Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 43. szám

áruk árának kifizetésére kötelezte volna magát, hanem e kötelezettség csak a hitelnyitásra való felszólításból lett származtatva. Kir. Curia a tábla végzésének megváltoztatásával a tszék vád alá helyezési végzését helybenhagyta — következő indokokból : »Lakner Rozália s Polácsek Pál tanuk egybehangzólag vallják, hogy midőn vádlott Kaufman Vilmost a Lakner János boltjába vezette s azt mint ezutáni vásárlót ajánlotta, egyszersmind oly nyilatkozatot is tett, hogy ő Kaufman Vilmos által hitelben eszközlendő vásárlások után járandó vételárértjót áll. »Minthogy azon kérdés eldöntése: hogy Lakner Rozáliának mint a károsított nejének, és Polácsek Pálnak mint az áruczikkek kiszolgáltatása idejében a feljelentő fél üzleti segédének vallomása egyáltalában bir-e, és mily fokban bir bizonyító erővel, csakis a végtárgyalás alkalmával kiderítendő és megállapítandó körülményekhez képest a bizonyítékok mérlegelésének s azok egymáshoz való viszonyításának s a netalán eltérő adatok számbavételének, és ennélfogva csakis az ítélethozatalnak képezi tárgyát; mig ellenben az említett vallomásoknak már az előzetes eljárás alkalmával való egyszerű elvetése, a bizonyítás iránt fennálló szabályokban nem találja igazolását: 2 ez okoknál fogva a kir. tábla végzésének megváltoztatásával stb stb. (1883. ápril 3. — 8911. sz. a.) Lőfegyvereknek adó alól való elvonása által elkövetett pénzügyi kihágások másodfokulag nem az alispán, illetve a tanács, hanem a közigazgatósági bizottságok által birálandók el. Ezt mondotta ki a m. kir. miniszter következő határozatában: A megye alispánjának mult évi május 21-én, 4073/1882. szám alatt kelt II od fokú határozatát, mely szerint Cziglan Mihály bakabányai lakos, lőfegyverének adó alóli elvonása miatt 12 frt pénzbüntetésben marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbevetett fellebbezés folytán felülvizsgálván, azt a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg illetékességi szempontból ezennel feloldom, s utasítom (czimet), hogy a vonatkozó tárgyiratokat illetékesIl-od fokú elbirálás végett a megye közigazgatási bizottságához tegye át, mert a m. kir. pénzügyminiszter urnák 1878. évi martíus 20-án, 11762. sz. a. valamennyi közigazgatási bizottsághoz és kir. adófelügyelőhöz kibocsátott, és az ugyanazon évi » Pénzügyi Közlöny« 11. számában is megjelent körrendelete szerint, az adóköteles lőfegyvereknek adó alóli elvonása, — eltitkolása, — vagy adómentes lőgyvereknek vadászatra használása miatt az 1875. évi XXI. tcz. 18., 25. és 26. §§-ai értelmében birságban elmarasztalt felek felfolyamodványainak másodfokú elintézésére, tekintettel a közadók kezeléséről szóló 1876. évi XV. tcz. 5. és 84. §§-aira a törvényhatóságok közigazgatási bizottságai illetékesek. (1883. évi febr. hó 6-án, 140/kih. sz. a.) A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése. A budapesti ügyvédi kamara april 15. délelőtt Hodossy Imre elnöklete alatt rendes évi közgyűlést tartott. Hodossy Imre elnök az ülést megnyitván, meleg szavakban megemlékszik Matolay Elek elkunytáról. A derék, tiszta jelleme és jeles tehetségei miatt köztiszteletben állott kartárs emlékét jegyzőkönyvileg megörökíteni kéri (helyeslés). Továbbá tudomására hozza a közgyűlésnek az elhunyt országbiró özvegyéhez intézett részvétiratra az özvegytől másnap érkezett köszönő választ. A jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Bernáth Béla és dr. Liedemann Károly tagtársakat kéri fel. Dr. Siegmund Vilmos titkár előterjeszti a választmány évi jelentését, melyet már közöltünk. Dr. Sik Sándor indítványozza, hogy az felolvasottnak tekintessék. Elfogadtatik. Dr. Jellinek Arthur azellen szólal fel, hogy a választmány egyes törvényjavaslatok fölötti véleményt, készített, anélkül, hogy azokat a közgyűlés elé terjesztette volna, egyszersmind sajnálatát fejezte ki a a fölött, hogy a választmány a folyamatban levő nagy horderejű tervezetekre nézve mint péld. az uzsora törvény, az irói és művészi jog, a vizijog stb. elmulasztotta véleményadás végett szakbizottságokat kiküldeni, s rendkívüli közgyűléseket öszszehivni. Dr. DeWAdami Rezsó is ily szellemben nyilatkozik, zokon vévén, hogy az országos ügyvédgyülés összehívásának előkészítésére beterjesztett inditványa a választmány által visszautasittatott, azon indokból, hogy ez túlterjedne a kamara hatáskörén. Ez ellen polemizál. Hodotsy Imre elnök: emel szót és köv. fontos s alapos enunciatiókat tesz; a kamara feladatát ugy fogja fel, hogy az első sorban hivatva van az administrationális ügyek vezetésére és a kar erkölcsi tisztaságának megőrzésére a fegyelmi bíráskodás utján. Csak másodsorban áll, bár fon| tosság tekintetében nem csekélyebb jelen\ tőségü, a korszerű jogreformok előmozdi| tására irányuló kezdeményezés és véleI ményadás. Ha nagyobb fontosságú valamely tárgy, azt a közgyűlés elé terjeszti, így tette a bűnvádi eljárás tervezetével. Annak megbirálása végett rendkívüli közgyűlés hivatott össze és külön szakbizottság küldetett ki. Elismeri, hogy a kar votumának tekintélye nagyobb, ha nemcsak a választmánytól ered, hanem a közgyűlés is emeli mellette szavát. De nem szeretné ezt a szót elkoptatni annak túlzott gyakorisága által (Helyeslés), s nem tartja czélszerünek csekélyebb ügyekben is a közgyűlés nehézkesebb apparátusát igénybe venni. A hazai jogreform s kodifikáczió terén szükséges teendők nagyságával szemben elismeri, hogy sok a mulasztás; de a választmányt nem érheti a miatt panasz. Az annyit tett, a mennyi physicailag lehetséges volt. 125 ülést tartót a lefolyt évben, egyenként több órákig tartott. Többet egy év alatt teljesíteni, mint a mi a választmány részéről történt, physicailag lehetetlenség. A mi az elutasított indítványt illeti, a felelősség csak őt, az elnököt terheli, s nem a választmányt. A napirend tárgyainak kitűzése egyedül az elnök hivatáskörébe tartozik. Egyedül magának vindicálja a felelősséget. Egyesületi törvényünk nincs; de van rendelet, ez hét polgár bejelentését kívánja meg, tehát a terv kivitele egyszerű, de a kamara mint ilyen nem lehet hivatva ily országos gyűlés egybehívására. Ezután hosszabb vita fejlődött a körül, vájjon valamely kamarai tag által beterjesztett indítvány napirendre kitűzését az elnök megtagadhatja-e. A vitában részt vettek Pártos Béla, Virava József, Gryőry Elek, Bernáth Béla, Sik Sándor, Unger Alajos, DellAdami Rezső, Wittmann Mór. Dr. Sik Sándor azt az indítványt tette, mondja ki a közgyűlés: hogy az országos ügyvédgyűlés előkészítése iránt Dr. DellAdami által beadott indítványnak történt visszautasítását sajnálattal veszi tudomásul s utasítja ugy az elnököt, mint a választmányt, hogy jövőre oly esetben, midőn valamely indítványt a kamara hatáskörén tulterjedőnek tart, azt eldöntés végett a közgyűlés elé terjessze. A hosszú vita azzal végződött, hogy dr. Sik Sándor indítványát visszavonta, mire azegyszerü napirendre térés indítványoztatok, mi a közgyűlés által elfogadtatott. Következett a számadás tudomásul vétele után dr. DellAdami esküdtszéki inditványa : Dr. Unger Alajos mint előadó előterjeszti a választmány abbeli véleményét, hogy miután ezen kérdés véleményadás végett külön szakbizottságnak lett kiadva, mely az ügyvédi kör peticziójához való csatlakozást ajánlja, kéressék föl előbb a bízottság, hogy e fontos kérdés megvilágítása érdekében, s az esküdtszéki kérdés sürgősségére való tekintettel, határozatának indokolását is terjessze mihamarább a közgyűlés elé s hogy csak ezen indokolás beérkezte után hozassék külön e czélra összehívandó rendkívüli közgyűlésen e tárgyhan határozat. Dr. Dell'Adami Rezsó' szerint az esküdtszék kérdése már annyira meg lett vitatva, az iránt minden jogász annyira megállapodott nézetekkel bir, hogy teljesen felesleges a külön indokolás. (?) Ekkor C'horin Ferencz szólalt fel; az esküdtszék be vagy be nem hozatalának kérdését sokkal fontosabbnak tartja, semhogy e tárgy méltóságának megfelelne az, hogy a közgyűlés egyszerű elvi enunciatiot hozzon, beható tudományos érveken nyugvó indokolás nélkül. Nem a proclamátiók, a nagy szavak, hanem csak az alapul szolgáló érvek bírhatnak befolyással. A szakbizottság egyszerűen azt közölte a közgyűléssel, hogy pártolásra ajánlja az ügyvédi kör petitiójához való csatlakozást. De ezen határozatának indokairól egy szót se közölt. Szónok kijelenti, hogy az esküdtszék ellene, mert ő ezen intézménybehozatalát nálunk lehetetlennek, hazai speciális viszonyainknál fogva veszélyesnek tartja, a tervezet indokolása kimerítő érveket sorol fel s fejt ki ez irányban. Ha