Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 33. szám

— 131 — sz. alattiban foglalt nyilatkozatra fektetett kifogása, a keresetnek az A okmányra fektetett jogalapja megdöntetlenül fennáll; minélfogva stb. stb.« (1883. marcz. 9. — 3838. sz. a.) A budapesti Ügyvédi Kamara márczius hó 31-én d. u. 4 órakor a kamara helyiségében rendes évi közgyűlését tartja. Napirend: 1- Az 1882. évi működésre vonatkozó választmányi jelentés. 2. A: Svi számadások felülvizsgálása és a pénztár maradvány feletti rendelkezés. 3. A költség-előirányzat és mikénti fedezésének megállapipitása. (Ezzel kapcsolatban Eésó Ensel Sándor kamarai tag indítványa a kamarai tagdijaknak két részletben beszedése iránt). 4. Kamarai tagok indítványai: a) Dr. Dell' Adami Rezső indítványa az esküdt széki intézmény behozatala tárgyában ; b) Dr. DelV Adami Rezsó indítványa a járásbirósági hatáskörbe utalt bűnügyekben a felebbvitelt korlátozó törvényt életbeiéptetö igazságügyminiszteri rendelet tárgyában: c) Dr. DelV Adami Rezsó indítványa a Fejér-féle. okmánytár beszerzése tárgyában. •t © g e s e t. Adás-vételi szerződés alapján bizonyos ingatlan egészen tehermentesen adatván el, akkor azonban midőn a telekk. akadályok megszűntével a vevő azt átírathatta volna, már a rra különböző terhek levén bekebelezve : a vevőt, ki szerződéses kötelezettségének eleget tett. nem lehet arra kötelezni, hogy az ily megterhelt birtokot nevére átirattassa. Kölkedi Sándor s neje — Török András e. zálogjeg előjegyzésének igazolása s 300 frt vételár s 13 frt illeték visszafizetése iránt a szegszárdi tszéknél pert folytatván. Törvényszék 1881. decz. 1. — 8517. sz. a. felpereseket a perköltség kölcsönös megszüntetésével keresetükkel elutasította; mert felperesek a 300 frt iránti záelőjegyzését azért kérik igazoltnak kimondatni s alpereseket a vételár visszafizetésére s a megvett ingatlan visszavételére köteleztetni, mivel az átíratás telekk. akadályokba ütközött. T> Tekintve, hogy a kereseti kérelem csak az A) adásvevési szerződés érvénytelenítésével foghat helyt, ezt pedig nem is kérték. >Nem vétethetett figyelembe azon kérelmük sem, hogy az ingatlan tehermentesittéssék, mert az ellenirat beadása után tétetett. Kir. Tábla 1882. márcz. 6. — 5848. sz. a. indokaiból helybenhagyta. Kir. Curia következőleg itélt: 3 Ügyérdemben minkét alsó bír. ítélet megváltoztatik, s alperes köteleztetik a kijelölt ingatlanságot teljesen tehermentesíteni s ez esetben felperesek feljogosittatnak tulajdonjogukat azon ingatlanokra végrehajtás utján bekebeleztetni; de viszont ez esetben kérelmük egyébbrésze tárgy nélkülivé válván, e feletti határozathozatal szüksége elenyészik. >Ha pedig alperes fenti kötelezettségének eleget nem tenne, ugy szerződésnek B) hatályon kivül tétele mellett felperesek javára azon ingatlanokra 1879. ápr. 12.— 300 frt vételár s 13 frt illeték erejéig nyert zálogjogi előjegyzés igazoltnak kimondatik bekebeleztetni rendeltetik — egyúttal alperes azon 300 frt s 13 frt illeték vissza-, lletve megfizetésére köteleztetik , — /iszont egyidejűleg felperesek az általuk megvett ingatlannak alperes részére való birtokba adására köteleztetnek. Indokok: Alperes beismeri, hogy a kérdéses ingatlant felpereseknek B) szerződés mellett még 1875. július 11. eladta s 300 frt vételárt a szerződés kötésekor felvette, de nem tagadta azt sem, hogy az ingatlant felpereseknek tehermentesen adta el — mi különben ellenirati védelme tartalmából is kitűnik; e körülménynek a viszonválaszban, tehát elkésetten tett tagadása pedig tekintetbe nem vétethetett — annál kevésbé, mert a mint az A) telekkönyv tanúsítja, az ingatlan az eladáskor tehermentes volt. »Minthogy pedig alperes azt sem ta-j gadja, hogy az eladott ingatlan eladás ide- j jedekor nemcsak alperes, hanem néhai; édesanyja özv. Török Andrásné nevén is! állott helyszínelve, s e része az ingatlannak reá csupán 1877. aug. 6. lett tulajdonjogilag bekeblezve s ugyanakkor a kincstár javára 40 frt illeték is bekebeleztetett: világos, hogy azon időben, midőn felperesek az ingatlant már nevükre átírathatták volna — tehermentes nem volt, sőt ugyanarra, illetve az összes ingatlanokra később más terhek is kebeleztettek, anélkül, hogy akár jelen per megindításáig azoktól alperes tehermentesítette, akár jelen per során is ezt tenni ajánlkozott volna. »Ily körülmények közt felpereseket arra, hogy ők, kik maguk részéről B. szerződésbeli kötelezettségüknek teljesen eleget tettek — ily megterhelt birtokot nevükre átírassák — jogszerüleg kötelezni nem lehet. > Tekintve, már most, hogy felperesek válaszukban nyilván kijelentették, hogy ők készek a szerződést fenntartani, ha alperes a nekik eladott ingatlant tehermentesíti, — miután a kereseti kérelem ily módosítása alperes javára szolgál s igy annak teljesítése a perr. 68. §-ba nem ütközik — első sorban alperest arra kellett kötelezni, hogy az ingatlant tehermentesítse s ez esetben felperesek kereseti egyéb kérelmük tárgynélkülivé vált. > Ellenben ha alperes annak eleget nem tenne, felperesek habár a B) szerződés érvénytelenítését keresetükben tüzetesen nem kérték, de annak egész tartalma is odairányul,a szerződés hatályon kivül tétele mellett a zálogjogi előjegyzést igazoltnak kimondani stb. marasztalni stb. kellett.* (1883. febr. 6.) pezte, a melylyel kapcsolatban a magyar bűnvádi eijárási tervezetnek erre a kérdésre vonatkozó része is vita tárgyává tétetett. Dr. Baumgarten Izidor szólalt fel először ; szerinte a birói szervezetnek olyannak kell lenni, hogy a materialis igazság minél inkább megközelittessék, a mi a mai rendszer mellett, hol az aktákból itélő felsőbb biró a szóbeli tárgyalás alapján itélő, tehát jobban informált alsó biró Ítéletét reformálja, lehetetlen, ha ujabb szóbeli tárgyalás alapján itélt is a biró, soha sem nyújtja az azt a garantiát, mint az első biró, mert már ekkor mind a tanuk, mind a vádlott figyelmeztetve vannak még ellenmondásaikra is. De nem helyes a javaslat combinált rendszere sem, mely mindkettőnek hátrányait egyesíti, melyet pénzügyi tekintetben is kivihetetlennek tart. Szóló egyátalán nem helyesli, hogy a ténykérdésben a felebbezésnek hely adasssék, az első bíróságot kell ugy szervezni, hogy elegendő garantiát nyújtson. Némi módosításokkal hozzá járul Jellinek javaslatához. DellAdami Rezső szerint nincs ma Európában állam, mely a ténykérdésre nézve a garantiát ne az első bíróságban látná, de ezt a garantiát csak az esküdtszék nyújtja. Ezért nem helyesli a javaslat rendszerét de még ennél is kevésbbé a Baumgarten által ajánlott rendszert, mely tiszta állami bíróság mellett, a felebbezést elveti. A garantia nem abban áll, hogy csak több biró legyen, hanem, hogy több tekintély legyen a bíróban; a felebbezés tehát esküdtszék hiányában szükséges; és a javaslatot, de a mai silánynak nevezett rendszert is jobbnak tartja mint a Baum! garten által ajánlottat. Kivihetetlennek .tartja a Jellinek rendszerétais, mely nagyon sok táblának szervezetét tenné szükségessé j és temérdek költséggel járna. A vádtanács kamarát teljesen fölöslegesnek tartja, mely tekintetben számos előkelő franczia és olasz jogtudós véleményére hivatkozik; a legvisszásabb a javaslatban épen az, hogy a vádlott oly sokszor és fölöslegesen hurczoltatik meg a büntető bíróság előtt, eltekintve ezen eljárás nehézkességétől, lassúságától és drágaságától. A javaslat a garantiák sokaságára fekteteti a súlyt, ez azouban túlhaladott álláspont és csak complicálttá teszi az eljárást; ma már általánosan elfogadott elv, hogy minél kevesebb, de minél hatályosabb garantia. A vita folytatása húsvét utáni keddre tüzetett ki. A magyar Jogászegylet márcziás 19-én, mint előre jelentettük, teljes ülést tartott. Az elnöki széket Manoilovich Emil ur foglalta el. A mai ülés tárgyát: Jellinek Arthurnak a büntető bírósági szervezetről tartott előadása feletti vita kéBüntetojogi esetek. A cselekmény a lopás tettének elkövetésére, a segédkezésen túl ki nem terjedvén: a tettes társaságot megállapítani nem lehet. Uzsák Imre 16 éves, ugy Pálinkás István s Igrinyi János parasztlegények többrendbeli lopás miatt a komáromi tszéknél bünperbe fogattak. Törvényszék 1882. szept. 15. Uzsák Imrét a Sütti Albertné, Lengyel Jánosné és Uzsák Máté kárára elkövetett lopások halmazatában (336. §. 3. p.) bűnösnek kimondván, 8 havi börtönre stb. ítélte — és károsult Süttinénak 12 frt 50 kr, Lengyel-