Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 39. szám

Nem igen tett előmenetelt még magának az írásnak mesterségében sem. E sajnos körülmény sokat kimagyaráz. Kellő politikai ké szültség, iskoláztatás mellett az ő salaktalan lelke bizonyára elejét fogta volna venni azon cselfogásoknak, a melyekkel az ő jóhiszeműségét saját környezete kizsákmányolhatta. E sajnos körülmény adja nyitját azon meglepő ténynek, hogy a kormányzó nem töltötte be kellő erélylyel, sőt több ponton teljességgel elmulasztotta betölteni azon magas jogkört, melyet az 1446-ki decretum reá ruház vala. A jászkunok szabadságlevelét megerősíteni a törvény értelmében neki állott volna egyedül jogában: és mégis engedte, hogy e jogot ő helyette, a felségi jogokkal fölruházott kormányzó helyett a főpapok, bárók és nemesek gyakorolják. (1446.) Az országgyűlést egybehini a ráruházott felségi jognál fogva szintén neki és ezidőszerint csakis egyedül neki állott volna jogában, és mégis engedte, hogy e nagy horderejű jogot helyette — ez időszerint törvénytelenül — a rendek maguk gyakorolják. Az oligarchák, kik nem csak vagyonnal, bandériumokkal, hanem úgynevezett fényes ősökkel is dicsekedhettek, meg nem tudták bocsátani egy oly parvenunek, mint Hunyady János sem azon nimbust, mely ő reá egyéni érdemeiért, sem azon nagy befolyást, mely a helyzet logikájánál fogva háramlik vala. Féltékeny kajánság. aljas irigység, ezek voltak tulnyomólag azon érzelmek, melyek a hős kormányzónak a főuraktól osztályrészül jutottak. Igen, a mit! oly sok százados alkotmányos élet folyamában Magyarországon sem tapasztalat, sem »józan ész kitalálni és az alkotmányosság biztosítására igénybe, alkalmazásba venni nem tudtak, azt kitaláltatta és az alkotmányosság biztosítására, a törvények uralmának javára törvényhozásilag igénybe és alkalmaztatásba vétette ez oligarchákkal a kajánkodó féltékenység és aljas irigység. A fényes ősü oligarchák szerettek volna a homályos eredetű Hunyady Jánoson valamikép szennyfoltot ejteni. — Ezért vezettettek bele az 1454-iki országgyűlésen alkotott decretumba egy pontot, mely minden előzmény nélkül áll a magyar királyság alkotmánytörténelmében. 1454:2. Továbbá elrendeltük, hogy a főpapok, bárók és nemesek közöl választassanak néhányan, a kiknek kötelességök legyen megvizsgálni, hány bandériumot lehet állitani a királyi jövedelmekből; és a kik vizsgálják meg azt is, hogy a királyi jövedelmek miképen szolgáltatnak át a kamarának és a kamara hova költi azokat." — Már előbb az 1447-diki országgyűlésen decretumot alkottak, melynek 45-dik pontja csak amúgy egy egész kis alkotmányreformot involvál: »Minden év pünköstjén az ország minden főpapja, bárója és nemese jöjjön össze az országgyűlésre, kivéve azon szegény nemeseket, akiknek semmi vagy 20-nál kevesebb jobbágyuk vagyon, s itt mind a kormányzó, mind a többi bárók és tanácsosok le fogják tenni hivatalukat, s itt fognak tárgyaltatni az ország más(!) ügyei is.« Kisajátítási kártalanítás. szege vétessék a kártalanítási összeg meg.7- i -7 Í 'i is állapításánál alapul; mert csak ugy remélA kisajátított terület erteket a három ^ , egyrészről a kisajátítást szenszakértö mindegyike az előterjesztett adatok j yedő fél te]jes kártalanítást nyerjen, másrészről a kisajátító fél csak a valódi éralapján különbözően határozván meg: nincs törvényes ok arra, hogy a kettőnek elvetésé- tf^Um köteles megfizetni, - ha mind vei a kártalanítási összeg egyedül a bírósági ^ tényezok n,ryelembe vétetnek, melyek szakértő véleménye alapján határoztassek; & ^^^n^' kisebb vagy nagyobb M6^' TI , , , i ,1 7, 7 , „ 7 összegben leendő megállapítására befolyásII,, eltéréseknél a három szakértő által ga, mindazon tényezőket pedig meghatározott három különböző becsertek csak a fizakértők öszesége vette figyelembe. ÖUZMe veendő alapul a kártalanítási összen • , /• -,.->t mevállavitásánál >Ebbo1 íolyólaS miután a kisajátító mepállapitásünál. FFL A KÍBAJÁTITOTT 23857 Q ÖI Szab. Duna gőzhajózási társulat — területet 33785 frt 50 krra pécsi Püspöki uradalom e. a pécsmohácsi vaspálya mohácsi pályaudvarra kibővítésére szükséges területek kisajátítása iránti eljárás folytán a kártalanítási összeg megállapítása hánt a pécsi tszéknel keresetet támasztván — Törvényszék 1882. decz. 14. — 8428. sz. a. kártalanítási összegül a 6532. sz. a. 14 hold 107 • öl és 1350 • öl becsértékét ölenként 3 frt 60 krba s igy összesen 85885 frt 20 krban állapitottameg; >mert az 1881. évi 41. tcz. 23. §-a kimondja, hogy a kisajátitás valódi s teljes kártalanítás mellett eszközöltetik s a 25 §. előírja, hogy a kisajátítandó tái'gyak értéke a becsléskor létező árak szerint határozandó meg — s ennek alapjául szolgálnak a tiszta jövedelem, a helybeli árak, bérek, haszonbérek s arra befolyással lehető egyéb körülmények, >A legközelebbi időből eredt adatot pedig az érték megállapítására azon barátságos egyesség nyújtja, melyet a kisajátító társulat kisajátitás folyama alatt Koch Ferenczczel szintén kisajátitatni rendelt terület kártalanitására nézve kötött s a melyben Q ölért szintén 3 frt 60 kr. állapíttatott meg. Ennek helyességét igazolja az is hogy épen azon terület • öléért 20 kr. évi bér fizettetik, mi 4 frt tőkének felel meg. Kir. Tábla 1883. febr. 5. — 3496. sz. a. helybenhagyta; »mert a a püspöki uradalomé 131,213 frt. 50 krra s a bírósági szakértő 62396 frt. 40 krra becsülte ezen 3 becsérték összege pedig 229,395 frt. 40 krt tesz. kijön átlagos értékül — 76465 frt. 13 kr. mint oly összeg, mely a szakértők véleményének alapján a kisajátítást szenvedő püspöki uradalom kártalanításául volt megállapítható.* (1HH3. márcz. 27. — 1323. sz. a.) Jogeset. A kártérítési kereset jogalapját csak annak a kitől a kár megtérítése követeltetik. jogellenes cselekménye vagy mulasztása képezheti. Ezen jogalap nem létezik, midőn a földtulajdonos szerződéses jogánál fogva, a kikötött feltételeknek meg nem felelő haszonbérlőnek a bérletet felmondja. Guttman Henrik — Nagyváradi káptalan e. 22110 frt. 80 kr kártérítés iránt a nváradi tszéknél 1877. évben pert indított Törvényszék 1882.marcz. 1.— 12138. sz. a. megállapítván a perelhetőségi jogot, bülönben felperest keresetével elutasította s 401 frt perköltségben marasztalta, ügyvédek dijait feleik irányában 150 és 200 becslésre nézre különböző | frtban állapítván meg: " szakértői vélemények közül a kisajátító' >mert felperes igazolta, hogy a Guttszakértőjének véleménye régibb haszon-1 man Adolf által 1874-ben kötött bérleti béri szerződésekre fektettetvén, részint saját | szerződés általa Raisz Ignáczra s ez által adataival is ellentétben állván — a valódi j felperesre átruháztatott, tehát kereshetőségi kártalanítás megállapítására elfogadható joga megállapítandó volt. nem volt; inig ellenben a bírósági szakértő' ° Az ügy érdemét illetőleg elutasítandó 3 frt 30 krt megállapító véleménye, a becs-jVolt mert léskori árakra adásvételekre, s hason kö- j > 1. Mert a C. bérleti szerződés szánrülmények közt a kisajátitó által már el- déka szerint, a haszonbéri összeg nem fizefogadott becslési értékre lett fektetve. Kir. Curia a kártalanitási összegre nézve mindkét alsó birósági határozatot megváltoztatta s azt 76465 frt 13 krban állapitotta meg. Okok: A kisajátított terület értéket az tése, vagy a szerződésbeli kötelezettségek bármely részbeni nem teljesítése miatt, a káptalannak a bérletet időközben is megszüntetni joga levén, — miután alperesileg okmányokkal begyőzve lett, hogy az egyetemletíes kötelezettséget vállalt bérlök sem alkalmazott 3 szakértő közül mindegyik az 1875. évi adót sem az 1876. első negyekülönbözően határozta meg; s mindenik a dére eső 1000 frt. bérösszeget s adóhátramaga véleményét az előterjesztett adatok lékot be nem fizették; miután a szerződés bírálata után magokból azon adatokból 3 pban elvállalt építkezési kötelezettségeivonta le; nincs tehát törvényes ok arra, ket nem teljesítették s ezáltal alperesnek hogy a szakértők közül kettőnek vélemé- 1816 frt. kárt okoztak: ily körülmények nye egészben elvettessék s a kártalanitási közt alperesnek joga levén a haszonbérleösszeg egyedül a birósági szakértő vélemé- tet megszüntetni — felperest alaptalan nye alapján s még attól is eltérőleg állapit- kártérítési keresetével el kellett utasítani, tassék meg; hanem indokoltnak az mutat- De el kellett még azon esetben is, ha a fenkozik, hogy a három szakértő által meg- tebbi szerződéses jogok s kötelmek szerzőhatározott három különböző becsérték ösz- désszerüleg fenn nem állanának is; mert