Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 20. szám

bályszerüleg kiállitntt okmány tartalmú aláírás előtt alperesnek anyanyelvén megmagyaráztatott s a bekebelezett teher folytán támadható nehézségekre előzetesen figyelmessé tétetett; és hogy a kitáblázást felperes nem vállalta magára, kitűnik abból is, hogy azért maga alperes folyamodott. Kir. Tábla 1881. ápril 18. — 8987. sz. a. megváltoztatta és felperest keresetével elutasította, perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén : >mert azon ténykörülmény, hogy alperes irni, olvasni nem tud, — továbbá az, hogy a kereseti A. okirat nyelvét nem érti, a perbeli adatok, jelesül felperes beismerése folytán teljesen be van bizonyítva. >Ennek törvényszerű következménye kép pedig — tekintve, hogy az A. okirat az 1868. 54. tcz. 16S. §-ban előirt s a fent jelzett esetben megkívánt kellékekkel ellátva nincs; az A. okirat tehát szemben alperes kifogásaival ö ellenében bizonyítékul élnem fogadható; továbbá,minthogy felperesi tanuk közül csupán Sonnenfeld vallott felperes perbeli előadásának megfelelőleg, — ezen egyes tanú vallomása pedig viszont az alperesi azon előadást, miszerint felperes dijaztatása az alperes által jelzett feltételhez volt kötve, igazoló Csimpeka alperesi tanú vallomása által ellensulyozottnak (perr. 236. §. 2. bekezd.) és igy felperes kereseti előadása egyátaláu bizonyittatlannak tekintendő: felperest keresetével elutasítani kellett Kir. Curia a tábla Ítéletét helybenhagyta. Indokok : Felperesnek saját A. alatti melléklete szerint alperes a kereseti jutalmat csak a kölcsönnek valóságos kieszközléseért (für die Beschaffung) kötelezvén — — a B. alattiban bizonyos feltételek teljesítése mellett kijelentett kölcsönengedélyezés (Bewilligung) pedig a valóságos kieszközléssel nem azonosittathatván, — miután felperes tárgyalás alkalmával beismerte, hogy alperes a kölcsönt azért nem vehette kezéhez, mert a jelzálogul szolgálandott ingatlanokról a terheket nem töröltethette, felperes a kikötött jutalmat annyival kevésbbé követelheti; mert a kötelezvény nyomtatott szövegének azon része, hogy a jutalomdíj a kölcsönügyletnek, meg nem kötése esetében is fizetendő lesz, a fenforgó közbenjárás természetére tekintettel, nyilván csak a kölcsönt kötni akaró fél akaratától függő esetre vonatkozhatik; jelen esetben azonban a kölcsönügylet valóságos létrejötte, nem az alperes akaratától függő okból, — vagyis azért hiúsult meg, mert a vonatkozó ingatlanok tehermentesíthetők nem voltak. (1883. jan. 18. — 5499. sz. a.) Rendezett tanácsú város árvaszéki ülnöke, alkalmazható-e a megyei árvaszéknél pótülnöki minőségben. Ezen kérdést egy Alsó-Fehérmegyében felmerült eset alkalmából, a belügyminiszter, az illető rendezett tanácsú város meghallgatása után, f. évi 603. sz. a. kibocsátott rendeletével odadontötte el: hogy az ellen, hogy valamely rendezett tanácsú város árvaszékélnek rendes ülnöke, a megyei árvaszéknél \ rendkívüli esetekben mint pótiilnök működhessék, — ha az ellen a rendezett tanácsú város képviselőtestülete részéről kifogás nem emeltetik — észrevétel fenn nem forog. Önként értetvén, hogy az ilyen pótülnök, a megyei árvaszék olyan tanácskozm árnyaiban, a melyekben az az illető rendezett tanácsa város árvaszékének első fokban hozott végzése felett, másodfokban határoz, — semmi szin alatt részt nem vehet. A in i nő s it és i törvény végrehajtásához. A törvénykezési szakban alkalmazott azon hivatalnokokra nézve, kik a minősítési törvényben elön t elméleti képesség hiányában a közigazgatási szakban leendő alkalmaztatásért falyamnilntdi, — " beliiqyminiszter egy címerét eset alkalmából kimondotta, hogy az ilyenek a: 1883. /. fez. 31. §-ában foglaltak alapján közigazgatási szakmában fdkafmazásl nem nyerhetnek. Illetőségi összeütközés. A törvényszék saját kiküldötte által foganatosíttatrán a végrehajtást, s ezen kiküldött nevezvén ki a zárgondnokot: csak a törvényszék lehet hivatva a zárgondnok dijai s költségei iránt is határozni. Thnri Mihály — Spitz Jakab e. végrehajtást eszközöltetvén, Dóka László zárgondnok dijai és költségei megállapítását kérelmezte. Ennek elintézése tekintetéből a szatmári tszék s a fehér-gyarmati jbiróság közt illetőségi összeütközés merült fel. — A törvényszék ugyanis a zárgondnok kérvényét — magát elintézésére illetéktelennek tekintvén, nevezett jbirásbirósághoz küldötte át — ez pedig felterjesztette. Kir. Curia a törvényszéket nyilvánította illetékesnek; „Mert a végrehajtást a tszék foganatosította 1881. február hóban saját kiküldötte által s ezen kiküldött nevezte ki a zárgondnokot a nélkül, hogy mind ebbe a fejér-gyarmati jbiróság befolyást gyakorolt volna > A dolog ily állásában tehát csak a tszék lehet hivatva a zárgondnok dijai s költségei iránt határozni. Az 1881. 60. t.-cz. 253. §-nak utolsó bekezdése pedig illetékes biróság alatt azt a bíróságot érti, mely ugyancsak az 1881. 60. t.-cz. szerint járt el illetékesen a végrehajtás foganatosításában. « (1883. jan. 11. — 38. sz. a.) Büutető jogesetek. A politikai párt jogi személyt nem képezvén, annak nevében vádinditvány nem tehető; hanem, tehetik azt egyes tagjai, amenyihen a, vádbeli cselekmény által jogaiban közvetlen sérelmet szenvedtek. Grünváld József debreczeni lakos e., ki a függetlenségi párt által fentartott, jDebreczen pol. lap munkatársa s kezelője volt, sikkasztás, okirat hamisítás s hűtlen kezelés miatt a függetlenségi párt debreczeni bizottságának több tagjai által emelt panaszra a debreczeni tszéknél vizsgálat indittatott, melyben a kir. ügyészség már az előnyomozást beszüntetni indítványozta. Törvényszék 1882. apr. 22. kelt végzésével a beszüntetést kimondotta s a bünfeljelentést mint időelőttit visszautasította s a Juhász Ignácz s társai mint a függetlenségi párt számadásvizsgáló kizottság által tett jelentést összes mellékleteivel Juhásznak visszaadatni rendelte *mert számadási viszonyból felmerülő visszaélések, csalás, hűtlen kezelés stb. miatt még törvényesen fennálló testületek, községek politikai hatóságok irányában is csak akkor képezhetik bünvizsgálat tárgyát, ha már a számvevői észrevételek számadóval közöltettek s az nem volt képes a nehézményeket eloszlatni, melyek elbírálása első sorban a számoltató testületet illeti, tehát esetleg a bűnvádi panasz emelés joga is. — Jelen esetben a függetlenségi párt választmánya küldötte ki a számvizsgálókat, kik megtévén az észrevételeket s nehézményeket. anélkül, hogy ezeket számadóval csak közölték volna is — egyenesen bünvizsgálatot kértek — minek mint időelőttinek és illetéktelenekről esedettnek helyt adni, illetve a bünvizsgálatot elrendelni nem lehetett —hivatalból üldözendő bűntény nem forogván fenn stb. stb. Ez ellen Juhász J., Tóth K. s Borosai M. felebbeztek. Kir. Tábla 1882. május 22. a felebbezést visszautasította a következő indokolással. »Jóllehet mindenki, akiuek valamely hivatalból üldözendő bűntett vagy vétség tudomására jutott, jogosítva van azt a büntető biróságuál feljelenteni, azonban ezen jogosultság feljelentőt a vád emelhetés jogával nem ruházza fel, hacsak feljelentőnek magán jogai nem sértettek a bűncselekmény által >A debreczeni Függetlenségi párt épen ugy mint a többi politikai pártok törvény értelmében jogi személvnek nem tekintendő. A > Debreczen* czimü lap, melyet ezen párt egyes tagjai előfordult szükség esetében önkéntes pénzadakozással támogattak, törvény értelmékeu annak tulajdonát képezte, aki a lapon mint kiadó tulajdonos volt kitüntetve. — A politikai pártoknak alapszabályai nincsenek s Beke Mihály azon függetlenségi párt intéző bizottságának tagja helvesen jegyezte meg, hogy ma ahhoz tartozik az, aki tegnap még nem tartozott s megfordítva. A kir. ügyészség a Tóth K. s társa által sikaksztás stb. miatta Debreczen« munkatársa Grünváld József e. beadott feljelentés folvtáu megindított vizsgálatot az előzetes számadási kérelemnek elintézése előtt nem tartja folytathatónak, — ellenben felebbezők annak folytatását sürgetik. Eltekintve attól, hogy Tóth, Juhász s Barcsai 1878. s 1879-ben megjelent »Debreczennek« kiadó tulajdonosai nem voltak — ha a debreczeni függetlenségi párt annak tulajdonául vétetnék is, —ezen felfogás sem jogosítaná fel nevezetteket, hogy vádinditványukkal a kir. ügyészt helyettesittsék, mert ők maguk nem sértett felek, s a párttól, melynek politikai elveit vallják vád emelésére, megbízást nem kap-