Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 52. szám

téztetni, megfosztassák; mindazonáltal alperes által hiteles másolatban csatolt telekk. kivonat szerint a breznóbányai 66. sz, telekjben 1. sorszám alatt jegy­zet ingatlanok V4 része még mindig 2. rendű alperes tulajdonát képezvén, sőt az átruházott ingatlanok haszonélvezési joga is 2, rendű alperes nevére telek­könyvileg bekebelezve levén; miután e szerint az eredeti adós a 2. rendű al­peres vagyontalánsága ki nem mutat­tatok, sőt még az eredeti adóslevélben látható kezesek ellen sem kiséreltetett meg a törvényes eljárás; „mindezeknél fogva felperes kere­setével elutasítandó stb. atb. Kir. Tábla 1882. aug. 1. 11850 szám alatt helybenhagyta a törvény­szék Ítéletét; „mert az ajándékozónak hitelezője a megajándékozottól követelésének az ajándékba kapott tárgy értékéből leendő rielégittetéset csak akkor s ugy köve­telheti, ha kimutatja, hogy ajándékozó adósánál követelése kielégítésére ele­gendő alapot nem talált. „Felperesnek tehát ezen a kerese­tének alapfeltételét képező körülmény­nek 2, rendű alperesnél való fenforgá­sát bebizonyítani kellett volna, mit azonban nem tett. „Mert habár a 2. rendű alperesnek a 4. sz. telekjegyzőkönyvbeu foglalt in­gatlana, tekintettel az arra bekebele­zett terhek magasságára s d) szerint kimutatott csekély becsértékére; felpe­res követelésének kielégítésére alkalmas s elegendő alapul nem tekintethetik; és kitűnik mégis a D) alatti telekjkönyv­ből, hogy a 2. rendű alperest a C) ok­irat alapján 1. rendű alperesnek áten­gedett ingatlau oknak élethossziglani haszonélvezete illeti, mely végrehajtás alá vonható volt ugy az 1868 : 54. t. cz. VIII. cime értelmében, minek útjában nem állott a felhívott törvény 417. §-a, mely csak azon esetre vonatkozott, ha az ingatlannak tulajdonjoga is vég­rehajtást szenvedőt illeti, mint végre­hajtás alá vonható a jelenleg érvényben levő 1881 : 60. t. cz. 208. s következő §§. szerint is. „Minthogy pedig ezen kielégítési alapra felperes a végrehajtást nem ve­zette, és ugy ezen kielégítési alap elég­telenségét és másnak teljes hiányát ki nem mutatta : felperes ezen oknál fogva keresetével helyesen lett elutasítva. A kir. Curia a kir. tábla Ítéletét helybenhagyta; „mert az ajándékozónak valamely hitelezője a megajándékozottól követe­lésének az ajándékba kapott vagyon értékéből kielégittetését az esetben kö­vetelheti, ha a hitelezőt követelésének behajtásában oly mulasztás, mely miatt az ajándékozó adós ellenében a követe­lés behajthatlanná vált, — nem terheli és kimutatja, hogy adósai s jelen eset­ben kezeseinél is vagyonhiány van. „Miután azonban felperes ezt ki nem mutatta, a mint ez a kir. tábla ítéletében kellőleg indokoltatott : ez okokból a kir. tábla ítéletét helyben kellett hagyni". (1883. május 29. — 8717. sz. a.) — 206 — Váltósemmiségi eset. A kereset nem a váltón alapuló jogok érvényesítésére, hanem a vem va­lódi aláírással ellátott váltó bemutatása s leszámítolása által okozott kár megté­rítésére irányoztatván: ez a váltóbiróság körébe nem tartozván, a mégis alkalma­zott váltóbeli eljárás hivatalból megsem­misítendő. „Albina" nagyszebeni takarékpénz­tár — Vacariu Juon és Moisie Vasilie e. 42 frt 45 kr iránt a nagyszebeni tszéknél váltópert tett folyamatba. Törvényszék 1882. okt. 10.—5558. sz. a. felperest keresetével elutasitá és a perköltségekben elmarasztalá követ­kező indokból: „Felperes keresetének tárgyát azon perköltségek megtérítése képezi, melyek neki az által okoztattak, hogy 1. r. alperes mint elfogadó, 2. r. mint kibo­csátó, éa Vinczean I'. mint forgató el­len inditött váltó sommás perben Vin­czeau kifogásai folytán elutasittatott, mivel utóbbi esküt tett arra, hogy a forgatványt nem irta alá; már pedig alperesek felelősek a váltón előforduló aláírások valódiságáért; és felperes a bemutatott. Vacariu által aláirt, való­diságára nézve nem tagadott leszámíto­lási jegyzékkel bizonyítani igyekszik, hogy Vinczean a váltót leszámítolta. „Azonban a Váltótörv. 82. §. sze­rint a váltót aláírók csak előzőik alá­írásáért felelősek, alperesek pedig a váltót aláírták, midőn az Vinczean ál­tal forgattatott; a leszámítolásból vont következtetés pedig nem alapos, mivel a leszámítolás s e feletti okmány vál­tót nem képez, és váltójogi viszonyt nem állapithat. Kir. Tábla 1882. decz. 6.-434. sz. a. helybenhagyta ; mert felperes az emiitett perben Vinczean ellenében per­költségekben is lett marasztalva, azokat tehát jelen alperesektől nem követel­heti; mert a váltókötelezettek egyetem­leges felelőssége csak arra terjed ki. mit a hitelező a váltólevél alapján kö­vetelni jogosítva van. (Váltótörv. 50 §.) Kir. Curia mindkét Ítéletet eljá­rással együtt hivatalból megsemmisítette.. Indokok : A kereset nem váltón alapuló jogok érvényesítésére, hanem egy nem valódi aláírással ellátott vál­tónak alperesek által felperesnél lett bemutatása és leszámolása által okozott kárnak megtérítésére levén irányozva, az a Váltó elj. rend. 3. §. értelmében, a váltóbiróság hatáskörébe nem tarto­zik ; s ennélfogva 4. §. szerint már az első bíróság által visszautasítandó lett volna; „minthogy pedig ily eset azon rendelet 37. §. szerint hivatalból figye­lembe veendő alaki sérelmet képez: ennélfogva stb. stb. megsemmisíteni kellett." (1883. ápril 4.—140. sz. a.) Jogeset. A hivatalnok óvadékát saját céljaira fordítani maga a részvénytársaság sincs jogosítva; miért az ily óvadékul letett takarékpénztári könyvecskét az igazgató sem használhatja fel a társulat céljaira. Robantsiski József volt társulati hivatalnok — Klein Viktor, Kec.zer László és Zona Lipót a kassai volt gőzmalom-részvény társulat választmányi tagjai, illetve igazgatója e. 1150 frt kártérítés iránt kassai törvényszéknél pert folytatván — Törvényszék 1882. jul. 15. 4582. sz. a. felperest 1. r. alperes volt igaz­gató irányában keresetével elutasította, — II. a III. r. alperest azonban a ke­resetben s kamatokban egyetemleg el­marasztalta ; „mert II. III. r. alperesek beismer­ték, hogy a fennállott kassai gőzmalom­részvénytársulatnak azon választmányi ülésében mint elnök, illetve választmá­nyi tag részt vettek, melyben a felpe­res által biztosítékul letéteményezett 1150 írtról szóló takai'ékpénztári köny­vecskének beváltása s értékének a tár­saság céljaira leendő fordítása elhatá­roztatott; és nem igazolták, hogy ezen természetben megőrzendő biztosíték ér­tékesítéséhez felperes beleegyezését adta volna. Ennélfogva azon tényük folytán felperes irányában a jogtalanul elhasz­nált biztosíték értékére nézve egyetem­leges felelőséggel tartoznak; s a kérdé­ses társulat időközbeni megszűnte és egyéb társulati vagyoa hiánya miatt a kereseti tőkét, kamatjait s perköltséget saját vagyonukból egyetemlegesen meg­téríteni kötelesek. „Első r. alperes irányában elutasit­tatott, mert nem bizonyította, hogy a kérdéses választmányi , ülésben az ia részt vett s a sérelmes határozat hoza­talához szavazatával tényleg hozzájárult volna; mint társulati igazgató pedig a választmány határozatait kötelességsze­rűig végrehajtani tartozván, azon kö­rülmény, hogy felperesnek tisztviselői biztositékát tényleg 1. r. alperes érté­kesítette — az ő vagyoni felelősségét magában véve meg nem állapítja. Kir. Tábla 1SS3. dec. 12. 47397. szám alatt indokaiból helybenhagyta a tszék ítéletét. Kir. Curia 1. r. alperesre nézve mindkét alsó bír. ítéletet megváltoztat­ván, azt többi alperesekkel egyetemle­gesen kötelezte az 1150 fi-t tőke s ka­matai fizetésére. Indokok: Mert jóllehet l.r. alperes azzal védekezik, hogy ő mint igazgató a választmány határozatait végrehajtani köteles lévén, azért, hogy felperes 1150 frtos takarékp. könyvecskéjét a társu­lat érdekében értékesítette, felelőséggel annál kevésbé tartozhatik, mert a vá­lasztmányi ülésben részt sem vett, — e védelme figyelembe vehető nem volt azért, mivel alperes beismeri, hogy a kérdéses könyvecskét Zona Lipóttól vette át, kinek azt a választmány egy általa eszközlött váltó aláírása folytán biztosítékul adta át; azt azonban, hogy arra a választmány által hozott jkönyvi határozattal utasíttatott, és különösen megbízatott volna, miszerint a köny­vecskét Zona Lipóttól a végett vegye át, hogy ezt vásárlott árukért tovább adhassa, illetőleg értékesíthesse, a per során^ mivel sem igazolta. „Állítja ugyan alperes elleniratában, hogy a könyvecskét Zona Lipóttól To-

Next

/
Thumbnails
Contents