Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 46. szám

— 184 — pök, apát, prépost) hagyatékát azon va­gyon képezi, a mely az általa élvezett ja­vadalom ingó s ingatlan törzsvagyonának elkülönítése, a javadalmi értékeknek az át­adáskor volt állapot szerinti kiegészítése és a Kollonich-féle egyezmény értelmé­ben, a javadalomnak ingyen visszamaradó felszerelvény s egyéb értékek elkülöuzése és kiválasztása után fenmarad. 2. §. A törzsvagyonnak és az ingyen visszamaradó felszerelvény és egyéb érté­kek elkülönítéséig, valamint a javadalmi értékeknek kiegészítéséig (1. §.): 1. A főpapi hagyatékra nézve az örö­kösök öröklési jogaikat nem érvényesíthe­tik és a főpapnak vagy a főpap örökösei­nek magán hitelezői kielégítési végrehaj­tást arra nem intézhetnek. 2. A bíróságok vagy más hatóságok pedig az elhunyt főpap utáni hagyatéki ügybe — a jelen rendeletben reájuk ruhá­zott cselekményeken kivül — be nem avatkozhatnak. 3. §. A hatóságok ajavadalom átvéte­lére kiküldött miniszteri biztos megkeresé­sére segédkezni tartoznak, hogy az elhunyt főpap által élvezett javadalom törzsvagyo­na, ugy nemkülönben a javadalomnak in­gyen visszamaradandó felszerelvény és egyéb értékek elkülönítésére, és a javadal­mi értékeknek az örökösök s netaláni ma­gánhitelezők igényeit megelőzőleg leendő kiegészítésére nézve(1881: LIX. t.-ez. 109. §.) a következő §§-okban meghatározott el­járás akadály nélkül foganatosíttathassak. 4. §. Ha a főpap az általa élvezett, ja­vadalomnak székhelyén hal meg, az illető káptalan, mihelyt az elhalálozásról értesül, erről 1. a vallás- és közoktatásügyi minisz­ternek jelentést tesz, a melyben — ha az előtte tudva van — az elhunyt netaláni végrendeletének végrehajtóját is meg­nevezi ; 2. azon kir. járásbirósághoz, a mely­nek területén a javadalomhoz tartozó és az elhunyt által használt lakhelyiség fekszik, a végből folyamodik, hogy azon lakhelyi­ségnek, illetve az abban található ingósá­goknak a miniszteri biztos megérkeztéig, ideiglenes zár alá vételét eszközölje; és 3. kebeléből két tagot választ, a kik­nek közbenjöttével lesz a lakhelyiség zár alá veendő, valamint a további eljárás a kirendelendő miniszteri biztos vezetése alatt folytatandó. 5. §. A királyi járásbíróság a folya­modvány vétele után — tekintet nélkül a hivatalos órákra — a kir. közjegyzőt, ha pedig az a késedelem nélküli eljárásban akadályozva lenne, vagy annak székhelye a zár alá veendő főpapi lakhelyiségtől tá­volabb esnék, a biróságnak egy birói tag­ját, vagy a bírósági jegyzőt (aljegyzőt) azonnal kiküldi. 6. §. A birósági kiküldött az elhunyt főpapnak székhelyén a káptalan két kül­döttének közbenjöttével, az ezek által kije­lölt lak- és mellékhelyiségeket, ha a java­dalom átvételére kiküldött miniszteri biz­tos még a helyszinére meg nem érkezett volna, zár alá veszi és lepecsételi. A zár alá vétel egyébkint azon sza­bály szerint teljesítendő, amely a hagyaték­nak zár alá vételére rendszerint alkalmaz­tatik, és a zár alá vett helyiség már az el­járás alatt a káptalan küldötteinek felügye­letére bízandó. 7. §. Az elhunyt főpap által a székhe­lyén kivül használt lakhelyiségnek zár alá vételére kirendelt birósági kiküldött a lak­helyiségben talált ingóságoknak leltározá­sát — illetve zár alá vételét — és a helyi­ségnek lepecsételését, ha a káptalani meg­bízottak megjelennek, ezek közreműködé­sével, különben pedig hivatalból, az e rész­ben fennálló szabályok szerint foganato­sitja, a talált végrendeletet magához veszi, a zár alá vett ingóságokat, valamint lepe­csételt helyiségeket a káptalan küldöttei­nek felügyelete alá helyezi, a talált, pénzt és értéktárgyakat pedig ugyancsak a kép­talani kiküldötteknek átvételi elismervény mellett kézbesiti, ha pedig a káptalani kikül­döttek jelen nem lennének, a zár alá vett lakhelyiséget megbízható egyének felügye­letére bízza, és a kézhez vett értékeket a netaláni végrendelettel a kiküldő kir. já­rásbíróságnak jelentése kapcsán azonnal bemutatja. 8. §. A birósági kiküldött eljárásáról jegyzőkönyvet vesz fel, a melyet a kápta­talan küldöttei is aláírnak. 9. §. A kir járásbíróság a kiküldött­nek jelentését akként intézi el, hogy ha végrendelet létezik, ezt azonnal szabály­szerüleg kihirdeti, s ezt valamint a jegy­zőkönyvet és leltárt hiteles másolatban a netaláni értékekkel együtt, az illető kápta­lannak lehetőleg még a bemutatás napján, és a miniszteri biztosnak is megküldi. 10. §. Ha a főpap az általa élvezett javadalomnak székhelyén kivül hal meg, a községi elöljáróság a községre nézve il­letékes kir. járásbíróságnak az elhalálozást távirat vagy küldöncz utján jelenti, és ad­dig is, míg annak kiküldötte megérkezik, felügyel, hogy a lakhelyiségekből semmi el ne távolittassék. 11. §. A 10. §-ban említett jelentés­nek vétele után, a járásbíróság — tekintet nélkül a hivatalos órákra — az 5. és 7—9. §§-ok szerint jár el; a káptalant pedig az elhalálozással szintén távirat vagy kül­döncz utján értesiti, a mely a 4. §-ban meg­határozott intézkedéseket késedelem nélkül megteszi. 12. §. Ha az elhunyt főpap végrendelete nem a halálozás területére nézve illetékes valamelyik kir. közjegyzőnél őriztetik, (1874: XXXV. t.-cz. 85. §.) ez köteles a végrendeletet az ő székkelyére nézve ille­tékes járásbíróságnál benyújtani, a kir. já­rásbiróság pedig, a kihirdetés után azon végrendeletnek hiteles másolatát ugy az elhunyt főpap hagyatéki bíróságának, mint szintén a vallás- és közoktatásügyi kir. miniszternek késedelem nélkül felterjeszti. Ha pedig a miniszteri biztos eljárása közben találtatnék meg a végrendelet, ezt a miniszteri biztos az illetékes hagyatéki bi­róságnak kihirdetés végett azonnal kézbesiti. 13. §. A vallás- és közoktatásügyi kir. miniszter, a káptalan jelentésének vétele után, a javadalom átvételére, ennek érde­kei képviseletére és a jelen rendeletben szabályozott további eljárás foganatosítá­sára miniszteri biztost küld ki, a ki mellé egy közalapítványi királyi ügyész és a számfejtési munkálatokra egy számvevő­ségi tag is kirendelhető. 14. §. A miniszteri biztos kiküldetéséről; 1. a kincstári jogügyek igazgatóságát, az illető káptalant, az elhunyt vég­rendeletének végrehajtóját, és az elhunyt főpapnak ösmeretes tar­tózkodásu vérrokonait, vagy végrendeleti örököseit értesiti; egyúttal 2. azon napot, a melyen a javadalom átvételét a főpapi székhelyen megkezdi, meghatározza; és 3. a kir. kincstári jogügyek igazgató­ságát, valamint az elhunytnak ösmert vér­rokonait vagy végrendeleti örököseit fel­szólítja, hogy az eljárásnál megjelenjenek vagy magukat képviseltessék, mert külön­ben az közbenjárásuk nélkül is eszközöl­tetni fog. 15. §. Azon körülmény, hogy a mi­niszteri biztos az elhunyt főpap ösmert tartózkodásu vérrokonainak vagy végren­deleti örököseinek mindegyikét a kikülde­tésről nem értesítette, illetve az eljárásnál való megjelenésre fel nem szólította, avagy hogy a kir. kincstári jogügyek igazgatósá­ga vagy a felszólitott vérrokonok, vagy végrendeleti örökösök, vagy a káptalani küldöttek a kitűzött határidőben meg nem jelentek, vagy annál állandólag jelen nem voltak, avagy a miniszteri biztos eljárása ellen bármi észrevételt vagv kifogást tettek, sem az eljárásnak megkezdését, sem szaka datlan folytatását nem akadályozhatja 16. §. A miniszteri biztos eljárása meg kezdésével azonnal intézkedik: 1. hogy az elhunyt által élvezett ja­vadalomnak összes pénztárainál, valamint egyéb számadó hivatalainál a számadási könyvek, a főpap elhunytának napjával lezárassanak és a követelési, valamint szen­vedő állapotról a kimutatások neki beadas­sanak, és 2. a székhelyre illetékes kir. járásbí­róság vezetőjét megkeresi, hogy a kikül­detésében végzendő ténvek bizonvitására az eljárás színhelyére a kir. közjegyzőt ki­küldje, vagv annak akadályoztatása eseté­ben (1874: XXX. t.-cz. 25. 214. §§.) a hely­színén megjelenjen. Ha a főpapi javadalom több közjegy­ző területére teijed ki, a miniszteri biztos a fentebb irt czélból mindig a terület sze­rint illetékes kir. járásbíróságot keresi meg. Ezen eljárásnál a kir. közjegyzőt — habár eljárásának tárgyát csak a tanusitás és nem leltározás képezi, — az 1880 : LI. t. cz. 22. §-ban meghatározott díj illeti, me­lyet az időközi jövedelmek és az örökösök közösen viselnek. (Folytatjuk.) Felelős szerkesztő 8ZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Megjelon e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 f-+ oszt Budapest, 1883. Az Athenaeum irod. és nyomdair. társulat.

Next

/
Thumbnails
Contents