Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 20. szám

tak, mit nem is nyerhettek, mivel a politi-1 vezetet használt s illetőségi helyét is kai párt nem jogi személy; és ha a párt hamisan jelölte meg; minthogy ezenfelül egyes tagjai, amennyiben azon lap szerkesz tése vagy kezelésével elkövetett bűncselek­mény által kárt szenvedtek, annak megtor­lása végett mindenikök saját nevében lép­het a bíróság elébe s nem azon párt meg­károsításának czime alatt* Nevezettek további felebbezésére — Kir. Curia a tábla visszautasitó vég­zését indokaiból s azért is hagyta helyben. „Mert felebbezők az elővizsgálat fo­lyamában, de sőt felebbezésükben sem állították, annálkevésbé bizonyították, hogy ők a >Debreczen« czimü lap kezelése kö­rül netán felmerült károk által anyagi veszteséget vagy személyesjogaikban köz­vetlen sérelmet szenvedtek volna.« (1882. — 11624. sz. a.) Á lopott ökrök vádlott birtokában találtatván s ez azok megszerzésére nézve hamiskitéréseket s utalást, ugy hamis marhalevelet is hasz­nálván, továbbá azokat megvétel végett töb­beknek kínálván s ez alkalommal álnevezettel élvén s illetőségi helyét is megtagadván, ezek vádlott személye s a bűntett között oly közeli és szoros vonatkozást tüntetnek fel : mikép vádlott az Ökrök lopás általi megszer­zőjének sigy a lopásban bűnösnek tekintendő. Breitza Avrám, Vaszii Juon és Mi­hail lo Moisza parasztok ökörlopásért a dévai tszéknél bünperbe fogattak — Törvényszék 1882. jul. 10. vádlottakat a lopás vádja alól a perr. 287. §. értelmében ugy az orgazdaság vádja alól is felmentette. Kir. Tábla (Marosvásárhelyt) a lopás bűntettére vonatkozó felmentő ítéletet hely­benhagyta. Kir. Curia részben mindkét alsó bir. ítéletet megváltoztatván, Breitzát a Torna Sz. kárára 1881. aug. 28. éjjelén elkövetett lopás bűntettében (333., 334., 336. §§.) bű­nösnek kimondta s 3 évi fegyházra (340. §.) ítélte, 6 havi vizsgálati fogságot kitöltött­nek vévén stb. Indokok: Káros Tomajnak esküvel erősített vallomásával bebizonyult, hogy 1881. aug. 28. éjjel a bekerített s bezárt udvarának ajtaja feltörésével az udvaron volt 2 darab 200 frt értékű ökre ellopatott. >Ezen a btk. 333., 334., 336. §. 3. vádlott Vaszü s Mihailla társaival fentne vezett Weisz Áron házánál történt talál­kozása tekintetében Weisz Berta tanú által megczáfoltatott, minthogy végre a vizsgálat rendén Opre Moisza az ökrök állitólagos eladójára mint jó ismerősére hivatkozott, holott az 1882. május 4-én vele felvett jkönyvben oda nyilatkozott, hogy az ökrö­ket egy ismeretlen embertől vette s hogy elég feltűnően most csak Hejus Juont mint tanút említi, ki az állitólagos ökörvásárlás­nál jelen volt s kinek vallomása azon ok­ból, mert megbízhatósága ellen alapos kéte­lyek forognak fenn, ezen egyén mint tanú esküre nem bocsáttatott. » Mindezeknél fogva a bűntett és vád­lott személye közt oly közeli és szoros vo­natkozás mutatkozik, hogy a kiemelt tények, körülmények és jelenségek vádlottra mint a kérdéses ökröknek az általa elkövetett lopás általi megszerzőjére mutatnak; — miért is őt a szóban forgó lopás bűntetté­ben mint tettest bűnösnek kimondani kellett.« »A büntetés kimérésénél figyelembe vétetett, hogy enyhítő körülmény fenn nem forog, míg vádlott rovott előélete s a lopott tárgy nagyobb értéke cselekményét súlyos­bítja; miért is a 3 évi fegyház arányosnak találtatott* stb. (1883. jan. 17. — 13270. sz. a.) Áz ál pénzes levél küldése által elkövetett csalás meg nem állapitathat ik, midőn bebizo nyúlt, hogy az illető a pénzt a levélboritékba csakugyan betette, s azt más üzleti pecsétnyo­mójával lepecsételte, mit a levélboriték is fel­tüntet; és azon szabálytalanságot, hogy a Kül­demény súlya a vevényen ki nem tétetett s a feladási ido a vevényen, s borítékon különbo­z'óleg Íratott -— elkövető postatiszt mentségei másnak terheltetése cdapjául el nem fogad hatók. Magén Ödön 24 éves vagyonos ügy­nök csalás miatt a pozsonyi tszéknél bün­perbe fogatott. A M. ált. biztosító társulat pozsonyi főügynökségének 1879. febr. 25. egy pén­zes levél kézbesittetett, mely előző napon Szereden Magén Ödön által lett postára feladva, s a mely általa irt levél szerint ehhez 2 drb 100 frtos és 3 drb 50 frtos pontjába ütköző lopás bűntettét képező cselekmény elkövetésével Breitza terhelte-! bankjegynek és egy stornirozás végett kiü­tik, aki azonban határozottan tagadta, hogy ezen lopást elkövette volna. >Minthogy azonban vádlott a meg­jelölt lopott tárgyak birtokában találtatott, és azok mikénti szerzése iránt megkérdez­tetvén, hamisnak bizonyult kitéréseket s utalást használt, — ezenfelül pedig a kér­dött kötvénynek kellett volna mellékelve lenni. Midőn azonban felbontatott, abban sem a pénz, sem a kötvény nem találtatott, hanem egy árjegyzék s a levélboriték egy oldalon felmetszve s ez papir szeletekkel beragasztva; a pecsét pedig sértetlen volt. Magén Ödön panaszos társulat részére déses ökröket rövid idővel a lopás — illetve biztosítási dijakat beszedvén, tartozásban azoknak állított megvásárlása után Maros- 1 volt — saját beismerése szerint — s annak Hlyén Weisz Áron ottani gabona-s marha- lerovására küldötte állítólag a 350 frtot — kereskedőnek, utóbb pedig Ribitzei József állítván, hogy Magén Gyula és Delikát ugyanottani községi bírónak 150 forintért Miksa jelenlétében tette levélbe s ezt lepe­kinálta, — sőt utóbbi által a marhalevél csételte. felmutatására felhívatván, az az általa fel- Mindkettő megerősíti vádlott állítását, mutatott marhalevél hamisnak bizonyult; de azonfelül hogy Magén Gyula közeli ro­minthogy továbbá vádlott a kérdéses kona, tehát aggályos — a küldött levél ökröknek megkisérlett eladása alkalmá- azonosságát nem bizonyitották. — A szak­val — saját bevallása szerint is álne- értők pedig azt tanusiták, hogy a levél oldal felmetszése és papírszeletekkel bera­gasztása a pecsétek sértése nélkül nem tör­ténhetett. Valószínű tehát, hogy feladás előtt a levelet vádlott metszette fel s ra­gasztotta be s így adta fel pénz nélkül. Törvényszék 1881. nov. 15. fentebbiek alapján bűnösnek kimondotta s l1/- évi börtönre s a pénz megfizetésére ítélte. Kir. Tábla 1882. febr. 13. hhagyta azon változtatással, hogy a büntetést 6 havi börtönre leszállította. Kir. Curia mindkét alsó bir. ítéletet megváltoztatván, vádlottat a vád terhe alól felmentette. Indokok: Miután Delikát Miksa érdek­telen tanú bizonyításaként, mely Mágen Gyula rokoni viszonya miatt kifogásolt tanú vallomása által legalább támogatta­tik, — vádlott azon levélboritékba, melyet Magén Dávid irodájában pecsételt be, 100 és 50 frtos bankjegyeket valóban betett. »Miután Magén Gyula azon állításá­nak valódisága, hogy vádlott a levél bepe­csételésére Magén Henrik üzleti pecsétnyo­móját használta, a bűnjelt képező levélbo­ritékkal kétségtelenné tétetik, — ellenben az, hogy vádlott azon pecsétnyomót egy­idejűleg vagy utólag több levél borítékra alkalmazta volna, nemcsak nem bizonyit­tatott, de nem is állíttatott. »Miután a kérdéses levél feladásakor a postahivatal részéről az által, hogy a küldemény súlya a vevényen ki nem téte­tett, a feladás napja pedig a vevényen s borítékon egymástól eltérőleg jegyeztetett fel — oly lényeges szabálytalanságok kö­vettettek el, melyek ugy a levél eredeti sú­lyának mint feladása idejének biztos meg­határozhatását lehetetlenné teszik, ameny­nyiben a szabálytalanságot elkövető hiva­talnoknak mentségei másnak terheltetése alapjául el nem fogadtatik — miután a vizsgálat adatai szerint két­ségtelen, hogy vádlott a vonatkozó időben nagyobb pénzkészlettel rendelkezett miután vádlott helyhatósága által oly becsületes embernek ismertetik, kihez soha gyanú sem fért s miután közönségesen ismeretes, mi­szerint a bepecsételt levelek jogtalan fel­bontása s újbóli lezárása oly rendkívüli ügyességgel is vitetik véghez, miszerint a felbontásnak még nyomai is alig észlel­hetők ; »mindezekkel szemben a szakértők­ként kihallgatott azon két könyvkötőnek véleménye, kik a szóban levő levélboriték felmetszését a lepecsételése előtti időre teszik s annak olyképeni beragasztását, amint az történt csak belülről vélik eszkö­zöltethetnek, saját mesterségük szempont­jából helyes lehet ugyan, — oly feltétlen bizonyítéknak azonban, mely a vádbeli bűn­cselekménynek a levélboriték lepecséte­lése utáni elkövetésének lehetőségét vég­kép kizárná, — az említett vélemény — fenforgó egyéb körülmények közt — el nem fogadható, s annak egyedüli alapján egy súlyos bűntett elkövetésének alanyi tényálladéka helyreállítottnak nem te­kinthető.* (1883. febr. 6. — 6786. sz. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents