Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 37. szám

— 148 — Indokok: Kétségtelenül be van bizonyítva, hogy Kiss Juli 1881. nov. 11. egy forgó pisztollyal melbe lövetvén, életétől ily módon megfosztatott; továbbá az is, hogy ezen lövést és pedig szándékosan vádlott ejtette. — A kérdés tehát csak az lehet, hogy a vádcselekmény a gyilkosság vagy szándékos emberölés bűntettét ké pezi-e ? >Vizsgálati iratokból, különösen vád lott beismeréséből kitűnik, hogy vádlott 1881. nov. 9. Szegeden sajátszerüleg irt levelében Kiss Juli ellenében való ölési szándékának adott kifejezést. — Kitűnik továbbá, hogy nov. 10. tehát a levél irása után másodnapon Kiss Julinál Szabadkán levén, ott egy forgó pisztolyt s töltényeket vásárolt, azzal még ott helyben Kist agyon lőni elhatározta, — azonban ezen elhatározásától csakhamar elállott s annak végrehajtását Szegedre való visszameneteléig elhalasztani czélszerübnek találta. — Kitűnik végre az is, hogy vádlott másnap — nov. 11-én Kiss Julival Szegedre visz szatért, ahol is ölési szándékát rajta következetesen végre is hajtotta; >mindezen körülmények kétségtelenné teszik azt, hogy vádlott beszámithatlan állapotban nem volt s igy teljes öntudatában levén cselekedetének, azt hosszabb fontolás, mérlegelés az eszközök, az idő s hely megválasztásával — tehát megfontolással határozta el s hajtotta végre. >Ezzel szemközt a vizsgáló biró ellőtti vallomásának a végtárgyalásou tett azon módosítása, hogy szerelemféltésből származott felháborodásából csak akkor határozta volna el Kissnek megölését, midőn az őtet elhagyni akarta, az imént felhozott s kétségtelenekké vált körülmények által meg van czáfolva. De egyébbiránt fentebbi körülményekkel szemben, lélektani szempontból sem fogadható el az emiitett mentség; mert egyrészről a szerelemféltés, ha az a pillanatnyi felhevülésnek s ingerültségnek a nyugodt megfontolást kizáró fokáig nem emelkedik, a gyilkosság lehetőségét kizáró körülményt nem képez, de más részről je len esetben vádlott Kist a bodélyházból csak ideiglenesen vévén magához, utóbbinak nov. 11 én szándékolt eltávozása vádlottat oly felindulásba nem hozhatta, mely a szerelemféltés által felébredett magas fokú indulatosság valószínűségét elfogadhatóvá tenné. >Ezek szerint tehát vádlott ellen az előre megfontolt ölési szándék megállapítva levén stb. — se miatt habár súlyosító körülményül fenforog az, hogy apagyilkossági kisérlet miatt már büntetve volt, tekintettel mégis arra, hogy vádlott vádcselekményét — az ezt közvetlenül megjelözött napokban anyai örökségének utolsó maradványait elpazarolva, a kéjelgő szenvedélyek nyomása alatt — követte el, a 91. §. 2-ik bek. alkalmazásával életfogytig iartó fegyházra stb. volt Ítélendő.* (1883. febr. 29. — 16895. sz. a.) Az, aki a birlalatában volt idegen dolgot, került légyen az kezeihez akár egyszerű megőrzés, akár beszámolás terhe alatti kezelés végett — eltulajdonítja : az sikkasztást követ el,s nem hütelen kezelést, melyről csak annyiban lehet szó, mennyiben az a sikkasztásba beolvadván, utóbbi a hütelen kezelést is magában foglalja. Szűcs József 41, ifj. Magyar János 43, Gila Rókus 32, Gazsó Vig István 44 és Sza bó Ferencz 40 éves parasztgazdák sikkasztás vétsége miatt Lázár István panaszára a szegedi tszéknél bünperbe lógattak. Panaszos azt adta elő, hogy 71 hold földje a h.-m.-vésárhelyi határban többek által fele termésre kivétetvén smiveltetvén, a termett kukoricza befelezésével Szűcs Imrét és gazda felügyelőjét Szabó Ferenoset bizta meg. Utólag azonban tapasztalta, hogy fele részében rövidséget szenvedett, az általa megbizottnak visszaélése folytán. Szabó Ferencz a felügyelő beismerte, hogy gazdája knkoriczájából Gila Rókus .'! s Gazsó 1 kocsi kukoriczát vitt el; ő maga Magyarnak 6 és Szűcsnek 4 kas kukoriczát adott — amiért Gilától két kötél do hányt s Magyartól 2 frtot kapott, Tehát a gazda knkoriczájából majd mindenik lopott — és a csősz Szűcs J. is abból s nem a közösből lett kielégítve. Szűcs is beismeri, hogy Szabó Ferencztől 4 kas mintegy 5 véka kukoriczát illetéktelenül kapott ingyen — csőszbérét a közösből kapván meg. — Gila, ifj. Magyar s Gazsó is beismerték, hogy Szabó Ferencztől több kocsi kukori czát kaptak sazért dohányt s egypár frtot adtak Szabónak. Törvényszék 1881. aug. 10. négy első vádlottat mint közvetlen tetteseket a btk. 355—358. §§. értelmében sikkasztásban nyilvánitá bűnösöknek s fejenkint 3—3 havi fogházra s a kimutatott kárösszeg megfizetésére ítélte. „Szabó Ferencz ellen — ki a végtárgyalásra meg nem jelent — 1881. évi okt. 17-én hozatott ítélet, melyben az szintén mint tettes 4 havi fogházra stb. Ítéltetett sikkasztás vétsége miatt, melyet azáltal követett el, hogymint panaszos Lázár földbirtokos felügyelője a feleseknek az őket illetett fele részen felül több kevesebb inenynyiségü kukoriczát adott bizonyos jutalomért. Kir, Tábla 1882. febr. 21. azon változtatással hagyta helyben, hogy a vádcselekményt hűtlen kezelés vétségének minősítette (361. §) s abban Szabó Ferenczet mint tettest, többit pedig mint bűnrészeseket nyilvánította vétkeseknek. Kir. Curia következőleg ítélt: 1. A büntetés mérvére nézve a kir. táblai ítélet hhagyatik. 2. Szabó Ferencz vétségének minősítésére nézve a kir. táblai itélet megváltoztatásával a tszéki hagyatik helyben. 3. Többi vádlottak vétségének minősítésére nézve megváltoztatik mindkét alsó bír. itélet és azok a Szabó Ferencz által a Lázár István kárára elkövetett sikkasztás vétségében bűnrészeseknek mondatnak ki. Indokok: Szabó Ferencz nem okozott Lázárnak azáltal kárt, hogy a reá bizott kukoricza termését, kötelességellenesen kezelte, hanem ő ezen, birlalatában volt kukoricza termésből egyenesen elidegenítéseket tett. >A ki azonban a birlalatában volt idegen dolgot, került légyen az akár egyszerű megőrzés, akár beszámolás terhe alatti kezelés végett kezeihez — eltulajdonítja: az a btk. 355. §. szerint sikkasztást követ el, — hűtlen kezelést pedig csak annyiban követi el, amennyiben a hűtlen kezelés a sikkasztásba beolvadván, az utóbbi az előbbit is magában foglalja. »Ebből szükségképen következik a többi vádlottaknak, kik a Szabó Ferencz ált (1 elsikkasztott kukoriczát, előző megállapodás folytán megszerezték, a btk. 69. §. 2-ik bekezdésén alapuló részessége; minthogy egyrészt a birlalatukban nem volt dolgok elsikkasztását közvetlenül nem követték el, hanem azoknak a birlaló általi elidegenítését cselekvényeikkel csak lehetővé tették, — másrészt pedig azon mentségük miszerint Szabó Ferenczet a kukoricza eladására jogositottnak lenni vélték, már azért is tarthatatlannak jelentkezik, mivel megszerzésük majd ingyen majd kevés dohány becserélése mellett s majd oly potom áron történt, mely a kapott kukoricza értékével semmi arányban sem állott. (1883. marcz. 7. — 7733. sz. a.) A kir. Curián mult hétre 291 polgári és 520 büntetőügy volt bejelentve. E hétre a hátralékokkal összflsen 655 ügy j lenti tett be, ezek közt 3<~>1 polgári és uj bünti tőügy 354. — Váltókercskedelmi ügyek száma 29, úrbérieké 4. Kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter. Török Dénes gyergyó-szent-miklósi kir. járásbirósági aljegyzőt a csik-szeredai kir. törvényszékhez jegyzővé, Ladányi Ignácz paksi kir. járásbirósági Írnokot a gyönki kir. járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetövé, s Tasnády Kálmán nagyváradi kir. törvényszéki dijuokot ugyanazon kir. törvényszékhez írnokká nevezte ki. ügyvédi kamarákból. A debreczeni ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy dr. Hrehuss Viktor debreczeni ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. A kolozsvári ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Veress Lajos kolozsvári ügyvéd és Sulyok Árpád temesvári ügyvéd, az ügyvédi gyakorlattal felhagyván, a kamara lajstromából saját kérelmökre kitöröltettek. Felelős szerkesztő SZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. ;Megjelf!ji e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékb Budapest, 18B3. Az 4.thenaeuis írod. és nyomdai r. tárjtulat.