Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 37. szám

volt köteles előbb fizetni —mivel sem bizonyította. íEgyébb részben felperes keresetével elutasítandó volt. Mert a felek egymásközti jogviszonyát szabályozó szerződés (2/.) részletesen felsorolja azon feltételeket, melyeket alperes a felperes irányában teljesíteni köteles; de ezeken felül alperes az 1 pontban még arra is kötelezte magát, bogy azon feltételek s kötelezettségeknek is eleget tesz Pécs város irányában, a melyek teljesítését felperes a Pécs városával kötött s alperesre átruházott szerződésében Pécs városával szemben magára vállalta. És ezen utóbbi feltételek s kötelmek a valódiság s tartalom tekintetében szintén nem kifogásolt 6-/. alatti 4 pontjában s a 7'/. alattiban ismét részletesen felsorolvák. > Azonban sem ezen utóbbi közvetett, sem a 2'/. közvetlen szerződésben, sem általában sem különösen a felsorolt feltételekben olynemü kikötés nem foglaltatik, melynél fogva alperest az »átvételi vagy átadási költség czimén követelt 824 frt 44 kr viselésére kötelezni lehetne. — E tekintetben maga felperes sem hivatkozik valamely szerződési pontra, hanem általában csak arra, hogy miután e költséget rajta Pécs városa 87- szerint, D. a. írása daczára megvette, — neki azt mint az ügyletre fordított költséget alperes, mint a fa szállítási szerződéséből folyó jogainak s kötelmeinek alanya — megtéríteni köteles — jogában állván azután Pécs városa ellen fordulni. >Ezen érvelés azonban nem helyes, mert jelen esetben határozott szerződés részletesen szabályozza a felek kölcsönös jogait 8 kötelmeit, s ezeknek a szerződés szab bizonyos határt; midőn tehát felperes oly czimen követel fizetést alperestől, mely a szerződésbe felvéve nincs, — lett légyen bár a követelés, melyet Pécs városa felperesen megvett, jogos vagy jogtalan — felperes nyilván túllép a szerződés által kitűzött határon. Kir. Tábla 1882. nov. 29. — 4676. sz. a. helybenhagyta a 864 frt. utáni késedelmi kamatok fizetésére nézve indokaiból, — a 824 frt 44 kr. faszállitási költség tekintetében azonban megváltoztatta a tszék ítéletét s annak ugy kamatainak s 72 frt. perköltségnek fizetésére alperest kötelezte; >mert a 2. 3"/. szerződés szerint felperes azon 3800 k. méter fát, melyet Pécs városa a kórház felépitésére felajánlott s mely a honvédelmi miniszter s felperes közt létrejött a város által elfogadott egyezmény értelmében felperesnek átengedtetett, — alperesnek adta el oly kikötés mellett, hogy azt alperes Pécs városától ugyanazon feltételek és kötelezettségek mellett tartozik átvenni, a mely feltételek s kötelezettségek mellett a fa felperesnek átengedve lett. »A 8-/. alattiból kitűnik, hogy Pécs város hatósága az alperesnek kiszolgáltatott fa átadása körül felmerült költség czimén felperesen — levonás utján — 824 frt 44 krt. vett meg. Ezt tehát alperes megtéríteni tartozik, mert 3 /. szerződés szerint felperesnek összes kötelezettségeit alperes átvállalta, ugy hogy felperest a kérdéses fára vonatkozólag Pécs város irányában1 semmi kötelezettség nem terheli s ha alperes ' azt hiszi, hogy Pécs városa arra nem volt jogosult: a tett fizetés tartozatlan voltát j szemben a várossal érvényesítheti, de ez alapon felperes követelését nem kifogá-i solhatja. Kir. Curia a tábla ítéletét a 864frtra' nézve helybenhagyta — egyebekben azonban megváltoztatta — tekintve, hogy alperes kötelezettsége felperes irányában nem terjed tovább mint a miként az a 2. 3'/. alatti okmányokban megállapittatott; tekintve hogy ez okmányok tartalma szerint alperes az azokban érintett fát azon feltételek s kötelezettségek mellett vette át felperestől, a melyek alatt az emennek a kmcstár, illetve Pécs városa részéről átengedtetett; tekintve hogy a 6'/. okmány által igazolva nincs, hogy Pécs városa részéről a fa átengedése alkalmával átadási költségek megtérítése kiköttetett volna; tekintve hogy Pécs városa által e czimen emelt követelésnek jogosságát felperes a per során nem is vitatta, sőt D. beadványában azt egyenesen tagadta: >a kir. tábla Ítélete, amennyiben alperes az átadási költségek czimén követelt 824 frt 44 krban s ennek járulékaiban ugy a felebbezési költségekben marasztaltatott — megváltoztatik s e részben az első bíróság ítélete hagyatik helyben." (1883. márcz. 6. — 117. sz. a.) is hogy a kérdéses gabonamennyiséget annak jogos tulajdonosától eltulajdonítani akarta volna »tekintve, hogy vádlott azon állítása, mely szerint a learatott és kicsépelt termények megvannak s azokból a zároltatót illető hányadot kiadni kész, a vizsgálat adatai álal megezáfolva nincs. »tekintve továbbá, hogy vádlott ellen nincs bebizonyítva, hogy ő az osztatlan közös terményeket a maga kizárólagos tulajdonát képező más terményekkel összevegyitette s az által a lezárolt dolog állagát megmásította volna: a zároltató jogainak polgári uton való érvényesítését lehetlenné nem tette. (1883. márcz. 15. — 10780. sz. a.) Büntetőjogi esetek. Azon cselekmény, miszerint vádlott földjének, melynek bizonyos, természetben el nem különített hányada hitelezője javára birói zár alá tétetett, egész termését, tehát a lezárolt részt is learatta s elcsépelte, — még nem állapítván meg azt, hogy azon gabona menynyiséget eltulajdonítani akarta volna: itt a sikkasztás tényálladéka nem forog fenn. Nóvák János földmíves sikkasztás miatt a szeniczei j bíróságnál bünperbe fogatott. Járásbíróság 1871. szept. 12. bűnösnek kimondotta, mert igazoltatott, hogy a földről, melynek bizonyos hányada Man dókné hitelező javára birói zár alá tétetett az összes gabonát learatta s kicsépeltette Kir. Tábla vádlott s kir. ügyész felebbezésére 1881. május 9. vádlottat felmentette ; „mert a zár alá vett gabona termés meglévén, s igy vádlott által el nem tulajdoníttatván ; a sikkasztás tényálladéka hiányzik. Kir. Curia a tábla ítéletét helybenhagyta. Indokok: Vádlottnak azon cselekedete, hogy ő egy oly területről, melynek eszméileg ugyan meghatározott, de természetben el nem különített bizonyos hányada Mandókné javára birói zár alá tétetett — az egész függő termést s igy a maga tulajdonával együtt a lezárolt részt is learatIta s kicsépelte, — még nem állapítja meg azt, hogy vádlott az ekként learatott s kicsépelt gabonát saját tulajdonává tette, vagy azt tulajdonává tenni akarta, vagy Az emberölési cselekmény Öntudatos állapotban, hosszabb fontolgatás, mérlegelés az ido, eszközök s hely megválasztásával, tehát előzetes megfontolással határoztatván el s hajtatván végre: a gyilkosság bűnesete áll el'ó. A szerelemféltés, ha az a pillanatnyi felhevülésnek s ingerültségnek a nyugodt megfontolást kizáró fokáig nem emelkedik: a gyilkosság lehetőségét kizáró körülményt nem képez. Bor csök József 29 éves ó-becsei gazdaember Kiss Juli bordélyházi nőn 1881. nov. 12. elkövetett gyilkosság vádjára szegedi tszéknél bünperbe fogatott. Vádlott nevezett kéjhölgyet 1881. nov. elején Szegeden Labdiné bordélyházában megismerte s annyira megszerette, hogy onnan napi 10 frt díjfizetés mellett kivitte, vele Pestre utazott sott ajándékokkal halmozta el. Visszatérve Szegedre, nem mint előbb vendéglőbe, hanem Labdinéhez szálltak. Itt később észrevette, hogy kedvese egy idegen férfival külön szobába ment. Ekkor őt, ki dühös szenvedélylyel szerette azon nőt, a szerelemféltés gyötrelmei annyira elfogták, hogy elhatározta, mind őt mind magát kivégezni. Nov. 1-én levelet irt hozzá, melyben elhatározásának okát előadta — azután Szabadkára ment, s oda elvitte még Kis Julit is — s ott pisztolyt s töltényeket vásárolt — de itt ölési szándékát nem hajtotta végre azért, mert Szabadkán őket senki sem ismeri. Visszatért tehát kedvesével nov. 11. délben Szegedre, itt a fekete sas vendéglőben szobát nyittatott, s megebédeltek. Ezután Kiss Juli ismét visszaakart menni a bordélyházba, s ekkor lőtte meg őtet a vádlott, ugy hogy 1882. jan. 18, a kórházba megsebesülése folytán elhalt. Törvényszék 1882. márcz. 27. vádlottat szándékos emberölés bűntettében (279. §.) nyilvánitá bűnösnek s 12 évi fegyházra itélte; indokul vévén vádlott erős felindulását a miatt, hogy szeretője őt végkép elhagyni akarta. Kir. Tábla 1882. aug. 28. helybenhagyta. Kir. Curia mindkét alsó bír. ítéletét megváltoztatván, vádlottat a gyilkosságban, mondotta ki bűnösnek s életfogytiglani fegyházra itélte.