Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 43. szám

— 172 — tehát ily nagy horderejű kérdésben hatá­rozatot akar hozni a közgyűlés, annyit megkíván a tárgy fontossága, hogy előbb mindkét irány képviselői előterjeszszék s megvitassák érveiket. Hozzájárul a választ­mány véleményéhez, hogy ezen tárgy el­napoltassék azon időre, mig majd beérke­zett a szakbizottság indokolt előterjesztése. Sik Sándor: Chorin szerint nem ha­tározhat az esküdtszék kérdésében a köz­gyűlés, mert a szakbizottság nem tanította ki külön indokolással. Szónok szerint egy­általán fölösleges dolog volt ezen kérdés­ben véleményt kérni. Az helyén volt, hogy a tervezet birálata külön szakbizottságnak adatott ki. 688 szakasznak részletes tár­gyalására egy közgvülés nem alkalmas. De a jury oly kérdés, mely fölött jogászok között csak szavazni kell. (?) Chorin az esküdtszék ellenének val­lotta magát. S ő meg is mondta érvét. Sze­rinte hiába való az az egész »agitátió« az esküdtszék mellett, ugy se hozható az be, mert népünk nem érett ezen intézményre, annak behozatala a mi speciális nemzeti­ségi stb. viszonyaink között igen veszélyes dolog lenne. Sok oldalról hallani ezen ér­vet, de különösen egyes vidéki kollegáktól Azok szeretik hangsulyoztatni, hogy köny­nyü ott a fővárosban lelkesülni az esküdt­szék behozatala mellett, mert hisz nagy­szerű az eszme; de csak jöjjenek le ide a vidékre, megismerkedni a tényleges viszo­nyokkal ! S Chorin feltűnően találkozik ezen vidéki felfogás képviselőivel; , pedig szóló szerint ezen érvelés mögött semmi de semmi sincs. Dr. Jellinek Arthur szintén a mellett szól, hogy a szakbizottság felkérése esküdt­széki határozata indokolásának előterjesz­tésére, a kérdés fölösleges elhalasztása lenne. Tarnay János, Pártos Béla még rövi­den a választmány véleményadása mellett szólalnak fel. Dr. Unger Alajos figyelmeztet arra, hogy a választmány maga sürgősnek je­lezte az esküdtszék kérdésében való állás­foglalást. A szakbizottság indokolását nem esküdtszék elleni szempontból, ellenkezőleg ép azért tartja czélszerünek, hogy a tárgyi érvek meggyőző ereje hathasson azokra, kik e tárgyban szavazni fognak s hogy alkalom legyen mindenkinek nézeteit ér­vekkel támogatva előterjeszteni. Szavazás előtt dr. DeH'Adami vissza­vonja az inditványt, dr. Győry Elek ma­gáévá teszi azt, a választmányi módosítás értelmében, mire végül a közgyűlés elha­tározza, hogy a szakbizottság felkéretik in­dokolt vélemény előterjesztésére. Következik dr. DeH'Adaminak a bűn­ügyi felebbezés korlátozásáról szóló tör­vény alkalmából kibocsátott igazságügy­miniszteri rendeletre vonatkozó indítványa aziránt, hogy e rendelet a törvény szelle­mével ellenkezésben levőnek mondas­sák ki. Dr. Széky Antal mint előadó előter­jeszti a választmány véleményét, hogy mi­után a törvényjavaslat tárgyalása alkalmá­val is fölmerült a szóbeli eljárás iránti in­dítvány és elvettetett, a rendelet a törvény szellemével összhangban van. Dr. Dell' Adarni Bezsö szerint a tör vény nyitva hagyta a kérdést, a miniszter pedig ezt arra használta fel, hogy a rosz­szabb eljárást octrojálja az első folyamo­dásu bíróságra és kimutatja, mily visszás­ságokhoz s az eljárás megrontásához vezet a rendelet. Dr. Sik Sándor: Eltér nemcsak a vá­lasztmány nézetétől, hanem e kérdésben DellAdamival sem ért egyet egészen. A rendelet nemcsak ellenkezéslicn van a tör­vény szellemével, hanem egyáltalán tör­vényellenes. Miután a nézetek annyira el­térők, szónok pedig nem akarná saját állás­pontját most kimerítően indokolni, miután az idő már nagyon előre haladván, (7.33 óra), másrészt nem levén helyén való, az ily kérdés fölött hevenyében határozni, azt indítványozza, hogy ezen tárgy levétessék a napi rendről és annak tárgyalása tűzes­sék ki azon rendkívüli közgyűlésre, mely néhány hét múlva az esküdtszéki indítvány tárgyában összehivatik. Dr. Sik Sándor indítványa egyhan­gúlag elfogadtatván, ezzel az ülés y23 óra­kor véget ért. Körrendelet a községeket mint jogi személyeket illető pénz­Összegeknek mely hatóságokhoz leendő kül­dése tárgyában. A királyi belügyminisztérium vezeté­sével megbízott kormányelnük úrral létre­jött megállapodáshoz képest felhívom a (czimet), hogy mindazon pénzösszegeket, a melyek törvény, rendelet és hatósági vagy magánintézkedés következtében a községe­ket mint jogi személyeket illetik, tekintet nélkül azoknak bírság vagy egyéb minő­ségére, a jelen rendelet vételétől kezdve vagy közvetlenül az illető község elöljá­róságához vagy a megye alispánjához küldje. Budapest, 1883. ápril hó 9-én.(13861. szám a.) Az igazság ügy miniszter rendeletéből. Körrendelet a becsiiletsértési ítéletek közlése iránt azösz­szes kir. ügyészségekhez és kir. járásbírósá­gokhoz. A királyi pénzügyminiszter ur utján értesülök arról, hogy némely királyi bíró­ságok és ügyészségek a becsiiletsértési ügyekben hozott ítéleteket, melyekben pénzbüntetések vannak megállapítva, ezek behajtása végett a kir. pénzügyigazgatósá­gokkal közlik s ily esetekben a befizetett pénzbüntetések a kir. adóhivataloknál a dijjövedéki naplóban számoltatnak el. Minthogy a becsületsértési ügyekben az 1878. évi V. t. cz. alapján megállapított pénzbüntetések ugyanazon t. cz. 27. §-nak rendelkezéséhez képest, az elbocsátott sze­gény foglyok segélyezésére és a javító in­tézetek felállítására s fentartására fordítan­dók, nehogy a fentérintett téves eljárás kö­vetkeztében a kir. adóhivataloknál előfor­dulható helytelen elszámolás által az or­szágos rabsegély és javító alap károsodjék, arra figyelmeztetem a (czimet), hogy a be­csületsértés vétsége miatt megállapított büntetéspénzeket is a nélkül, hogy azok behajtása iránt a pénzügyigazgatóságokhoz fordulnának a 2106/880. I. M. E. szám alatt kibocsátott utasítás értelmében veze­tendő nyilvántartási könyvbe és pénz­naplóba vegye fel, s azok behajtását saját hatáskörében eszközölvén, mindenkor az 1878. évi V. t. cz. 27. §-ban meghatározott czélra szállítsa az adóhivatalba. Budapest, 1883. april hó 5-én. (4043. szám alatt.) Az igazságügyminiszter rendeletéből. Csödhirdetmények. Lanner Pál b.-csabai lakos ellen, bej. május 9. Csödbiztos : Dobosfy Alajos tvszéki biró, tömeggondnok: Haán Béla ügyvéd. — GeyerP. W. lőcsei lakos ellen, bej. ápri 39. Csödbiztos: Medveczky Mihály tvszéki biró, tömeggondnok : dr. Beér Mór ügy­véd — Testory Antal és társa budapesti la­kosok ellen, bej. ápril. 22. Csödbiztos: Hegedűs László tvszéki biró, tömeggondnok: dr. Te­leszky István ügyvéd. — Rosenberg Jakab sárvári lakos ellen, bej. ápril 23. Csödbiztos: Németh Gyula tszéki biró, tömeggondnok: To­bisch FereDez ügyvéd. — Ifj. L a c h s Mór t.-szt.-mártoni lakos ellen, bej. május 5. Csöd­biztos : Visnyei Nándor tvszéki biró, tömeg­gondnok : Graber Samu ügyvéd. Felelős szerkesztő SZOKOL ISTVÁN. IV. kerület. Hajú-utcza 5. Az ..AXKER" élet- és járadék biztosító-társaság e hó 14-éu tartá meg huszonnegyedik évi rendes közgyűlését gróf Zichy Ödön elnöklete alatt, a melynél 360 részvény volt képviselve. A kimeritő táblázatokkal és kimutatásokkal ellátott zárszá­madási jeleutés szerir.t a lefolyt évben 12.276,615 frt 1 kr összegű uj életbiztosítási ajánlatok nyújtat­tak he, s kiállíttatott 4994 uj szerződés 10.871,407 frt 41 kr tőke erejéig. A biztosítási állomány 1882 végével 75,903 szerződésben biztosított 128.744,447 fi t 17 kr tőke és 42.739 frt 84 évjáradék volt sigy a szaporodás 3.242,497 frt 3 krt tett. Ax összes díjbevétel 3.006.645 frt 77 krt tett, vagyis 116.946 frt 47 krral többet, mint az elmúlt évben. A díjtar­talékok 761,527 frt 61 krral gyarapodtak s 9.711,911 frt 97 krra emelkedtek. A túlélési csoportok va­gyona 19.679,097 frt 89 krt tesz. A halálesetre uyereménynyel biztosítottak 21°/0 osztalékban ré­szesülnek. A folyó évben kifizetésre jött túlélési csoport eredménye ismét kedvező volt, a mennyi­ben az az összbetétek 71/4°/0 kos kamatozásának felelt meg. A kifizetetett. nyereményben részesülő életeseti (gyermek) biztositások eredménye szín tén igen kedvező volt, a menyiben azok nyeremény­osztaléka a biztosított tőke 421/2° 0-kát tette. A nyereség és veszteség számla 151,875 frt 20 kr nye­reséggél zárul, ebből 150,00 frt akkép osztatik fel, hogy részvényi nkint 200 frt osztalék fizettetik s 1875 frt 20 kr uj számlára lesz elővive. A társulati biztosítási alapok a túlélési csoportok vagyonának figyelembe vételével 31.340,680 frt 3 krt tettek. A jelentés a közgyűlés által tudomásul vétetett, az igazgatóságnak a felmentvény megadatott, s a kilépő Wille Henrik marquis ujolag igazgatósági tanul megválasztatott. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben Budapest, 1883. Az 4.thenaeuna írod. és nyomdai r. társulat

Next

/
Thumbnails
Contents