Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 33. szám

— 130 — hozás e decentralisatiója Hessen Darmstadt I nak bizonyára szinten nem előretervezett nagyherczegségben is. Másfelől Zsigmond király borlásai, s főleg azon körülmény folytán, hogy harmincz évig nem tartatott ország eformeszine sugallta, hogy B bázeli zsinat örökös kó- l(^e3e a^att Sienábél, írásban [közölje az orországgy üléssel, illetőleg a megyékkel a maga honvédelmi törvényjavaslatát. Hogy gyűlés, a megyegyűlések fontossága évről-1 ezt tette> évre fokozódott a közélet halasztást nem tűrő szükségleteinél és érdekeinél fogva ; ez volt az a tér, a hol a köznemesség tömeges megjelenése által megóvhatta a maga érdekeit a féktelen oligarchia ellenében. Észrevette ezt Zsigmond. Fölhasználta tehát az ily abnormis viszonyok közt fölgyarapodott megyei intézményt fogantyúul a maga királyi tekintélyének megerősítésére azok ellen, a kiken magát megaláztatásáért megbőszülni nem merte, az oligarchák ellenében. Szövetségestársat keresett a megyékben, és előtte állván a németbirodalmi tartományok decentralizált törvényhozásának példája, oly jogkört devolvált a ina ennek inditó oka alig lehetett egyéb, mint, azon körülmény, miszerint távollétében, oly messzeföldről a rendekkel királyi akaratát másként mint írásban nem közölhette: és mégis e tény, hogy ezt egyszer igy tette, gyorsan vált praecedeussé, majd mellözhetlen szokássá a további fejlődésben. Nem is csoda; mert meg volt erre már érve a kor, és hogy egy ily korszükséglet csak ily incidentalis módon nyerhetett kíelégitést: ennek oka abban rejlik, hogy Magyarországon ez idén még, ha volt is haladé és még tovább haladni vágyó értelmiség: ezen értelmiség ;i maga szavát alig birta hallhatóvá tenni, — még kevésbé bírta pedig a közügyeket — a brutális brutális töme«; e dulakodási 128, 129: Kovachich Suppl. I, .Ül. 320 — 47; Vestig. Comit. 217.; Katona Xlí, 128, 591: Szlemenics M. t. társ., évkönyv. 259, idézve és hsl. e. Ladányi I. és köv.) (Folytatása következik.) VII 234. gyar megyei közgyűlésekre, a melven ezek , oligarchia, » a brutális tömeg e kapva kaptak ugyan, de a mily jogkörről terén befolyásolni, (BartaL Comment a korábbi alkotmányjog fejlődésének tényezői tán nem is álmodtak. Szint igy me rőben hatalmi kérdés, és nem a kor intő szaván buzduló reformeszme volt az, a mi Zsigmondot arra készteté, hogy már az 1397-diki országgyűlésre néhány várost, az 1405-diki országgyűlésre pedig az öszszes (szabad királyi?) városok képviselőit is meghívta, s ezáltal a városi elem képviseltetését, sőt nemcsak tanácskozási, de szavazatjogát is belejátszotta a magvar törvényhozási jog további történelmébe. Ugyancsak az 1405-dik tezikk 4, 8, 10 és 12-dik pontjaiban intézkedik a városok jogszolgáltatásának és adóügyének némely kérdésében, — anélkül, hogy a városoknak országgyűlései követküldési jogát ezen tezik egyes pontjaiban csak a legtávolabbról is fölemlítve találnók: csakis Zsigmond e decretumának bevezetésében van arról szó, de itt is már mint bevégzett tényről. * Mintán 'összegyűltek orszárfiink minden megyéjéből, kerületéiből, szabadvárosából, mezővárosából (?) a meghatalmazott küldöttek, stb.« — Ezért teljes joggal csak azt mondhatjuk, hogy Zsigmond a városok országgyűlési képviseletét — mint fönebb mgamat kifejezem, — csak belejátszotta a magyar törvényhozási jog fejlődésének történelmébe és nem törvényhozási actussal vitte keresztül a városokn: k országgyülésekrei meghivatási jogára vonatkozó reformot. A művelődés alantas fokán tengődő alkotmányos élet corollariuma volt ez alkotmánytörténelmi tünet; nem eredett az minden korszerű hordereje daczára sem nemesebb forrásból, mint az a másik nevezetes ujitás, mely szintén Zsigmond alatt jött létre, s az Írásbeli királyi propositiók meghonosodását vonta maga után. Ezen léha, német lovagvérü királynak, ki nem volt tisztában a »schisma< genusával, és a ki e nyelvtani botláson kívül, a maga temesvári (1396.) Decretumának bekezdésében nagyon elárulta, hogy nem igen sokat szokott törődni a saját kora tudományosságának követelményeivel, midőn ama bekezdésében a törökök mellé nyomban e kifejezést »et aliorum sc(h)ismaticorum< ragasztatja vala, — ezen léha ZsigmondKereskedelmi jogeset. A kereskedelmi társulat vezérügynökségét ketten együttesen képviselvén, s a hatáskör ezen korlátozása a czégjegyzékbe bevezetve levén: ez harmadik személyek irányában is joghatállyal bir. — Ennél fogva a csak egyikök által képviselői minőségében tett nyilatkozat, a társulatra nézve kötelezőnek nem tekintethetik. Victoria bizt. társaság csődtömege — Staffenberger János s érdektársai e. 1250 frt iránt 1880 évi november hóban a bpesti IV. ker. jbiróság előtt pert tett folyamatba. Járásbíróság 1882. okt. 25. — 18797. sz. a. felperest keresetével elutasitotta s 53 frt perköltségben marasztalta. >Mert alperesek 3 czégjegyzéki kivonattal igazolták, hogy Dersényi József a vagyonbukott Viktória bpesti vezérügynökségének az alapszab. 36. §. értelmében kinevezett képviselője volt a csőd kiütése előtt s igy a 2. sz. okmányban foglalt nyilatkozatot a társaság nevében ezt terhelőleg tenni jogosítva volt. »A mennyiben tehát ezen nyilatkozat szerint az A okmány értelmében alperesek által válaltl kötelezettséggel szemben Dezsényi József, mint a társaság fióktelepének képviselője a társaság nevében oly kötelezettséget vállalt, hogy ha Fenyvesi Béla a társaságnál birt állását saját hibáján kivül elvesztené, alpereseknek az A alattiban vállalt kötelezettsége megszűnik: e kötelezettség jogérvénynyel bir felperes ellenében is. »Azt pedig maga felperes beismeri, hogy Fenyvesi önhibáján kivül lett állásától elmozdítva akkor, midőn a társaság 1877. nov. 7. csődbe jutott. időben midőn azt a társaság nevében tenni még jogosítva volt. igazolja a teljes hitelű 2. sz. okmányban foglalt beismerése. Kir. Tábla 1882. febr. 21. — 48745. sz. a. megváltoztatta s felperest csak azon esetre utasította cl, ha alperesek részerői főeskü tétetik arra, hogy 1877. febr. 7. után, de 1877. november 7. előtt Dersényi József IV. r. alperes irányában kijelentette, hogy Fenyvesit sem a Viktória igazgatósága, sem a bpesti vezérügynökség elmozdítani nem fogja; azon esetben pedig ha ennek daczára állásától elmozdittatnék, vagy azt saját hibáján kivül elvesztené, alpereseknek a Victoria irányában vállalt kötelezettsége megszűnik oly formán, hogy az csak azon napig marad hatályban, amely napig Fenyvesi a Viktória szolgálatában áll, — ezen szolgálati viszony megszűntével pedig alperesek kötelezettsége is megszűnik, — anélkül azonban, hogy a már lefizetett részletek visszafizetését az intézettől követelhetnék. i Különben alperesek kötelesek 1250 frt tőkét, ennek 1878. febr. 1-tőli kamatait s 60 frt perköltséget megfizetni. Mert. a 2. sz. czégjegyzéki kivonat által bizonyitva van, hogy Dezsényi József a . 'Viktória budapesti fióktelepének képviselője volt. Ezen minőségében a Viktória társaságot 3-ik személyek irányában képviselni törvénynél fogva hivatva s jogosítva volt : s ebbeli jogkörének a társaság részéről történt netaláni korlátozása 3-ik személvek irányában joghatállyal nem. bir (Ker. törv. 190. §.) > Ehhezképest az alperesek és Dezsényi J., mint a >Viktória c bpesti vezérügynöke közt a kereseti követelésre vonatkozólag létrejött bár szóbeli megállapodás - a >Victoria társaságot kötelező volt. Minthogy azonban azon a felperes által tagadott megállapodás a 2. sz. okirattal bizonyítottnak nem vehető, mert az abban foglalt bíróságon kívüli beismerést Dezsényi az időben tette, midőn a Viktória bpesti vezérügynökc többé nem volt s igy beismerése a társaság, illetve jogutóda ellenében bizonyítékot nem képez, ennélfogva a döntő vitás körülményre az alperes által kínált felperesileg visszakínált főeskü odaítélendő volt. Kir. Cnria mindkét alsó bír. ítélet megváltoztatásával alpereseket kötelezte a kereseti 1250 frtot — ennek 1878. febr. 1- tőli kamatját és 60 frt perbeli s 17 írt felebbezési költséget megfizetni. Indokok: mint a 3 sz. alatti czégjegyzéki kivonatból kitűnik, a Viktoríav budapesti vezérügynökségét Dezsényi József nem egyedül, hanem Szenczy Ágostonnal együttesen képviselte (Ker. törv. 37. §. 2- ik bek.; »Dezsényi József hatáskörének ekkénti korlátozása a czégjegyzékbe bevezetve levén: harmadik személyek irányában is joghatállyal birt. > Ezeket figyelembe véve az egyedül Dezsényi József által képviselői minőségben tett nyilatkozat, ha az kétségkívül állana is, a nevezett biztosító társaságra »Hogy Dezsényi a kötelező szóbeli nézve kötelezőnek nem tekintethetik, nyilatkozatot tényleg tette, és pedig oly' Ekként elesvén alpereseknek a 2