pecsétek sértése nélkül nem történhetett. Valószínű tehát, hogy feladás előtt a levelet vádlott metszette fel s ragasztotta be s így adta fel pénz nélkül. Törvényszék 1881. nov. 15. fentebbiek alapján bűnösnek kimondotta s l1/- évi börtönre s a pénz megfizetésére ítélte. Kir. Tábla 1882. febr. 13. hhagyta azon változtatással, hogy a büntetést 6 havi börtönre leszállította. Kir. Curia mindkét alsó bir. ítéletet megváltoztatván, vádlottat a vád terhe alól felmentette. Indokok: Miután Delikát Miksa érdektelen tanú bizonyításaként, mely Mágen Gyula rokoni viszonya miatt kifogásolt tanú vallomása által legalább támogattatik, — vádlott azon levélboritékba, melyet Magén Dávid irodájában pecsételt be, 100 és 50 frtos bankjegyeket valóban betett. »Miután Magén Gyula azon állításának valódisága, hogy vádlott a levél bepecsételésére Magén Henrik üzleti pecsétnyomóját használta, a bűnjelt képező levélboritékkal kétségtelenné tétetik, — ellenben az, hogy vádlott azon pecsétnyomót egyidejűleg vagy utólag több levél borítékra alkalmazta volna, nemcsak nem bizonyittatott, de nem is állíttatott. »Miután a kérdéses levél feladásakor a postahivatal részéről az által, hogy a küldemény súlya a vevényen ki nem tétetett, a feladás napja pedig a vevényen s borítékon egymástól eltérőleg jegyeztetett fel — oly lényeges szabálytalanságok követtettek el, melyek ugy a levél eredeti súlyának mint feladása idejének biztos meghatározhatását lehetetlenné teszik, amenynyiben a szabálytalanságot elkövető hivatalnoknak mentségei másnak terheltetése alapjául el nem fogadtatik — miután a vizsgálat adatai szerint kétségtelen, hogy vádlott a vonatkozó időben nagyobb pénzkészlettel rendelkezett miután vádlott helyhatósága által oly becsületes embernek ismertetik, kihez soha gyanú sem fért s miután közönségesen ismeretes, miszerint a bepecsételt levelek jogtalan felbontása s újbóli lezárása oly rendkívüli ügyességgel is vitetik véghez, miszerint a felbontásnak még nyomai is alig észlelhetők ; »mindezekkel szemben a szakértőkként kihallgatott azon két könyvkötőnek véleménye, kik a szóban levő levélboriték felmetszését a lepecsételése előtti időre teszik s annak olyképeni beragasztását, amint az történt csak belülről vélik eszközöltethetnek, saját mesterségük szempontjából helyes lehet ugyan, — oly feltétlen bizonyítéknak azonban, mely a vádbeli bűncselekménynek a levélboriték lepecsételése utáni elkövetésének lehetőségét végkép kizárná, — az említett vélemény — fenforgó egyéb körülmények közt — el nem fogadható, s annak egyedüli alapján egy súlyos bűntett elkövetésének alanyi tényálladéka helyreállítottnak nem tekinthető.* (1883. febr. 6. — 6786. sz. a.)