Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 51. szám

— 204 — ha továbbá a társas, és különösen a felebbviteli bíróságoknál azon tagok az egyes szakok követelményeinek kiváló figyelemben tartásával jelöltetnek ki, és ha a szüneti tanácsok tagjai — illetve járásbíróságoknál a szünidő alatt működő birák közvetlen a szünidő után és mindannyian egyszerre részesülnek megfelelő szabadságidőben. Azon kir. törvényszékeket, a melyeknél a bírói létszám kisebb, figyelmeztetem az 1871. XXXI. t.-cz. 3. §-ának utolsó bekezdésére, mely szerint a törvényszéki székhelyen alkalmazott járásbiró (vagy helyettese) szükség esetén a törvényszék ülésébe mint szavazó meghívható. Oly kir. járásbíróságokhoz, a melyeknél csupán egy bíró (járásbiró) van alkalmazva, a szünidő tartamára, illetve ha a járásbiró azon idő alatt működött, a szünidőknek megfelelő szabadságidő tartamára, a kir. törvényszéktől vagy az annak kerületében levő kir. járásbíróságok egyikétől lesz a biró annak figyelemben tartásával kirendelendő, hogy az által az ügyvitel és az emiitett iöczélnak elérése hátrányt ne szenvedjen. 5. (törvény 10. §.) A színi.'ti tanácsok tagjainak — illetve járásbíróságoknál a szünidő alatt működő bíráknak kijelölésénél, minthogy a birák személyes érdekei lehetőleg tekintetbe veendők, a bíróságok elnökei a törvényben részükre biztosított jogot az emiitett érdekek figyelmen kivül hagyásával csak akkor gyakorolják, ha a szünidő alatti működésre a birák elnöki felszólításra vagy nagyobb vagy kisebb számban jelentkeznek, mint a milyen szám a teljes tanácsban meghatároztatott. vagy ha á kellő számban jelentkezőkkel az egyes szakok követelményeinek elég nem tehető. Hogy a bírósági elnök a működésében akadályozott szüneti tanácstag vagy járásbiró helyett a birák valamelyikét hivatalos állásának elfoglalására a szünidő alatt is utasíthassa, szükséges, hogy az elnök a bíráknak a szünidő alatti tartózkodási helyéről értesülve legyen. Ezen jog gyakorlásánál is figyelemmel legyen az elnök a birák egészségi állapotára, személyes viszonyaira, érdekeire, és tartózkodási helyüknek a bírósági székhelytől távolságára. A segéd- és kezelő személyzetet, valamint a dijnokokat az elnök a szünidő alatt ugy alkalmazza, hogy a kezelési könyveknél és a bírósági határozatok kiadásában netán fenforgó hátralékok teljesen földolgoztassanak, ilyenek nemlétében pedig a netán elrongyollott telekjegyzőkönyvek, valamint a kezelési könyvek a fennálló rendeletek értelmében pótoltassanak. 6. (törvény 11. §.) Már a 4-ik pontban kiemeltem, hogy a törvény főczélja és az ügyvitel érdeke megkívánja, miszerint a szünidő alatt működő birák a szünidőnek megfelelő szabadságidőt mindannyian egyszerre a szünidő után és egyfolytában élvezzék. Ezt ujabban azért említem, hogy a bírósági elnökök a törvény ll.§-ában reájuk ruházott jog gyakorlásánál a bírákra nézve ehhez alkalmazkodjanak. A segéd- és kezelő személyzet részére a szabadságidőt pedig a bírósági elnökök természetesen a törvényijén meghatározottnál nem hosszabb tartamban ugy engedélyezzék, hogy azt a bírósági hivatalnokuk vagy a törvénykezési szünidő, vagy az ezen szünidő alatt működött birák szabadságideje alatt élvezhessek. Megemlítem, hogy a dijnokok, kik napi munkájuk után fizettetnek, a kezelő személyzetbe/, e tekintetben nem számithatók. Ha a bírósági elnökök akár a szí'niidö tart a inára,, akár az annak megfelelő szabadságidő élvezése czéljából óhajtanak távozni a bírósági székhelyről, ezen szándékukat a távozást Legkevesebb 8 nappal megelőzőié,!/ bejelenteni kötelesek. 7. A jelen rendelet tárgyát képező törvény 9. §-ában a kir. tőrvényszék, illetve a felebbviteli bíróság teljes tanácsülései részére meghatározott jog, és pedig a kir. törvényszékeknél az illető kir. járásbirónak kellő időben meghallgatása mellett, ugy gyakorlandó, hogy a bírósági elnökök abirói tagokat legkésőbb június hó 10—12-éig kijelölhessék, és hogy a teljes tanácsülésről vezetett, a hozott határozatot is magában foglaló jegyzőkönyv hiteles másolatban hozzám legkésőbb június hó 10éig felterjesztethesssék, hogy a legfőbb felügyeleti jogot szűkség esetén még a szünidő kezdete előtt gyakorolhassam. Miután a jelen rendelet tárgyát képező törvény f. évi június hó 5-én tétetett a Törvénytárban közzé, a fennebbi határnapok a folyó évben alig lesznek megtarthatók; ez okból arra hivom fel a bíróságokat és azok elnökeit, hogy az idézett törvényben részükre meghatározott jogokat lehetőleg mielőbb gyakorolják és a fennebb emiitett másolatot hozzám azonnal felterjeszszék. 8. (törvény 12. §.) A bírósági elnöknek intézkedései ellen esetleg benyújtott felfolyamodvány hozzám késedelem nélkül felterjesztendő és az elnöki határozat hiteles másolatával felszerelendő. Az elnöknek a felfolyamodványban előadottakra vonatkozó netaláni észrevételei a jelentésben adandók elő. 9. §. A szünidő alatt nem működő birák a bírósági székhelyről távoztuk előtt kötelesek a nekik kiosztott és el nem intézett ügyekre vonatkozó iratok közül azokat, a melyeknek tárgyát a szünidő hatálya alól kivett ügyek képezik, „szüneti tárgy" megjelöléssel ellátni, és iktatói számjegyzék mellett a bírósági elnöknek vagy főnöknek bemutatni, a ki azokat a szüneti tanács tagjainak — illetve járásbíróságnál a szünidő alatt működő bírónak kiosztja. 10. A birói ügyviteli szabályoknak módosítása és kiegészítése tárgyában 1881. november 1-én 3274.|I.M.E. szám alatt kiadott rendeletem 32. §-ának azon intézkedése, hogy vegyes tanácsok a kir. kúriánál nem alakíthatók, a másodfokú bíróságnál pedig csak azon esetben, ha azt a személyzeti viszonyok múlhatatlanul megkövetelik, a törvénykezési szünidő tartama alatt mellőzhető; de ez esetben a szünidő hatálya alól kivett ügyek elintézésére a tanácsülések ugy alakitandók, hogy bűnügyek tárgyalásakor a többséget a büntető szakosztálybeli, egyéb ügyek tárgyalásakor pedig a polgári szakosztálybeli birák képezzék. 11. A f. évi szüneti tanácsok tagjainak — illetve járásbíróságoknál a szünidő alatt működő bíráknak kijelölése tekintetében figyelmeztetem a bírósági elnököket azon bírákra, a kik az 1869 : IV. t, cz. 18. §-a alapján a hatheti szünidőt már igénybe vették, miután azon idő terhükre beszámítandó. 12. Az 1874. évi október 1 ő-én kiadott és 1875. évi január 1-vel hatályba lépett birói ügyviteli szabályoknak 43—46. §§-ai helyébe rendelem: A betegségi esetet a bíróság illető tagja a bírósági elnöknek, illetve főnöknek bejelenteni tartozik. Halasztást nem szenvedő és kellőleg igazolt rendkívüli esetben egy éven át a kir. törvényszék kerületében alkalmazott bírónak vagy bírósági hivatalnoknak 6 napi, — a felebbviteli bírósági elnök, illetve főnök pedig az azon bíróságnál alkalmazott biró vagy bírósági hivatalnoknak 8 napi távozhatási engedélyt adhat. Ezen rendkívüli szabadságidőről kimutatás készítendő, mely az év végével a bíróság többi kimutatásaival együtt az igazságügyminiszterhez felterjesztendő. A bírósági elnökök rendkívüli és halasztást nem szenvedő eset beálltával az igazságügyminisztertől kérnek a távozhat ásra engedélyt, valamint az őket ért betegségi esetet ugyanannakjelentik. A szolgáknak a bírósági elnök egy éven át négy heti szünidőt engedélyezhet. 13. A jelen rendelet tárgyát képező törvényczikk és ezen rendeletem intézkedései a kir. ügyészségek számára 1586/872. sz. a. kiadott utasítás S. §-át nem érintik. Kelt Budapesten, 1S83. június 5. (1606. sz. a) Dr. Pauler Tivadar, s. k. Curiai Értesítő lapunk jelen számához nincs mellékelve, mert a curiai s táblai bejelentéseket befejezvén, nem maradt közleni való. Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos: SZ0K0LAY ISTVÁN. (IV. kerület, zöldfa-utcza sz. 1.) Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár; helyben és vidékre egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben. Budapest, 1883. Schlesinger Ignátz nyomdája, (rostély-utcza Károlykaszárnya.)