Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 59. szám

Bnaapert, 1888. Szerda, jnllns 8. 59. 82. Jtazonötödik n***. TÖRVEHYSZEKICSARNOÍ Tartalom: ítélet végrehajthatósága. - Polgári jogeset. - Bűnt. jogeset. - Tiszaeszlári végtárgy. - Curiai Értesítő. ítélet végrehajthatósága sommás bérleti ügyekben. Az 1881 évi 59 t. czikk értelmében a bérelt helyiség átadása iránt sommás perben hozott első bírósági Ítéletek Jelt étlevül — a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatók. Sánta Gyuláné — Barna Mihály e. albérleti szerződés megszüntetése iránt pert folytatván a n.-váradi jbiróság előtt — Járásbíróság 1882. szept. 22. 5750 sz. a. Ítéletével az albérleti szerződést megszüntetettnek kimondotta s alperest kötelezte a bérletet 8 nap alatt végrehajtás terhe alatt elhagyni s felperesnek 10 frt 40 kr. perköltséget fizetni és kimondotta hogy ezen itélet az 1881: 59 t. czikk 37 §. 6) pontja értelmében netáni felébb ezés esetén is végrehajtható következő indokolással: Miután alperes beismeri hogy az A alatti levélben elválalt kötelezettségek mellett az albérletet tényleg elfoglalta, s az azután járó béröszegből 4 havi részletet felperesnek ki is fizetett, nem levén mulhatlan kellék hogy a szerződés irásba foglaltassék: alperes azon védekezése, mikép az ]. s 2.alatti szerződési fogalmazványok általa s neje által alá nem Íratván, azok szerződésnek nem tekinthetők, birói figyelembe nem vétethetett. Hasonlóan az sem, miszerint felperessel ő kivüle neje is szerződvén, ő egyedül nem lett volna perbe idézhető, miután, bárha felperes keresetét a nő ellen is irányzá — felperes keresetét az alperes által sajátkezüleg irt levél alapján a nő irányában visszavonhatta. „Figyelmen kivül volt hagyandó azon alperesi védekezés is, hogy ó a bérletet csak f. évi május 1-én foglalhatta el, mert ezen körülményt indokul hozhatta volna fel a szerződés felbontására; de miután a bérletbe panaszolt körülmény daczára belépett s igy a bérleti szerződésnek érvényt szerzett: jogsérelemről nem panaszkodhatik a miatt, annálkevésbé hozhatja fel azt mentségül a kikötött béröszeg nem fizetése miatt ellene indított keresettel szemben. S azért ezen az ügy érdemébe nem vágó körülmény begyőzésére hivatott tanú kihallgatása is mellőzendő volt. „Végre a jelen ügy elbírálására nem gyakorolhat befolyást azon alperesi védekezés sem, miszerint közte s a ház tulajdonosa közt a bérrészletek fizetésére nézve más megállapodás jött volna létre, mint a minő alperes részéről felperes irányában kiköttetett; mert elismervén alperes, hogy a bérletet felperestől s nem a háztulajdonostól vette ki és hogy a bérrészleteket is folytonosan felperesnek fizette : kétségtelen hogy alperessel szemben másik szerződő fél gyanánt nem a háztulajdonos hanem a felperes szerepel; minek folytán alperes a szerződés pontjait felperes mint másik szerződő fél hozzájárulta nélkül, a szerződésbe be nem folyt háztulajdonos intézkedése folytán meg nem változtathatta. „És miután alperes beismerte hogy a bért csak 4 hóra fizette meg, s ugy ha május 1-én vette volna is kezdetét a bérlet, a szeptember 1-én esedékes 3 havi, saját előadása szerint is 1 havi bérösszeggel hátralékban maradt, s igy a szerződés feltételének eleget nem tett, a bérleti szerződést megszűntnek kimondani stb. kellett." Kir. Tábla 1882. decz. 28. 57776 sz. a. azon rendelkezésére nézve, miszerint a felebbezésre való tekintet nélkül az itélet végrehaj thatónak megállapittatott — megváltoztatta s ezen rendelkezésnek helyét nem találta; vMert az 1881: 59 t. cz. 37 §. b) pontja rendelkezésének ugyanazon törvény 15. §. 2 szám d pontja saz 1877 22. t. cz. 11. § 5. pontja rendelkezéseivel vló egybevetéséből kitűnik, hogy a sommás bíróság illetősége alá tartdzó bérleti viszonyból keletkező perek közül kivételesen csak az azokban hozott e. bir. ítéletek végrehajthatók felebbeztetésük daczára is, melyek tárgya: a bérlemény átadása, vagy a bérleti idő eltelte miatt a bérleménynek visszaadása, ha ez utóbbi a kisebb polgári eljárású bíróság illetősége alá nem tartozik „Ennek folytán tehát, minthogy fenforgó esetben nem a bérleti idő eltelte miatt köteleztetett alperes a bérlemény visszaadására, hanem abéröszegnek nem fizetése miatt a bérleti szerződésnek megszüntetése alapján: az e. bir. ítéletre az 1881: 59 t. cz. 37 §. b) pontjának rendelkezése helytelenül alkalmaztatott. „Minél fogva az ez iránybani rendelkesést tartalmazó záradéknak kihagyása elrendelendő volt" Kir. Curia következőleg ítélt: „A másodbiróság ítélete nemfelebbezett részében érintetlenül hagyatik, az első bir. itélet végrehajthatóságát tárgyazó része megváltoztatik s az első bíróságnak azon rendelkezése, melynél fogva ítélete a felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtbatÓDak mondatott ki — hagyatik helyben; „mert az 1881. 59 t. cz. 37. §. 6. pontjának minden megkülömböztetés nélküli intézkedése szerint, a bérelt helyiség átadása iránt sommás perben hozott ítéletek feltétlenül végrehajthatók." (1883 június 20. — 3250 sz. a.) Jogeset. Az építési vállalkozó az átvállalt munka befejezését egy harmadikra bízván akkép, hogy a munkabér összeg utalványozását közös megegyezéssel magának fentartotta; s igy az építési munkát megrendelő s az alvállalkozó között szerződés létre nem jővén: következik, mikép utóbbi irányában a munkát megrendelő kötelezettségi viszonyban nem áll. Az alvállalkozó jogutódja levén az építési vállalkozónak, ő vagy örökösei tartoznak mint megtörténteket elfogadni azon fizetéseket, melyeket jogelődjük elismert, melyek megtörténtét tehát alaposan az maga sem kifogásolhatta volna. Özv. Lehrner József né mint kiskorú gyermekei gyámannya — Ragályi Miksa mint az agteleki közbirtokosság igazgatója e. 1027 frt 16 kr iránt nagyszombati t széknél perelvén — Törvényszék 1882. május 26.—925. sz. a. felperesnek keresetéből 479 forint 26 krt a perindítástól 1879. febr. 16-tóli kamataival ítélt meg, perköltséget kölcsönösen megszüntetvén, köv. indokolással : • „Felperes keresetét néhai férje a Rátkai József mint az agtelki vendégfogadó felépítési vállalkozója közt 1862. május 25-én létrejött A. szerződésre alapítja, mely állítólag a közbirtokosság által is elismertetett s elfogadtatott ; és ennek alapján 980 frtot s a B. számla szerint 47 frt 16 krt, összesen tehát 1027 frt 16 krt kér a közbirtokosság ellen megítéltetni. „Alperes tagadása ellenében felperes az alperesi kötelezettséget igazoló más bizoyitékot fel nem hozott, hanem a Ratkai vállalkozó s a közbirtokosság közt lefolyt perre s különösen abban 1873.—996: sz. a. hozott táblai ítéletre hivatkozik. Ezen perrel azonban csak az igazoltatik, hogy felperesnek a közbirtokosság által 500 frt fizetettnek elismertetik s elfogadtatik, és 479 frt 26 kr építési költség még jár, mely az A. átruházási, illetve átvállalási egyezményből folyólag felperest, illetőleg jogelődjét illeti; ennek fizetésében tehát alperes elmarasztalandó volt, perinditástóli kamatjaival együtt. „A B. egyszerű számla alapján követelt 47 frt 26 kr ily alapon megítélhető nem volt, mert itt a perbeli felek egyikének ténye sem forog fenn." Kir. Tábla 1882. nov. 21—39367. sz. a. megváltoztatta s felpereseknek az 500 frt 74 krt, s a 47 frt 16 kr tőkét is megítélte 1865. évtőli kamatjaival s 100 frt perköltséggel köv. okokból: „Rátkay Józsefnek jelen alperes ellen munkabér czimén folytatott per irataiból kitűnik, mikép Rátkai s az I