Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 47. szám

— 186 — tekintve végre, hogy sem a törvény-; külön törvény szerint vagy egyátalán bűnben, sem a törvények alapján kibocsájtott tetendő cselekmény, vagy pedig bizonyos szabályrendeletekben, sem a bíróságok ál- fajú büntetendő cselekmények miatti ellandó gyakorlatában nem találja alapját itéltetés bizonyos hivatalok vagy állások az, hogy a kihirdetésnél netalán megnyug- elnyerésére nézve akadályt képezett, ez vását kinyilatkoztatott vádlott, későbben nem mint az elkövetett cselekmény miatti bővebb és alaposabb megfontolás után fe- bűnhődés, hanem más közérdek szempontlebbezési jogát, az erre kitűzött határidő jából a végett állapíttatott meg, hogy az alatt igénybe ne vehesse; jillető hivatalok és állások teljes bizalmat mindezeknél fogva a m. kir. Curia érdemlő egyénekkel töltessenek be, a mibűnügyi tanácsainak teljes ülése azon elvi nek megbirálása, a mennyiben a kérdéses kérdésre, hogy a vádlott az esetben, a mi- külön törvény határozottan nem az ellendőn az ítéletbe ennek kihirdetésekor bele- kezőt rendeli, a büntető igazságszolgáltanyugvását kijelentette, ugyanazon Ítéletet tás keretén kivül esett, és következőleg ma a felebbezésre nyitva álló 24 órai határ- lis azon kívül esik; időn belül, előbb tett nyilatkozatától el-1 tekintve végre, h'>gy a fentebbiek szetérve felebbezheti-e és a felebbezós hatály- jrint az 1880. évi XXXVII. tczíkkben külyal bir-e? i lön rendelkezés tárgyát nem képező joghavonatkozással a 2027/1883. sz. alatti tályok, s nevezetesen az azon törvényczikk esetre, és a magyar állam azon területére 17., 18., 19., 20. §§-ban emiitett követkézkiterjedő hatálylyal, a hol az 1853-ki ausz- mények és hatályok alatt csak az ország triai bünt. p. r. nincs érvényben, határoza- egyes területein érvényben volt ausztriai tilag kimondja: >hogy az esetben, ha vádlott, habár a bűnvádi eljárás utján hozott Ítélet vagy határozat kihirdetésekor abban megnyugvását jelentette is ki, de ezen nyilatkozatától eltérve, az itélet vagy határozat kihirdetését követő 24 óra alatt az ellen felebbezést jelentett be, ezen felebbezés elfogadandó, és a mennyiben egyéb törvényes okok ellenkezőt nem rendelnek, az ügy a felebbezés alapján felülvizsgálandó.* bünt. törvénykönyvek alapján bekövetke zett elitéltetéssel, és csakis az ezen ténnyel magával az említett törvénynél fogva egybekapcsolt jogkövetkezmények érthetők, mindezeknél fogva a m. kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozással a 16661/1882. B. sz. alatt előterjesztett esetre kimondja: >hogy az 1880. éviXXXVII. t.cz. 19. §-a nem alkalmazható azon esetre, ha valaki bűntett miatt a magy. bünt. törvényKelt Budapesten, 1883. évi márczius könyvek életbeléptetése előtt hatályban hó 12-én tartott büntető teljes ülésből Hitelesittett az 1883. évi ápril hó 9 én tartott büntető teljes ülésben. 16. szám. Alkalmazható-e az 1*80. évi XXXVII. tcz. volt magyar törvények és szokásjog, tehát nem az ország egyes területein érvénnyel birt ausztria büntető törvénykönyv alapján elitéltetett, a mennyiben ellene az Ítéletben, a főbüntetésen felül más korlátozó ladást. Igaz, hogy a mai állapot tarthatatlan, de ebből nem következik, hogy csak a tervezet vagy semmi közt esnék a választás. Sőt, ha csak azt a haladást kíván nók, mivel Tarnay ur beéri, hogy egyátalán valami egyöntetű eljárás legyen, törvényhozási alkotás sem kellene. Ott a felhatalmazás, az annak alapján kiadott bűnvádi eljárási szabályok. Ha Magyarországon évek óta léteznék körültekintő, gondos, lelkiismeretes igazságügyi kormány, kivihette volna e kötelező rendelet szoros megtartását, a mire nézve a minden bíróság mellett szervezett közeggel, a felügyelő és befolyó ügyészségekkel is rendelkezik. És ha lett volna érzéke az egyéni szabadság nagy érdeke iránt, rég beterjeszt vala a különben oly kedvelt novelláris uton törvényjavaslatot az ideiglenes, előzetes letartóztatásról, illetve vizsgálati fogság szabályozásáról, a mily novellákat más alkotmányos állam a kódex mellett is találunk p. o. Belgiumban. Ha Tarnay ur tuczatszámra tud esküdtszéki surrogatumot, holott a mivelt államok eddig sem fedeztek fel olyant, kegyetlenség volt tőle, egyet sem megnevezni. Csodálja, hogy Tarnay a vádpert látja a tervezetben megvalósitva, hogy ő, ki, ha Angliában az ir forradalom nyomása alatt rossz verdict hozatik és repressaliakép kivételes igazságügyi reform terveztetik, azt rögtön mintaként mutatja be nálunk, ellenben feltűnően ignorálja azt, mi az alkotmányos bünper hazájában évszázadokban gyökerező, megingathatlan intézmény stb. stb. 19. § a azon esetre is, ha valaki a m. bünt. Ijoghatály egyenesen nem mondatott ki, törvénykönyvek életbe léptetése előtt hatály-1 ™SY a mennyiben ily korlátozó hatály az ban volt szokásjog, tehát nem az ország egyes terültén érvéuynyl birt osztr. bünt. törvénykönyvnek alapján bűntett miatt elítéltetett, de az ítéletben a büntetésen felül személyi jogait korlátozó egyéb következmények vagy hatályok ki nem mondattak • és ha igen, csak a büntetés kitöltésétől számítandó 10 év múlva állitható-e ki az idézett szakaszban emiitett igazolvány, vagy előbb is, ha a vonatkozó bűntett minősége és körülményei fgyelembe vételével a bűntettekről és vétségekről sz'<U büntető törvénykönyv alkalmazása mellett a hivatalvesztés, illetőleg a politikai jogokgyakoi latánakJelfüggesztése rövidebb időre lett volna kimondandó1? Határozat: Tekintve, hogy a régibb magyar törvények által egyes büntetendő cselekményekre megállapitott becstelenség (infamia) a szokásjog későbbi fejlődése közben a gyakorlatból kiment, és azt a bíróságok a magy. bünt. törvénykönyvek életbe léptetését megelőzött időben többé nem alkalmazták; tekintve, hogy az említett időben a magyar állam azon területén, a hol az ausztriai bünt. törvénykönyv nem tartatott hatályban, bűntett vagy más büntetendő cselekmény miatti elitéltetés alapján a főbüntetésen felül csak az azon különös törvényekben egyenesen megjelölt Ítéletben ki is mondatott, azonban e jogihatály mikénti megszoritásáról vagy megszüntetéséről a törvény (1880 : XXXVII. t. czikk 28. § a) a 19. §-tól eltérőleg külön rendelkezik. Kelt Budapesten, 1883. évi márczius hó 12-én tartott büntető teljes ülésből. Hitelesíttetett az 1883. évi april hó 9-én tartott büntető teljes ülésben. A Curián e hétre bejelentetett összesen 699 ügy, melyek közt van polgári 267, bűnvádi 432, polgáriak közt 22 váltókereskedelmi s 5 úrbéri. Polgári tanácsokban és pedig az I-ben 50. — ÍI-ban 36. — III-ban69.— I V-ben 31. — V-ben 81 ügy jelentetett be. Büntető tanácsokban I-ben 112. — 11-ben. 117. — Ill-ban 94. IV-ben 109. Mult hétről Osvald s Dimits urak betegeskedése folytán 19 polgári ügy maradt elintézetlenül ; bűnvádi pedig 2. még det, Jogászegylet — april 7-ki ülésében Dell' Adand Rezső tartott beszé melyben felel azokra, miket Tar nay az ő előadására hozott fel, valamint azon felhívásra és szemrehányásra, melyet hozzá és elvtársaihoz intézett. Az a súlyos vád emeltetik ellenünk, — mond — hogy mi késleltetjük a haladást a tervezet ellenjogkövetkezmények voltak alkalmazhatók;1 zése által. Pusztán abban, hogy eljárási törtekintve, hogy a mennyiben némely jvény egyáltalán készül, nem látok még haAz egylet ápril 18-ki ülésében Halmágyi Sándor köv. beszédet tartott: A hosszú vita azt bizonvitja, hogy nagy terjedelmű kérdésekről van szó. A jog nem a mathematiea. nem a tiszta abstractió tere. A nagy közönség kietlennek processusinak tekinti e vitát; azt hiszi, nincs traditio, hanem bátran vehetjük büntető perrendünket bárhonnan. Ügy van, mint a székely hegedűs, a ki azon kérdésre: tud e hegedülni? azt válaszolta: nem tudom, nem próbáltam. De a szakközönség nem ítélhet igy: nem mondhatja felelősség nélkül, hogy7 nincs traditio, hogy tabula rasát lehet csinálni; hogy esküdtszék nélkül nem képzelhető reform. A javaslat létező alapokból indul ki, nem ignorálta a jogtörténelmet. Azt találta, hogy az esküdtszéknek oly akadályai vannak, melyeket eltávolítani nem lehet. Azért mellőzte a juryt, de reformeszmékben gazdag oly tervezetet nyTujt, mely magában véve is haladás; ilyTen a szóbeliség, a vádrendszer. Vannak sokan, a kik ezt is sokalják, míg mások azt vitatják, nogy a javaslat nem szabadelvű, nem reformjavaslat. Szóló védelmére kell a javaslatban tervezett vádtanácsnak. Az olasz auctorok egy része ellene nyilatkozott e rendszernek, de a törvényhozás nagyon távol van ezen eszmék elfogadásától. Jules Favre, ki e kérdést bizonyára gyakorlatilag tanulmányozta, ugy nyilatkozott, hogy a titokszerüség és írásbeliség a franczia gyakorlatban még mindig fennáll, mert a vádhatá-