Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 16. szám

— 61 — lás módja, hogy parancsoljunk rá valakire: neked kell adnod öt-hat forintért százat! Hanem itt van a kormány és a törvényhozás, ennek módjában van az osztrák-magyar bank által fiókintézeteket felállítani, vagy hitelszövetkezeteket alakítani, és az illető vidék számára pénzforrásokat megnyitni. Azellen pedig, hogy egyes megszorult emberek kizsákmány oltatnak, az ellen, hogy egyes lelketlen emberek a mások gyengeségével visszaélnek, az ellen van intézve ez a törvény. De nemcsak hogy czélra nem vezetendő dolog arra alapítani az uzsorának büntethetőségét, hogy a kamat bizonyos maximuma túl lett-e hágva, hanem nézetem szerint egyenesen káros. A százados tapasztalás azt mutatja, hogy ha a kamatmaximum áthágásába helyezzük egy kölcsöuadás büntethetőségét, az erre vonatkozó büntető törvényeknek kellő hatályuk nincs. Mindnyájan láttuk az ötvenes, a hatvanas években, sőt még régebben is, és a tudomány által nyújtott összes adatokból tudjuk, hogy a bírák, mivel olyasmi is büntetendőnek volt kimondva, a mi ethikailag ily beszámítás alá nem vehető, azt sem büntették, a mi büntetendő lett volna, t. i. a mások gyengeségével, szorult viszonyával való rút visszaélést.* Nem szükséges mondanunk mikép ezen beszéd, erős érvei, szakavatottsága folytán élénk helyeslést nyert. Azonban áttérve a közvélemény befolyásának további mozzanataira, be kell vallanunk, mikép nemcsak a maximum hősei, hanem ellenesei is birtak téves eszmékkel, az uzsora-törvényhöz kötött czélok tekintetében. Jogeset. A házassági szerződésben az apának csak arra adatván engedély, hogy leánya hozományának telekkönyvi biztosítását eszközölhesse férje ingatlanjaira bizonyos családi eshetőség beálltával, mi meg nem történvén, az leánya tulajdonává vált s azt másra jogosan átruházhatta; az pedig, mint a követelés jogszerű tulajdonosának engedményese — daczára annak, hogy a zálogjog a szerződéses feltételektől eltéröleg tévesen az apa nevére feltétlenül bekebeleztetett — az arra vonatkozó tulajdonjogot perrel követelheti. Spiegel Vilmos — Stern Mór e. az ennek javára bekebelezett 3000 frt tulajdonjoga s a zálogjog törlése iránt az eperjesi tszék előtt 1880. decz. pert indított — Törvényszék 1882. márcz. 16.— 1337. sz. a. felperest keresetével s alperest viszonkeresetével elutasította és 55 frt perköltségben marasztalta; »mert eltekintve attól, hogy engedményező Spiegel Stern Borbála az 1878. nov. 29. az eperjesi közjegyző előtt kötött szerződésben, illetve engedményi okmányban az általa engedményezett zálogjogra nézve több jogot, mint a szerződéskötéskor birt, az engedményezett részvénytársaságnak nem adhatott át; úgy attól hogy a hivatolt társasszerződésben Spiegel S. Borbála által engedmény ézett zálogjognak lekötése is bizonyos feltételekhez volt kötve, melyeknek nem teljesítése miatt az egyik szerződőtárs — felperes Spiegel Vilmos épen a jelen per alapját képező társas szerződés és engedménynek hatályon kivül tétele végett megindítandó eljárást bejelentette : »felperest feltétlenül elutasítani kellett; miután a kisszebeni telekk. hatósághoz 1861. szept. 6. — 178. sz. a. Stern Mór — alperes — által benyújtott kérvény alapján, a keresetben érintett 4000 frt nőhozomány és 2000 frt kitbér biztosításául, a zálogjog fele részben 3000 frt! erejéig Spiegel S. Borbála — fele rész 3000 frtig pedig Stern Mór — alperes javára lett bekebelezve — miről a felek értesítettek anélkül, hogy az ellen jogorvoslattal éltek volna. „Ebből kifolyólag törvényesen vélelmezhető egyrészt engedményező Spiegel S. borbálának teljes megnyugvása a bekebelezésbe, — ugy másrészt azon zálogjogi bekebelezéshez Stern Mórnak tulajdonjoga (oszt. törv. 1467. §.) törvényesen biztosítva van. Alperesnek a leánya Spiegel S. Borbála jogán beadott viszonkeresete a jogosított fél általi meghatalmazás hiányából utasíttatott vissza. Kir. Tábla 1882. juli 10. — 23201. sz. a. helybenhagyta. »mert Stern Borbála felperes engedményezője a ('. társas szerződés 18. pontjában a férje irányában fennállott azon hozományi — de nem egyszersmind hitbéri követelését is ruházta át 1878. nov. 29. felperesre — mely a kisszebeni telekjben az ő nevére volt bekebelezve; — hogy pedig akkor az engedményezőnek 4000 irt. hozományára az A. házassági szerződés alapján a zálogjog nemcsak az engedményezőnek, hanem atyjának Stern Mórnak javára is volt bekebelezve, a telekkönyvből világos s az felperes előtt is tudva lehetett. Kir. Curia mindkettőt megváltoztatván, felperes tulajdonjogát a 3000 frt követelésre megállapította s alperest kötelezte a 4000 frt hozomány és 2000 frt hitbér erejéig javára határozatlan részben bekebelezett zálogjognak törlésére alkalmas nyilatkozatot kiállítani; „mert az A. házassági szerződés szerint Stern Mórnak csak arra adatott engedély, miszerint az abban foglalt 4000 frt hozomány s 2000 frt hitbér telekkönyvi biztositását eszközölhesse azon eshetőségre, ha Borbála leánya a Spiegel Miksával kötött házasság első vagy második évében gyermek nélkül elhalna; minek folytán a szerződéshez képest a hozomány egészben vagy részben reá mint apára visszaszállna; következve azonfelül, hogy a zálogjog a kisszebeni telékjben foglalt és Spiegel Miksa tulajdonát képezett ingatlanokra C. 4. alatt a szerződési feltételektől eltéröleg tévesen lett Stern Mór javára is feltétlenül bekebelezve — miután a halálozás be nem következett és a házasságból gyermekek is születtek, az A. szerződésben emiitett 4000 frt, melyet alperes leányának Stern Borbálának hozománykép adott, és a 2000 frt, melyet Spiegel Miksa menyasszonyának hitbérül lekötött — ugyanazon szerződés értelmében Spiegel Miksáné szül. Stern Borbála tulaldonává vált; > tekintettel tehát arra, hogy ez követelését Stern Mórra sem egészben, sem részben át nem ruházta, — a téves zálogjogi bekeblezéseel pedig tulajdon nem szereztethetett, — de az jogerőre sem emelkedhetvén, elévülés alá sem esik, amennyiben a hibás bejegyzés a telekk. 168. §-hoz képest hivatalból ki nem javíttatott: felperes mint a kérdéses követelés tulajdonosának engedményese a tulajdonjogot perrel köetelheti; > ily körülmények közt. miután a C. társas szerződés 17., 18. s 20. p. szerint Spiegel Miksáné Stern Borbála a telékjben kitüntetett 6000 frt követelését ruházta felperesre, mely |öt jogilag kétségtelenül illette, — felperes javára a tulajdonjog — eltekintve a 300 frttól. melyre néz felperes már zálogjogot nyert - a keresti 30 00 irtot illetőleg is megállapítandó stb. stb. volt.< (188$. jan. 11. — UM4. sz. a.) Jogeset. Az árverésileg átruházott, megiett követelés uj tulajdonosa az adóstól fizetést követelvén, ennek joga van azon kifogással élni, hogy taHozása részben vagy egészben kifizettetett. vagy máskép kiegyenlittetett. — habár az egész követelés ingatlanjaira zálog jogilag he van is kebelezve. Vajmár Sándor — Hnrsáuyi férj. Nuanszki Apollónia e. 1045. frt fizetésére nagyszombati jbíróságnál pert folytatván Járásbíróság 1882. márcz. 14. — 1378 sz. a. alperest elmarasztalta, de viszonkeresetének helytadva 386 frt. viszonkövetelése levonhatásával. .,Me7't felperes — a követelésnek árverési vevője — elismerte, hogy a — jelzálogilag bekebelezett 1045. frt követeié <re alperesnek 386 frt követelése alzálogjogilag vau bekebelezve C. a. egyesség alapján, melynek alapján van a kereseti követelés is bekebelezve. > Felperes abbeli kifogásának pedig, hogy alperes követelését árverés után ellenében nem érvényesíthetné, helyt adni nem lehetett, mert az nyilvánkönyvileg biztosíttatott s a vevő, a felperes azt a rajta levő teherrel vette meg: s felperes annak valódiságát nem is kifogásolta. >A fenmaradt rész birói letétbe helyezendő, mert felperes beismerte, hogy ujabb alzálogjogok is léteznek. Kir. Tábla 1882. ápril 17. — 17201. sz. a. indokaiból hhagyta. Kir. Curia a táblaitéletét hhagyta következő indokolással. »Annak előre bocsátása mellett, hogy minden követelés akár magán, akár bírói uton jogszerűen csak a fennálló összeg erejéig ruházható át egy harmadikra: miből következik, hogy a midőn a követelés későbbi tulajdonosa által a fizetés követeltetik — az adósnak joga van azon kifogással élni, hogy tartozása részben vagy egészben kifizettetett vagy másképen kiegyenlittetett. Habár jelen esetben a per tárgyát képező 1045 frt alperes ingatlanságára zálogjogilag bekebeleztetett: tőle azon jogosultság, hogy kimutassa, mikép a zálogjogilag biztosított 1045 frt egészben