Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 46. szám

— 182 — Jogeset. A kölcsönzés közadóslevél — földteher'mentesítési kötvény átadása által történvén és a kötelezvényben sem az nem köttetvén ki,hogy a visszafizetés az átadotthoz hasonló kötvény által történjék, — sem az, hogy a kölcsönzött érték a kölcsönzéskori árfolyam szerint fizetessék vissza: következik m ikép az adós csak arra kötelezhető, hogy az adós vagy a kölcsönkapotthoz hasonló közadóslevéllel elégítse ki hitelezőjét, vagy azon értéket térítse meg, mellyel a közadóslevél a börze árfolyam szerint akkor birand, midőn, a hitelező kielégíttetik. Getse Dániel-fé]e emberszereteti intézet — Vészeli Károly s neje e. 1050 frt fizetésére a marosvásárhelyi tszéknél keresetet támasztott. Törvényszék 1881. decz. 30. — 87*27. sz. a. felperest készpénzfizetési keresetével elutasitotta, ellenben kötelezte I. r. alperest egy 1865. évi erdélyi 1000 frtos kölcsön kapott úrbéri földtehermentesitési kötvényt hasonló nyilvános adóslevéllel vagy 718 frt. készpénzzel s 1878-tóli kamatjaival kifizetni és II. rendű alperest kötelezte ennek a jelzálogul lekötött ingatlanbóli kielégítését tűrni; ymert felperes első kérelme törvénybe ütközik. Azt azonban, hogy 1000 frtos kötvényt felperestől A. kötelezvény szerint valósággal kölcsön vette, beismerte, — az osztr. polg. tk. 990. §. szerint pedig ily esetben vagy hasonló papírban, vagy azon érték szerint kell a kifizetést teljesiteni; mert azon §. szerint az úrbéri kötvények, azon érték szerint, mellyel azok a kölcsönadáskor birtak, fizetendők vissza; az pedig, hogy az úrbéri kötvények 1865. febr. 9. — 71 frt 75 kr. árfolyammal birtak — beigazoltatott. >Az úrbéri kötvények utáni kamatok azoknak névértékük s nem árfolyamuk szerint fizetendők s alperes beismerte, hogy a kötvényt szelvényeivel együtt vette át. Kir. Tábla 1882. május 12. — 2008. sz. a. indokaiból helybenhagyta. Kir. Curia részben mindkét alsó bir. Ítéletet megváltoztatván, a keresetnek oly értelemben adott helyt, hogy I. r. alperes köteleztetik egy 1000 frtos erdélyi földtehermentesitési kötvényt 1883. május 1-tőli szelvényeivel felperesnek kiszolgáltatni és 1050 frt tőke után 1878. szept. 1-től 1883. május l-ig járó 6°/0 kamatot s 60 frt perköltséget megfizetni, mit ha nem teljesítene, azon kötvénynek a tőzsdén a fizetés napján jegyzett s végrehajtáskor kiszámítandó árfolyam szerinti értékét s 1050 frt után fentebbi kamatot s 60 frt költséget köteles megfizetni; II. r. alperes pedig köteles tűrni, hogy felperes a kijelölt ingatlanokra megítélt követelésének kielégítésére végrehajtást vezethessen. Indokok: Mert az A. kötelezvényben nem köttetett ki, hogy a kölcsön visszafizetése I. r. alperesnek átadotthoz hasonló kötvény által történjék, sem az hogy a kölcsönzött érték a kölcsönadáskor volt árfolyam szerint fizettessék vissza: ezen okból — tekintettel arra, hogy a kötelezvényből kitűnik, hogy a kölcsönzés nem készpénzben, hanem nyilvános adóslevéli visszautasított — akir. tábla azonban 1882. átadása által történt, az oszt. polg. tk. 990. J 27. — 28. sz. a. elfogadott; §. értelmében, sem I. r. alperes arra nem 1 > tekintve, hogy keresk. peren kivüli köteleztethetett, hogy a névleges értéket ügyekben, a keresk. elj. 43. §. h) p. szerint fizesse vissza felperesnek, — sem felperes a másodbirósági határozat ellen csak akazt tűrni nem tartozik, hogy oly értékkel kor nincs helye további felfolyamodásnak, elégíttessék ki, mely az alperesi tartozás — ha az első határozat helybenhagyatott keletkeztekor fennálló árfolyamnak meg — mi jelen esetben nem forog fenn.* nem felel, hanem adós alperes arra kötele zendő, hogy felperest a kölcsön adotthoz hasonló nyilvános adóslevéllel elégitse ki, s amennyiben ezt nem teljesítené, azon árfolyam szerinti értéket térítse meg, mellyel a tőzsde árfolyam szerint a nyilvános adóslevél akkor bir, midőn felperes kielégíttetik." (1883. april. 4. — 1220. sz. a.) Kereskedelmi jogeset. A birói őrizet alá helyezett bankrészvények folyamodás ufjáni kiadatása peren kívüli ügyet képezvén, ily utón sem a birtoklás jogosultsága, sem a birtokló jóhiszeműsége el nem dönthető. Azon kérdés eldöntésére pedig, vájjon a kiadatási kérvény alapján a részvények kiadása elrendelhetÖ-e, nem birhat befolyással az, hogy ugyanazon első bíróság mint büntető bíróság azon részvényekre vonatkozólag a letevő bankot elmarasztalta. Kir. Curia a tábla végzését indokaiból s még azért is helybenhagyta: »mert tekintettel a letéti kérvény tartalmára, illetve a letevő bank minőségére s a ker. törv. 259. §. 2. pontjára, — jelen ügy a másodhiróság által helyesen vétetett ker. perenkivüli ügynek; mert továbbá azon kérdések; váljon valamely birtoklás jogos-e vagy sem, s a birtokló johiszemü-e vagy sem ? perenkivüli uton el nem dönthető ; s mert végre jelenleg csak az döntendő el, vájjon a kiadatási kérvény alapján a kiadás elrendelhető-e vagy nem — arra pedig mi befolyással sem birhat az, hogy ugyanazon első bíróság mint büntető bíróság a kérdéses részjegyekre vonatkozólag a letevő népbankot állítólag marasztalta, mivel ezen határozat alapján megtehető lépések más útra tartoznak.* (1883. ápril 4. — 111. sz. a.) Kaszai István mint Réti Sándor engedményese, a dunaföldvári népbank kérelmére birói őrizet alá tett 10 dar. bankrészvény ki utalvány oztatása végett a dunaföldvári j bírósághoz folyamodott. Járásbíróság 1882. jun. 1. — 1287. sz. a. végzésével folyamodó kérelmének helytadva, a kérdéses részvényeknek kezeihez való kiutalványozását elrendelte; >mert a bank a részvények kiadatását megtartási jog alapján ellenzi; de azt hogy eleget tett volna a ker. törv. 309. — 310. §§. azon rendeletének, mely szerint a megtartási jogot igénylő hitelező köteles annak gyakorlásáról az adóst azonnal értesíteni — nem mutatta ki; »mert az ekként jogosan eladott s megvásárolt részvényeknek jóhiszemű vevő gyanánt jelenkezett Kaszai István részére kiutalványozását ellenezni többé jogosítva nincs. Kir. Tábla 1882. okt. 17. — 4734. sz. a. megváltoztatta s a kiutalványozási kérelemnek helyt nem adott. >mert nevezett népbank a részvényeket Réti Sándor ellen felmerült követelésére fedezetül helyeztetvén birói letétbe, jogilag ugy tekintendő, mintha ezen részjegyek jelenleg is letevő népbank birtokában lennének, — honnan tehát csak az ő beegyezésével adhatók ki — mit azonban megtagadott. Csőd jogeset. Az árverési kérvény beadásakor még sem a kinevezhető ideiglenes választmány, sem a végleges csödválasztmány nem létezvén: azon kérvény beadására a tömeggondnok jogosultnak s a csődbíróság annak érdemleges elintézésére hivatottnak tekintendő. Jakubovics Ábrahám csödügyében tö* meggondnok Róth Endre a zálogjoggal terhelt ingóságoknak eltarthatlanság, kezelési költségesség s értékcsökkenés okából teendő elárvereztetése iránt a lőcsei tszékhez kérvényt adott be. Törvényszék 1882 okt. 28. — 5332 sz. amint birói intézkedés alapjául nem szolgálhatót, azt visszautasította ; >mert a csőd vagyon kezelése s értékesítése iránti intézke lés a csődtörv. 155. §. szerint a csödválasztmány körébe tartozik : s a felszámolási tárgyalás megtartatván, a csödválasztmány alakítása s működése megkezdésére nézve akadály fenn nem forog, s a esődválasztmány megválasztása illetve kinevezése a csődbiztos hatáskörébe tartozik (106. §.) Kir. Tábla 1883 jan. 3. — 6037. sz. a. megváltoztatta s a fenti kérvény elintézését a csődbíróság körébe tartozónak nyilvánította; »merí a kérvény beadásakor hitelezői választmány még nem létezett s igy a csődtörv. 156. §. szerint az árverés iránt intézkedni a csődbíróság volt hivatva. De szabályszerű választmány még azért sem létezik, mert annak tagjai csak hitelezők >A menyiben tehát Kaszai mint Réti Ilehetnek, s azokat a hitelezők választják; S. igazolt engedményese a részvények bir- j s a csődtörvény nem tartalmaz szabályt, tokához való jogát a bank birlalása által. me\y gzerint, ha a hitelezők választmányt sértve érezné, orvoslást csak a birlaló, ille- nem választanak, a csődbiztos vagy birótőleg letevő ellen indítandó keresettel sze- sag lenne kinevezésére hivatva, hanem rezhet.« | oly esetben a választmány teendőit a csődKaszai ezen végzés ellen felfolyamo- bíróság vagy a hitelezők összesége gyadással élt, melyet a jbiróság hivatalból .korolja.t (157. §.)