Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 20. szám

— 80 A rágalmazást ügyben hozott jogerejü ma­rasztaló ítéletnek s indokainak valamely lap­ban való közlése c.s'ik akkor engedtethetik meg, ha az a tárgyalás folyamán, s az elsŐbirósági ítéletnek kihirdetése előtt igényeltetik. Adonyi Károly 60 éves minist, hiva­talnok e. Tomasitz Ferencz panaszára a bpesti jbiróságnál rágalmazás illetve be­csületsértés miatt bünvizsgálat tartatván — Járásbíróság 1882 ápr. 22. vádlottat becsületsértés vétségében nyilvánította bű­nösnek s 100 frt. pénzbüntetésre ítélte; vmert beigazoltan a vádlott által pa­naszoshoz irt s tanúkkal előttemezett levél tartalma, különösen azon kifejezései, me­lyek panaszosról csalás elkövetésére való képességet feltételeznek, nagy mérvben meggyalázók s a tanúk általi előttemezés a meggyalázási szándékot világosan feltün­tetik; azonban oly állitásokat nem tartal­maz, melyek valódisága esetében bűnvádi eljárás alapjául szolgálhatnának, vagy köz­megvetést vonhatnának maguk után. Kir. Tábla vádlott s magánvádló felebbezésére 1882. jul. 26. azon változta­tással hagyta helyben, hogy a pénzbünte­tést 50 frtra leszállította: mert nem bizo­nyitatott, hogy a kérdéses levél elküldésé­nek czélja az lett volna, hogy az által pa­naszos annyira felingereltessék, mikép boszuállásra s tiltott cselekmény elköve­tésére vezettessék. ., Egyszersmind elrendelte, hogy a jog­erejü itélet indokaival — panaszos ebbeli — a felebbezvényben előadott kérelmére — a P. Naplóba közzététessék. (277. §.)• Kir. Curia következőleg itélt: > Vádlott vétkessé Ítéltetését tartalma­zó jogerejü Ítéletnek a P. Naplóban közlése iránti intézkedésnek elhagyásával a táblai ítéletben felhozott, indokoból hhagyatik. Indokok: A jogerejü marasztaló itélet s indokainak valamelyik lapban közlése a btk. 277. §. 2. bek. szerint csak akkor lett volna elrendelhető, ha magánvádló ezen kivánatát, a tárgyalás folyama alatt kije­lentette volna, minthogy azonban ezt a tár­gyalás folyamában s az első bir- itélet ki­hirdetését megelőzőleg kijelenteni elmu­lasztotta — annak a felebbezésben előter­jesztése figyelembe vehető nem volt s ezen intézkedésre alapot nem nyújthat.* (1883. jan. 31. — 14342. sz. a.) 3-ik bekezdése) a melynek rovatai az 1874: XXXV. t.-cz. 151. §-ában vannak megha­tározva. Az ügykönyv a) és b) rovatainak ki­töltésére nézve az útbaigazítás a rovatok felirataiban van megadva; a c) rovatba irandó a felek kérelmé­nek tárgya és ezután külön bekezdéssel a kérelemnek teljesitése vagy megtagadá­sa; és a d) rovatba egyéb észre vételek utál] irandó a féltől bevett díjösszeg, azon nap, a melyen az, a kir. adóhivatalba szállítta­tott, továbbá ;i félnek a közjegyzői levél Személyes megjelenés esetében a be­leegyezésről jegyzőkönyvet felvenni nem szükséges. A beleegyezési nyilatkozat az 5. pont szerint kezelendő. 7. Az okiratot, a melylyel a fél jogi érdekét, vagy a félnek jogutóda avagy meg­hatalmazottja ebbeli minőségét igazolja, a közjegyzői levéltárnok eredetiben vagy hi­teles másolatban visszatartja, és az 5. pont szerint kezeli. 8. A közjegyzői levéltárnok eljárásá­ért az 1880: LL t-cz. 11. §-ában megálla­pított dijakat szedi, és azokat esetről-esetre tárnok határozata ellen netán tett panasza a kir törvényszék bir. letétéinek kezelésére és a k. elsőfolyamodásu törvényszéknek hivatott kir. adóhivatalba szállítja, az arra hozott határozata a/, ügy és évszám :,d/i}nvatal nyugtáit pedig, az ügykönyv kivételével, valamint ezen kifejezések egyi- ;1]ctó imával ellátva, ezen könyvhöz csa­kének megfelelő használásával; »kérelmet tolja 9. Az ügykönyvet, ha megtelt, a köz­teljesitőt vagy * kérelmet megtagadó. " Az ügykönyvről betüsoros jegyzék jegyzői levéltárnok a csatolmányokkal készítendő (1874 a, p^ XXXV. t.-cz. 156. §. együtt a kir. törvényszéknek mutassa be, a mely azt irattárilag kezeltesse. 10. A közjegyzői levéltárnok vagy a A közjegyzői levéltárnok a fél ál­tal tett kérelemről jegyzőkönyvet nem vesz , fel, de mindenik kérelmet ügykönyvébe törvényszék által felveendő jegyzo­különfszám alatt beírja, és «[megfelelő )^ a fél által oO kr. bélyeggel látan­rovatokat kitölti. 'lo eL 3. A félnek kérelmére tett intézkedé­sét és a dij megállapítását, vagy a kérelem teljesítésének megtagadását, a közjegyzői levéltárnok a féllel mindig szóbelileg tudatja A közjegyzői levéltárnok által az ügy­könyvbe tett bejegyzés illeték tárgyat nem képezi. 11. Az 1878. évi jan. 8-án 37601/877 és azt felvilágosítja, hogy a díj megálla-; szám alatt kiadott rendelet hatályát veszti, pitására nézve, valamint a kérelem megta-! és az abban emiitett másolat helyett az gadása esetében a kir. elsőfolyamodásu tör-' ügykönyvnek azon tételeiről, a melyek vényszékhez panaszszal fordulhat. alatt bejegyzett cselekményekért dijak sze­4. A fél panaszát szóval vagy Írásban dettek, az a) és b) rovatokat egészben, a d) adhatja elő, és azzal a közjegyzői levéltár- | rovatból pedig a bevett díjösszeget, és a Körrendelet a közjegyzői levéltárnoki teendők tárgyában. A kir. elsőfolyamodásu törvényszé­keknél eddig alakult közjegyzői levéltárak­nál (1874: XXXV. t.-cz. XIV. fejezet) a levéltárnoki teendőkkel megbízott törvény­széki bírák ügyvitelénél az 1874: XXXV. t.-cz. idevonatkozó intézkedései különböző­leg alkalmaztatván, az egyöntetű eljárás és a közjegyzői levél tárnoki teendőkre nézve felmerült kételyek megszüntetése czéljából rendelem: 1. A közjegyzői levéltárnok ügyköny­vet vezet (1874: XXXV. t.-cz. 162-ik. §-nak nokhoz, vagy a kir. törvényszék elnökéhez — illetve a kir. törvényszékhez fordulhat, A fél szébeli panaszáról a közjegyzői levéltárnok — illetve a kir. törvényszék elnöke — által jegyzőkönyv veendő fel. A közjegyzői levéltárnok a jegyző­könyvet az ügykönyvnek a fél kérelmére vonatkozó számával megjelöli és az ügy­könyv d) rovatába a szükséges bejegyzés megtétele után, az eljárás indokait tartal­mazó jelentésével a kir. törvényszéknek bemutatja. A kir. törvényszék a fél panaszára hozott határozatot a közjegyzői levéltár­nokkal is közli, ki az ügykönyv d) rovatá­nak kitöltése után azon határozatot az ügy­könyvhez csatolja. 5. A személyazonosság megállapításá­ról a közjegyzői levéltárnok jegyzőköny­vet vesz fel, a melybe a megállapítás mó­dozatát is beírja. A jegyzőkönyv az ügykönyvnek azon számával látandó el, a mely alatt a félnek illető kérelme az ügykönyvbe bevezette­tett, és az ügykönyvhez csatolandó. 6. A jogosított fél által valamely okiratnak megtekinthetésére, vagy vala­mely okiratról másolatnak kiadhatására nézve adott beleegyezésről írásbeli nyilat­kozatot, a melyen a beleegyező fél névalá­irásának hitelesítve kell lenni, csak akkor kívánjon a közjegyzői levéltárnok, ha a beleegyező fél személyesen meg nem jelen. beszállítási napot tartalmazó kivonat kül­dendő át mindenik év végével az illető kir. pénzügy igazgatósághoz. Budapesten, 1883. január hó 30. Í763. szám alatt. Az Igazságüggyminiszter rendeletéből. Kitüntetés. Ö felsége Orosz László po­zsonyi törvényszéki bírónak, sok évi hü és buzgó szolgálata ebsmeréseül, a Ferencz Jó­zsef-rend lovagkeresztjét adományozta. Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter S t ü n d 1 Béla bácsalmási kir. járásbirósági joggyakornokot ugyanoda aljegyzővé nevezte ki, Vissy Károly hódsági kir. közjegyzőt az ó-becsei kir. közjegyzői állomásra helyezte át. Ö Felsége albirákká: a nagybuttyini járás­bírósághoz : F r i t s Lajos aradi törvényszéki jegyzőt, a dunaföldvári jár ásbirósághoz : M u­r ak ö z y László jászberényi törvényszéki jegy­zőt ós a zilahi járásbírósághoz: Tischler Domokos kolozsvári törvényszéki jegyzőt ne­vezte ki. Az igazságügyminiszter, G r u b e r Alajos halasi kir. járásbirósági és Papp Mihály budapesti kir. ügyészségi Írnokokat kölcsönö­sen áthelyezte. Felelős szerkesztő SZOKOLAV ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Megjelcn e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben Előfizetések az Athenaeum lapkiadó-hivatalába (Budapest, Ferenozlek-tere, Athenaeum-épület) intézendök. Budapest, 1883. Az Athenaeum írod. és nyomdair. társulat.

Next

/
Thumbnails
Contents