Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 46. szám

— 183 — Kir. Curia a tábla határozatát hely­benhagyta ; imert az árverési kérvény beadása napján sem a csödtörv. 90. §. szerint kine­vezhető ideiglenes választmány sem a vég­leges csődválasztmány nem létezett s igy a 156. §. szériát a tömeggondnok a kér­vény bead;)sára jogosítva — a csődbíróság pedig annak érdemleges elintézésére jogo­sitva van.« (1883. april 10. — 262. sz. a.) pezi, — nem szolgálhat akadályul arra nézve, hogy azon terményekre harmadik személyek törvény utján zálogjogot ne sze­rezhessenek. (1883. ápril 5. — 1507. sz. a.) Jogeset. A függő termésre vonatkozó átruházási jog­ügylet csak jogczimet adván arra, hogy vevő a beszedendő termény átadását átruházó elle­nében követelhesse: az nem szolgálhat akadá­lyul, hogy annak megtörténtéig azon termé­nyekre harmadik személyek törvény utján zálogjogot ne szerezhessenek. Boer Gusztáv igénylő felperes — M. K. Kincstár mint foglaltató e. a lefoglalt termények tulajdona iránt a nagykárolyi jbiróságnál igénypert indított. Járásbíróság 1882.szept. 24. — 4769. sz. a. ítéletével a lefoglalt terményeket birói zár alól feloldotta, s azokhoz felperes tulajdonjogát megállapította; »mert a B. nem kifogásolt nyilatko­zat szerint a lefoglalt függő később a föld­től elválasztott termények végrehajtást szenvedett b. Luzsenszky Frigyesné tulaj­donos által, végrehajtást megelőzőleg 1400 írtért adattak át felperes jogelődjének — ki a nyugták és tanúvallomások szerint az egész összeget kifizette. Felperes pedig a jogelődje tulajdonába átment terményt C. nem kifogásolt szerződés szerint jogosan megvehette — mi által tulajdonjoga meg­állapittatván, annak felügyeletével az el­adót meg is bízhatta. Kir. Tábla 1882 nov. 21. — 51750 sz. a. az ügy érdemben megváltoztatta s fel­perest keresetével elutasította; »mert a D. C. okiratokból csak az tűnik ki, hogy a lefoglalt termények felperes jogelődjének, illetőleg ez által felperesnek engedtettek át; azonban felperes azt, hogy akár jogelődje akár ő a kérdesés termé­nyeket birtokába is vette — nem bizonyí­totta; e nélkül pedig a lefoglalt termé­nyeknek mint ingóknak tulajdonát meg sem szerezhette. >A kihallgatott tanuk is csak azt bizonyítják, hogy a két izben lefoglalt ter­mések azonosak — de hogy az állítólag felperesnek átengedett terményekkel azo­nosak lennének, — nem bizonyítják. Kir. Curia a tábla Ítéletét helyben­hagyta ; Indokok: Mert ha valónak vétetnék is azon körülmény, hogy b. Luzsinszky Fri gyesné birtokán álló terményeit 1882. jun. 9. báró Vay Mihályra, ez pedig ugyan­azokat június hó 11-én felperesre ruházta át, ezen átruházási jogügylet felperes ré­szére csak jogczimet nyújt arra, hogy a beszedendő termények átadását az átruhá­zók ellenében követelhese, — de ennek megtörténtéig — miután a függő termés annak leszedéséig a földnek tartozékát ké­A bűnvádi eljárás tervezetét april 5-én kezdte tárgyalni a budapesti ügyvédi ka­mara bűnügyi szakbizottságában Funták Sándor elnöklete alatt. Funták Sándor, Tarnai János, Králik Lajos, Sik Sándor, Dell' Adami Rezső és Friedmann Bernát részvétével élénk vita fejlődött ki aztán a felett, váljon az esküdtszék melletti hatá­rozat csak egyszerűen avagy annak mi­előbbi felállítása mellett felhozott érvekkel indokolt jelentés kíséretében terjesztessék-e fel a választmány elé ? A vita, tekintettel az idő rövidségére s a felterjesztés sürgős voltára, az egyszerű határozat felterjeszté­sével döntetett el (mi később megváltoz­tattatott.) Ezután Friedman Bernát előadó szól, ki szemben a fenálló jogállapottal nagy vívmányokat lát a tervezet általános hatá­rozmányaiban, mely a károsult jogköré­nek liberális szabályozása által,kellő egyen­súlyt ad az ügyészi önkény ellenében; de főként az illetékességi kérdés szabályozá­sában lát helyes megoldást, melyben a vé­dői jogok úgyszólván megteremtettek. Ezek után részletes módositványait terjeszti a bizottság elé, melynek magvitatását elnök egy ujabban összehívott értekezletre kí­vánja fentartani. A 2-ik ülésben a kamara közgyűlésé­nek határozata folytán elhatároztatott, hogy az esküdtszéki kérdés tárgyában adott véleményhez indokolás készíttetik. Ennek szerkesztésével dr. Fayer László bizatott meg. DeW Adami Rezső: A tervezet »általá­nos intézkedései «-nek részleges birálatát megelőzőleg megtámadja a tervezet vád­rendszerének elvi alapját. Szóló a magán indítvány ellen a nyomozás birói garan­tiákkal való ellátása, az ügyészi, valamint a magánvádlói vádmonopolium, nemkülön­ben az ügyész visszavonása indítványának megszüntetése, az akczió popularis és a kormánytól független ügyészség mellett foglal állást. Ezek után ismerteti az 1843-ki codex javaslatot. Az 1843. javaslat IV. fejezete (29—38. §§ ) szerint a közvádlók — politikai bün­perekre, illetve királyi főbiróságra nézve is — választattak, a vád alá helyezést vagyis eljárás megindítását pedig az V. fejezet (39 — 51. §§.) szerint a perbefogószék gyako­rolta, a mely politikai bünperekben a királyi udvari főtörvényszékfélévre a névsor szerint kiküldendő 13 tagu kollégiumból, külön­ben a törvényhatóság által időnkint vá­lasztott 7 tagu kollégiumban határozó lai­kus elemből állott. Az itélő kollégium po­litikai bünperben a táblánál 19 tagból, más perben a törvényhatóságnál 7 tagból állott minimaliter (52., 53. §§.), az appella­toriumban politikai bünperben a hétsze­mélyes táblánál 21 tagu, más perben a táblai feltörvényszéken kilencz tagu, a hét­személyes táblán tizenegy tagu volt. (65., 68. és 69. §§.) A perbefogószék tagjai két forint napi dijat kapnak. (50. §.) Elzáratási parancsot, nagyobb kautelák közt, mint a tervezetben csak a törvényszéki kollé­gium adhat (192.,193.§§.).Aközvádló vád­levele a perbefogószék végzésére alapittatik (267. §), mely felebbezhetlen. Eltekintve az érdekeltségi stb., az ellenőrzés vagy ki­zárástól (78., 79., 81. §§.) Az Ítélőszék tag­jai közül vádlott indokolás nélkül vissza­vethet 15-öt politikai bünperben, 3-at más bünperben (286. §., ha nem marad elég bí­ró, kiegészítés a polgári tanácsból 88. §. b). több vádlott együtt recusál 287. §.)A köz­vádló csak közönséges bünperben vethet igy vissza 3 tagot (289. §.) E szerint a partiális biróválasztás nagy garancziája az esküdtszéki perből átvétetett és a vád­lottnak nagyobb jog adatott e részben, mint a közvádlónak. A bizonyítékok a 43-iki javaslat sze­rint törvényszerűen mérlegelendők (14. fejezet), mi szakbírói eljárásnál egyedül helyes. Az apelláta, mint emlitém 1 fokú, a politikai 2 fokú már bünperben. Az eljá­rás az apellatoriumnál nyilvános, Írásbeli (15. fejezet.) A károsultnak felebbezési joga nincs (420. §.) Mint látni, e rendszernek egyes ere­deti eszméi, a választott laikus perbefogó­szék, választott vádlók, nagyszámú kollé­giumok, választott bírák és szakbírói re­cusátzió oly biztosítékokat adtak, melyek megnyugtathatnak. Sik Sándor a szakaszok illetve az összefüggő intézményekre vonatkozó sza­kaszok összefüggésének rendje szerint kí­vánja tárgy altatni a tervezetet, azonban előzőleg kijelenti, hogy dr. Dell'Adamival feltétlenül egyetért ugyan az esküdtszék kérdésében, de az előtte szóló által előter­jesztett perjogi elveket, csaknem mindegyi­két perhorreskálja; s nem mehetne a rész­letes bírálatba anélkül, hogy előzőleg ezen elvekkel szemben feltétlenül ellentétes vád­rendszer ü álláspontját kí ne fejtse. Megál­lapítandó, legyen-e általános vita, hogy aztán a tanácskozás rendje fölött határozat hozassék. Ezután hoszabb vita fejlődött ki a ta­nácskozás rendje fölött. Elhatároztatot, hogy általános vita fog tartatni. A bizott­ság ezentúl ülést tart hetenkint egyszer hétfőn d. u. 6 órakor. A m. kir. igazságügyminiszter és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek ren­delete a kir. adományozásból egyházi javadalmat élvező római és görög-katholikus főpapnak elhalálozásakor, a javadalmi törzsvagyonnak elkülönítésére, a javadalmi értékeknek az el­hunyt főpap hagyatékából az örökösök, s a netaláni magánhitelezők igényeit megelőző­leg leendő kiegészítésére, valamint az el­hunyt által élvezett javadalomból az elhalá­lozásakor folyamatban levő évre eso jöve­' delemnek felosztására nézve követendő eljá­rás tárgyában. Az 1881: LIX. t. cz. 109. §-ábau nyert felhatalmazásnak erejénél fogva ren­deljük. 1. §. A kir. adományozásból egyházi javadalmat élvezett főpapnak (érsek, püs-

Next

/
Thumbnails
Contents