Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 47. szám

— 187 — rozat titkosan hozatik, mit barbár anomáliának nevez és a chambre du conseil eltörléséből származottnak mond. Ollivier reformálni akarta a franczia jogszolgáltatást s annak keresztülvitelére bizottságot alakított. E bizottság első sorban a contradictorius vád alá helyezés kérdését tárgyalta s határozottan mellette nyilatkozott. Leroyes köztársasági igazságügyminiszter is . ezen alapra fektette re formtervezetét. Azokkal szemben, kik még a mai állapotnak is előnyt adnak a javaslattal szemben, vizsgálja a mostani gyakorlatot. Most villámként éri a vádlottat a vádhatározat, nem is tudja, hogy be van fejezve a vizsgálat, gyakran csak a végtárgyaláson tűnik ki, hogy a súlyos bűntettért vád alá helyezett egyén talán — kihágásban találtatik bűnösnek. A javaslat vád alá helyezési rendszere folytán a minősités már eleve eldől, sok vádlott meg lesz óva a prostituálástól, a bíróság sok felesleges muókától. A tisza-eszlári esetben az ügyészi indítvány is bizonyítja, hogy contradictorius eljárás nélkül azokra sem lehet a vádaláhelyezési kérdésben alaposan határozni. Azonban szóló azt hiszi, hogy a bűnvádi eljárás nem is itt, hanem az előkészítési stádiumokban fekszik. A javaslat szerint már itt is védő jár közben, egy elővizsgálat elrendelése felebbezhető bírói határozaton nyugszik, a letartóztatás esetei tüzetesen körülírva és korlátolva vannak. Ez humánus és szabadelvű. Dell' Adami rendeleti uton való szabályozást sürgetett, de nekünk törvény kell, az ellenkező, felfogás nem constitutioualis. Azon kifogás, hogy a javaslat szerint a szegény vádlott, ki ügyvédet nem fizeth et, hátrányban volna, alaptalan; m^rt az ügyvédi rendtartás gondoskodik arról hogy a vagyontalan ember is részesülhessen ügyvédi támogatásban. Az olyan szabad mérlegelést, mely csak abban áll, miben Fayer kereste, hogy az Ítéleteket indokolni nem kell, szóló nem fogadja el, mert ez az abstractismus. Szónok a felebbezés embere, s constatálja, hogy a javaslat ellenesei nem bizonyították, hogy magyar traditiók nem léteznek, hogy a javaslat nem áll a tudomány színvonalán, s hogy rosszabb volna a jelenlegi állapotnál. A független és elmozdithatatlan rendes birák mindazon garantiákat nyújtják, melyeket a szabadság és jogbiztonság megkiván. A jury csak a szóbeliség formája, ennek meghonosításával az esküdtszék minden előnye meg lesz valósítva. Magyarország vezéreszméje, mely azt a hatalmas Ausztriával szemben megvédelmezte, a politikai szabadság mellett Werbőczy hármas könyve volt. Ez alapította meg a felebbezés traditióját, melyhez a nép máig is hiven ragaszkodik. Szónok érdekes históriai és jogtörténeti fejtegetésben mutatja ki az apellatió fényes oldalait. Németországban is nemcsak a laikusok sürgetik a felebbezést, hanem olyan tudósok, mint Schwarze, Binding, Hye, Ott, az esküdtszék legújabb ellenségei a Schöffengericht pártolói. Ezen beszéd átalános helyesléssel találkozott. A m. kir. igazságiigyminiszter és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek rendelete. (Á főpapok hagyatékára vonatkozólag.) (Folytatása.) 17 §. Eljárásáról a miniszteri biztos jegyzőkönyvet vezet. Az eljárás megkezdésekor a minisz 2. az épületek állapotára, a melyekről pontos és részletes leírást készit, s összeegyezteti a talált állapotot az átadáskor volt állapottal; 3. a marha állományra; 4. egyéb állandó fel szerelvényre. Ugyanazon alkalommal tüzetesen megvizsgálja a miniszteri biztos, hogy a javadalomhoz tartozó ingó és ingatlan vagyonból, és különösen az állandó felszerelten biztos, a káptalan küldötteinek meg:- , i »i i • i „•> , iC1M*'rc* u„n„„f<„A í A x "i vényből valami telsobb engedély mellett hallgatásával, a maga részéről egy vagy J , , , 6 , / "JC1,cl't> „„„i,/ mi A^ l /IOOO / • T TTT x Í vagy a nélkül nem adatott-e el, és hogvaz két szakértőt választ (1868. évi LIV. tcz.; oJj., n .. ,„ .. ... 213. §) és hasonlóan egy vagy két szak- eDSedélv mellett va°v a nélkul tett eladas értőnek (1868: LIV. tcz 213 §.) választá- következtébe" befolyt érték a javadalom törzsvagyonahoz csatoltatott-eí sara — a megjelent vérrokonokat vagy végrendeleti örökösöket összességben fel-! Valamint a meglevő, ugy a netán szólítja i hiányzó tárgyakról jegyzék készítendő, a A 3-ik illetőleír az 5-ik szakértőt éJmdy utóbbiban ^teendő, hogy az azokért i 11-1 r,y i • betolyt érték a torzsvagyonhoz csatolha valamelyik tél nem akarna nevezni, tatott e? vagy ha az örökösök egymás közt meg- í ' . egyezni nem tudnának, ezek részére is! ,Az összeírás s illetőleg a leltározás a szakértőket a királyi járásbíróság ne. | mindig a helyszínén teljesítendő. vezj ki. Az összeírás s illetőleg leltározásnál A szakértőket a kir. járásbíróság a azon sorrend követendő, a melyet a mipolg. törv. rendtartás intézkedései szerint niszteri biztos meghatároz: lehetőleg megmeghitelteti, és az ezen birói cselekmény tartandó azonban a sorrendje azon összealkalmából felvett jegyzőkönyvnek hiteles iras és leltárnak, a mely Ível a javadalom másolatát az eljárási iratokhoz leendő az elhunytnak átadatott, csatolás végett a miniszteri biztosnak! 20. §. Az összeírás, illetőleg leltárak kiadja. j ban pontosan leírandó: A szakértők az elhunyt főpap által j 1. a leltározott tárgy és annak álla élvezett javadalomhoz tartozó összes ingó | pota, továbbá kiteendő; és ingatlan vagyonnak összeírásánál, ille-1 2. hogy a leltározott tárgy, a javadatőleg leltározásánál és esetleg megbecslé Jlomnak az elhunyt főpap részére átadása sénél alkalmazandók. j kor már megvolt-e, vagy az, az elhunyt A javadalomhoz tartozó erdőségek által kötelezettségszerüleg a javadalomba megbecsléséhez, valamint ha oly tárgy lel- lépésekor vagy később nyert általányösztároztatik, a melyhez különös szakismeret szeg vagy egyébb kedvezmény fejében,— szükséges, ezen tárgyra is a fentebb megirt illetve a nyert engedély alapján az utódot módon külön szakértők választandók. is terhelő kölcsönpénzen, avagy kötelezettA külön alkalmazott szakértőket azon ség nélkül saját jövedelméből szereztetett-e kir. járásbíróság is meghiteltetheti,amely- meg, és hogy megfelel-e a kötelezettség nek területén a külön szakértőknek alkal- feltételeinek, illetve, ha a nélkül szereztemazását igényelt tárgy fekszik. ; tett, szükséges volt-e annak megszerzése A szakértőknek dijait szükség esetén és nyert-e az által a javadalom értékakir. járásbiróság állapitja meg, s ezen di- ben ? és jakat felében az időközi jövedelmek, másik j 3. a leltározott tárgyon tapasztalt ronfelében pedig az örökösök viselik. gálmány vagy egyéb hiány, és az annak 18. §. A javadalmi törzsvagyon elkü- jó állapotba leendő hozására szükséges lönzését s annak kiegészítését, a rongálmá- . költség. nyok kinyomozását, felvételét s azok meg- j 21. §. A szakértők eljárásukban minállapitását, a javadalom részére ingyen denben a polg. törv. rendtartás intézkedéi visszamaradó felszerelés elkülönzését, a je- seit alkalmazzák, véleményeiket azonban lenlevő örökösök és a szakértők meghall- részletes költségvetés kíséretében, — melygatása mellett, a miniszteri biztos eszközli nek alapjául az azon vidékbeli anyagárak, ! az alábbi intézkedések szemmel tartása fuvar- és munkabérek szolgálandnak, — mellett. minden tárgyra nézve írásban terjesztik 19. § Az összeírás, illetőleg leltározás elé, a mely költségvetés általok aláíratván, 'tárgyát az elhunyt főpap által élvezett ja- az eljárásról vezetett jegyzőkönyvhöz füj vadalomhoz tartozó összes ingatlanok és zendő. í azokon találtató ingóságok képezik. Hogy a szakértők feladatuknak ponKiváló figyelem fordítandó a minisz- tosan megfelelhessenek, a miniszteri biztos 'téri biztos részéről: jrendelkezésükre bocsátja ugy azon leltárt, 1. a földbirtokra mivelési ágak sze- a melylyel a javadalom az elhunytnak át'rint — jelesen, hogy a korábbi műveleti adatott, mint a leltározás tárgyainak az átágak a jövedelmezőség hátrányára nem adáskor volt állapotára vonatkozó netaláni változtattak e át?, - a minek kinyomozá- egyéb iratokat. 'sa tekintetéből a birtokot bejárja és meg- j Ugyancsak a miniszteri biztos a vo' szemléli; — az erdőknél arra: hogy azok natkozó miniszteri rendeletekre hivatkomüvelése nem hanyagoltatott-e el, — to- zással mutassa ki mindazon kedvezményevábbá az erdészeti rendszabályok ponto- ket, a melyekben az elhunyt javadalmas san megtartattak e, és tulvágások nem té- részesült, és azon kötelezettségeket, a metettek e? lyeket a kedvezményekért vagy önként