Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)
1883 / 46. szám
— 183 — Kir. Curia a tábla határozatát helybenhagyta ; imert az árverési kérvény beadása napján sem a csödtörv. 90. §. szerint kinevezhető ideiglenes választmány sem a végleges csődválasztmány nem létezett s igy a 156. §. szériát a tömeggondnok a kérvény bead;)sára jogosítva — a csődbíróság pedig annak érdemleges elintézésére jogositva van.« (1883. april 10. — 262. sz. a.) pezi, — nem szolgálhat akadályul arra nézve, hogy azon terményekre harmadik személyek törvény utján zálogjogot ne szerezhessenek. (1883. ápril 5. — 1507. sz. a.) Jogeset. A függő termésre vonatkozó átruházási jogügylet csak jogczimet adván arra, hogy vevő a beszedendő termény átadását átruházó ellenében követelhesse: az nem szolgálhat akadályul, hogy annak megtörténtéig azon terményekre harmadik személyek törvény utján zálogjogot ne szerezhessenek. Boer Gusztáv igénylő felperes — M. K. Kincstár mint foglaltató e. a lefoglalt termények tulajdona iránt a nagykárolyi jbiróságnál igénypert indított. Járásbíróság 1882.szept. 24. — 4769. sz. a. ítéletével a lefoglalt terményeket birói zár alól feloldotta, s azokhoz felperes tulajdonjogát megállapította; »mert a B. nem kifogásolt nyilatkozat szerint a lefoglalt függő később a földtől elválasztott termények végrehajtást szenvedett b. Luzsenszky Frigyesné tulajdonos által, végrehajtást megelőzőleg 1400 írtért adattak át felperes jogelődjének — ki a nyugták és tanúvallomások szerint az egész összeget kifizette. Felperes pedig a jogelődje tulajdonába átment terményt C. nem kifogásolt szerződés szerint jogosan megvehette — mi által tulajdonjoga megállapittatván, annak felügyeletével az eladót meg is bízhatta. Kir. Tábla 1882 nov. 21. — 51750 sz. a. az ügy érdemben megváltoztatta s felperest keresetével elutasította; »mert a D. C. okiratokból csak az tűnik ki, hogy a lefoglalt termények felperes jogelődjének, illetőleg ez által felperesnek engedtettek át; azonban felperes azt, hogy akár jogelődje akár ő a kérdesés terményeket birtokába is vette — nem bizonyította; e nélkül pedig a lefoglalt terményeknek mint ingóknak tulajdonát meg sem szerezhette. >A kihallgatott tanuk is csak azt bizonyítják, hogy a két izben lefoglalt termések azonosak — de hogy az állítólag felperesnek átengedett terményekkel azonosak lennének, — nem bizonyítják. Kir. Curia a tábla Ítéletét helybenhagyta ; Indokok: Mert ha valónak vétetnék is azon körülmény, hogy b. Luzsinszky Fri gyesné birtokán álló terményeit 1882. jun. 9. báró Vay Mihályra, ez pedig ugyanazokat június hó 11-én felperesre ruházta át, ezen átruházási jogügylet felperes részére csak jogczimet nyújt arra, hogy a beszedendő termények átadását az átruházók ellenében követelhese, — de ennek megtörténtéig — miután a függő termés annak leszedéséig a földnek tartozékát kéA bűnvádi eljárás tervezetét april 5-én kezdte tárgyalni a budapesti ügyvédi kamara bűnügyi szakbizottságában Funták Sándor elnöklete alatt. Funták Sándor, Tarnai János, Králik Lajos, Sik Sándor, Dell' Adami Rezső és Friedmann Bernát részvétével élénk vita fejlődött ki aztán a felett, váljon az esküdtszék melletti határozat csak egyszerűen avagy annak mielőbbi felállítása mellett felhozott érvekkel indokolt jelentés kíséretében terjesztessék-e fel a választmány elé ? A vita, tekintettel az idő rövidségére s a felterjesztés sürgős voltára, az egyszerű határozat felterjesztésével döntetett el (mi később megváltoztattatott.) Ezután Friedman Bernát előadó szól, ki szemben a fenálló jogállapottal nagy vívmányokat lát a tervezet általános határozmányaiban, mely a károsult jogkörének liberális szabályozása által,kellő egyensúlyt ad az ügyészi önkény ellenében; de főként az illetékességi kérdés szabályozásában lát helyes megoldást, melyben a védői jogok úgyszólván megteremtettek. Ezek után részletes módositványait terjeszti a bizottság elé, melynek magvitatását elnök egy ujabban összehívott értekezletre kívánja fentartani. A 2-ik ülésben a kamara közgyűlésének határozata folytán elhatároztatott, hogy az esküdtszéki kérdés tárgyában adott véleményhez indokolás készíttetik. Ennek szerkesztésével dr. Fayer László bizatott meg. DeW Adami Rezső: A tervezet »általános intézkedései «-nek részleges birálatát megelőzőleg megtámadja a tervezet vádrendszerének elvi alapját. Szóló a magán indítvány ellen a nyomozás birói garantiákkal való ellátása, az ügyészi, valamint a magánvádlói vádmonopolium, nemkülönben az ügyész visszavonása indítványának megszüntetése, az akczió popularis és a kormánytól független ügyészség mellett foglal állást. Ezek után ismerteti az 1843-ki codex javaslatot. Az 1843. javaslat IV. fejezete (29—38. §§ ) szerint a közvádlók — politikai bünperekre, illetve királyi főbiróságra nézve is — választattak, a vád alá helyezést vagyis eljárás megindítását pedig az V. fejezet (39 — 51. §§.) szerint a perbefogószék gyakorolta, a mely politikai bünperekben a királyi udvari főtörvényszékfélévre a névsor szerint kiküldendő 13 tagu kollégiumból, különben a törvényhatóság által időnkint választott 7 tagu kollégiumban határozó laikus elemből állott. Az itélő kollégium politikai bünperben a táblánál 19 tagból, más perben a törvényhatóságnál 7 tagból állott minimaliter (52., 53. §§.), az appellatoriumban politikai bünperben a hétszemélyes táblánál 21 tagu, más perben a táblai feltörvényszéken kilencz tagu, a hétszemélyes táblán tizenegy tagu volt. (65., 68. és 69. §§.) A perbefogószék tagjai két forint napi dijat kapnak. (50. §.) Elzáratási parancsot, nagyobb kautelák közt, mint a tervezetben csak a törvényszéki kollégium adhat (192.,193.§§.).Aközvádló vádlevele a perbefogószék végzésére alapittatik (267. §), mely felebbezhetlen. Eltekintve az érdekeltségi stb., az ellenőrzés vagy kizárástól (78., 79., 81. §§.) Az Ítélőszék tagjai közül vádlott indokolás nélkül visszavethet 15-öt politikai bünperben, 3-at más bünperben (286. §., ha nem marad elég bíró, kiegészítés a polgári tanácsból 88. §. b). több vádlott együtt recusál 287. §.)A közvádló csak közönséges bünperben vethet igy vissza 3 tagot (289. §.) E szerint a partiális biróválasztás nagy garancziája az esküdtszéki perből átvétetett és a vádlottnak nagyobb jog adatott e részben, mint a közvádlónak. A bizonyítékok a 43-iki javaslat szerint törvényszerűen mérlegelendők (14. fejezet), mi szakbírói eljárásnál egyedül helyes. Az apelláta, mint emlitém 1 fokú, a politikai 2 fokú már bünperben. Az eljárás az apellatoriumnál nyilvános, Írásbeli (15. fejezet.) A károsultnak felebbezési joga nincs (420. §.) Mint látni, e rendszernek egyes eredeti eszméi, a választott laikus perbefogószék, választott vádlók, nagyszámú kollégiumok, választott bírák és szakbírói recusátzió oly biztosítékokat adtak, melyek megnyugtathatnak. Sik Sándor a szakaszok illetve az összefüggő intézményekre vonatkozó szakaszok összefüggésének rendje szerint kívánja tárgy altatni a tervezetet, azonban előzőleg kijelenti, hogy dr. Dell'Adamival feltétlenül egyetért ugyan az esküdtszék kérdésében, de az előtte szóló által előterjesztett perjogi elveket, csaknem mindegyikét perhorreskálja; s nem mehetne a részletes bírálatba anélkül, hogy előzőleg ezen elvekkel szemben feltétlenül ellentétes vádrendszer ü álláspontját kí ne fejtse. Megállapítandó, legyen-e általános vita, hogy aztán a tanácskozás rendje fölött határozat hozassék. Ezután hoszabb vita fejlődött ki a tanácskozás rendje fölött. Elhatároztatot, hogy általános vita fog tartatni. A bizottság ezentúl ülést tart hetenkint egyszer hétfőn d. u. 6 órakor. A m. kir. igazságügyminiszter és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek rendelete a kir. adományozásból egyházi javadalmat élvező római és görög-katholikus főpapnak elhalálozásakor, a javadalmi törzsvagyonnak elkülönítésére, a javadalmi értékeknek az elhunyt főpap hagyatékából az örökösök, s a netaláni magánhitelezők igényeit megelőzőleg leendő kiegészítésére, valamint az elhunyt által élvezett javadalomból az elhalálozásakor folyamatban levő évre eso jöve' delemnek felosztására nézve követendő eljárás tárgyában. Az 1881: LIX. t. cz. 109. §-ábau nyert felhatalmazásnak erejénél fogva rendeljük. 1. §. A kir. adományozásból egyházi javadalmat élvezett főpapnak (érsek, püs-