Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)
1883 / 41. szám
— 162 — hozott fel, a mely miatt hivatolt ny. parancs 9. §-ának a peres öröklési jog elenyésztére vonatkozó rendelkezése jogos alkalmazást nem nyerhetne. (1883. márcz. 28. — 7928. sz. a.) Jogeset. Az adóstarsák közül mindegyik rend- . szerint csak a maga részeért felelős, és szerződésekből az egyetemleges kötelezettséget ennek világos kitétele nélkül következtetni nem ' lehet. Az, hogy adósok egy harmadik személy i beváltatlan Ígéretei s biztatásai által indíttatták a kölcsönszerződés aláírására, a hitei ib' irányában nem érvényesíthető, s ez irányában elvállalt tartozásuk alól őket nem menti fel, s ők csak megtévesztőik ellen léphetnek fel. Nagyszebeni takarékpénztár —Branea Simion s társai e. 1815 irt 15 kr. kölcsön összeg fizetésére a nszebeni tszéknél pert folytatván — Törvényszék 1881. szept. 1. — 6021. sz. a. alpereseket a keresetben, kamataiban s 60 frt perköltségben elmarasztalta — és pedig egyetemlegesen, tmert alperesek beismerték, hogy az A. adóslevelet aláirták, s azon kifogásuk, hogy tévedésbe ejtettek volna, figyelembe itt nem jöhet, mert nem is állítják, hogy felperes ejtette őket tévedésbe, vagy abban részt vett volna; — ugy az sem, hogy a kölcsönpénz kezeihez nem lett leszámolva, mert alperesek már az adóslevél aláírásakor jól tudták, hogy az nem lesz nekik kiadandó, hanem a szerdahelyi görög templom felépítésére lesz fordítandó. > Különben a kamathátralék iránt folytatott perben a követelés ellen kifogást nem is tettek; ugy a felperesi zálogjog átkebelezéze ellen sem éltek jogorvoslattal. Kir. Tábla (Marosvásárhelyen) 1882. jan. 27. — 3553. sz. a. helybenhagyta a tszék ítéletét; >mert tanuk bizonyítják, hogy alperesek előtt tudva volt, mikép a szerdahelyi — építendő templom részére 2000 frt kölcsön volt felveendő felperestől, és ők ezen pénzért mint adósok adóslevelet irtak alá; miért a hitelezővel szemben mint illyenek felelősök.* Kir. Curia az egyetemleges marasztalást illetőleg mindkét alsó bir. ítéletet megváltoztatta és pedig nem felebbező alperesek irányában is, és alpereseket egyenlő részekbeni fizetésre kötelezte. Indokok: Mert habár az A. adóslevél a németül nem tudó alperesekre nézve nem felel meg teljesen a pert 168. §-nak;de annak tartalma, illetve a kölcsönszerződés létrejötte és jogszerű fennállása különben is bizonyitva van, mert alperesek magok a kölcsönszerződés létrejöttét akként adják elő, hogy a szerződést azért irták alá, hogy arra a szerdahelyi templom épités folytathatása végett kölcsön vétessék fel; midőn pedig e czélból a kölcsönszerződést az építés intézőinek hozzájárulása nélkül önként csak magok irták alá: nyilvánvaló, hogy a kölcsönadó takarékpénztár irányában mint valódi adósok ők váltak kötelezettekké s felperes tpénztárnak csak ő irányukban lehet kereseti joga — s ha való is az, hogy alperesek harmadik személy beváltatlan Ígéretei s biztatásai által indíttattak a szerződés aláírására: ez nem menti fel őket a felperes irányában elvállalt tartozás alól, hanem csak arra ád jogot, hogy az ellen, kinek részére kölcsönt vettek fel viszkeresettel éljenek, — illetve állítólagos megtévesztőik ellen a maga utján fellépjenek. » Minthogy azonban több adóstárs közül rendszerint mindegyik csak maga részeért felelős, és szerződésekből egyetemleges kötelezettséget világos kitétel nélkül következtetni nem lehet, —az A. alattiban pedig az egyetemlegesség kikötve nincs: ennél fogva alperesek személyükre nézve a megitélt összegben csak pro rata voltak elmrasztalandók — kiterjesztetvén ez valamenyi alperesre, mivel jelen peres kérdés a pertársakra nézve csak egységesen döntethetik el s így az alsó bir. ítéletek törvény szerint valamennyi pertárs nevében felebbezetteknek tekintendők* (1883. márcz. 27. — 7(77. sz. a.) >Kir. Curia azt hivatalból visszautasította ; >mert az 1881: 60. tcz. 255. §-sa az 1868 : 54. tezikknek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó §§-nak hatályát megszüntette a nélkül, hogy az átmeneti intézkedéseket magában foglaló 256. 257. §§. a folyamatban levő kifogási ügyekre nézve kivételt állapitanának meg. Hatályát vesztette tehát az 1868: 54. tcz. azon intézkedése is, mely ily ügyekben a másodbirósági végzés ellen további felebbezést engedett meg; ezt tehát annál inkább visszautasítani kellett — >mert a másodbiróság az első bíróság végzését helybenhagyta, — két egybehangzó végzés ellen pedig még az 18 68: 54. tcz. 295. §. szerint sem volt további felebbezésnek helye.* (1883. márcz. 28. — 1477. sz. a.) A kir. Curia döntvényei. (Bűnügyekben.) 12. szám. Perorvoslatok korlátozása. Az 1868-ki perrendnek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó szabályai hatályon kivül helyeztettek a nélkül, hogy a folyamatban levő kifogási ügyekre vonatkozólag kivétel állíttatott volna fel. Ily ügyekben tehát a másodbirósági végzések ellen előbb használhatott felebbezés ki lett zárva. Vagyonbukott Bogdánovits Vilihald s Virgil volt kincstári haszonbérlők csödperügyelöje Kovács Ágoston — Schvimmer Mór s társai e. 103,802 frt 52 kr. erejéig a nagybecskereki tszéknél biztosítási végrehajtást eszközöltetett, melyre vonatkozólag alperes részéről kifogások adattak be. — Tárgyalás befejezte után — Törvényszék 1881. okt. 26. — 5474. sz. végzésével alperest kifogásaival elutasította s 50 frt perköltségben marasztalta; >mert alperes a biztosítás alapjául szolgált okmányok valódiságát meg nem czáfolta, s a veszélyesztetés iránt felhozott állitások valótlanságát kimutatni meg sem kisérelte. Kir. Tábla 1882. nov. 20. — 51323. sz. a. helybenhagyta; >mert a végrehajtás tárgyát képező követelés valódisága a becsatolt bírósági végzésekkel támogattatik, melyekben a végrehajtást szenvedettek a csődtömegből illetéktelenül felvett s addig 41950 frtban megállapított összegek megtérítésére köteleztettek; és azon végzések jogerőre emelkedvén, a lejárat is kimutattatott. A követelés veszélyeztetése pedig valószínűvé tétetett már a kir. tábla által helybenhagyott végzésnek azon intézkedése által, mely szerint perügyelő utasíttatott, hogy azon esetre, ha alperes a megtérítendő összeget 15 nap alatt le nem fizetné, ellene a törvényes lépéseket azonnal indítsa meg — mi ellenében kifogásoló azt, hogy a követelés már előbb zálogjogilag fedezve volt — nem igazolta.* — Kifogásoló alperes részéről felebbezés használtatott. „Bűntettekre vagy vétségekre kiszabott pénzbüntetésnek szabadságvesztés büntetésre való átváltoztatása esetében tekintettel a B. T. K. 53. §-ra 1 frttól 10 frtig terjedő Összeg helyett csak egy vagy több napi szabadságvesztés büntetés állapítandó megf~ Ha tározat. Tekintve, hogy bűntettek és vétségek eseteiben csakis az ezekről rendelkező B. T. K. szabályai lehetnek irányadók és alkalmazandók* ; >tekintve továbbá, hogy a B. T. K. 53. §-ban minden kétséget kizárólag kifejeztetik, hogy a kiszabott pénzbüntetéseknek behajthatlansága esetében a szabadságvesztés büntetésre való átváltoztatás meghatározásánál 1—10 frtig terjedő öszszeg helyett egy nap számitható*: >a m. kir. Curia bűnügyi teljes tanácsa vonatkozólag az 1882. évi 12,222/1882. B. szám alatti esetre határozatilag ki mondja* : „hogy büntettek és vétségek eseteiben a kiszabott pénzbüntetések az 1878. évi V. t.cz. 53. §-a értelmében a törvény határain belül és a fennforgó körülményekhez képest 1 frttól 10 frtig terjedöleg 1 vagy több napi szabadságvesztésbüntetésre át változtathatók.'' Kelt Budapesten, 1883. évi február hó 5-ki büntető teljes ülésben. Hitelesíttetett az 1883. évi febr. hó 26-án tartott büntető teljes ülésben. 13. szám. „ A többek bántalmazásából származott súlyos testi sértés vétségére a B. T. K. 308. §-a alkalmazható-e, vagy sem f" Ha tározat. > Tekintve, hogy a B. T. K.-nek a súlyos testi sértés büntette, illetve súlyos és könnyű testi sértés vétsége ismérveit meghatározó 301. §-a szerint a cselekmények egyik lényeges alkatelemét az képezi, hogy az okozott sérülés és az elkövetett cselekedet között okozati összefüggés forogjon fen*;