Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 21. szám

83 márcz. 27. 1205. sz. ítélettel, mely ellen felperes s I. r. alperesek felebbeztek. A kir, tábla 1878. decz. 3. felterjesztette hiva­talból észlelt semmiség alapján, és azon okból, mert ezen perben a Curia által 1875. évben részben t. i. miután fel­peres kis korúnak édes annya utáni öröksége, annak nii­sége s mennyisége és annak kiadása végérvényesen meg­állapitatott s Ítéltetett — csupán az ingatlan időközbeni jövedelmei, ezek után járó úrbéri kármentesítési s egyéb követelésekre, ugy a beszániitatni kivánt kiadásokra vo­natkozólag elrendelt ujabb bizonyítási eljárás folyamá­ban, egyik örökös Keviezky Antal elhalván, hagyatéka e. •osőd nyittatott 1875. május 4-én, — mind a mellett a tszék arra nézve a csó'dtörv. 2. 24. 47. §§. szerint az el­járást félben nem szakitotta, s felperest e részbeni kerese­tével a csőd eljárásra nem utasította, hanem a csődper­ügyelő utólagos beidéztetésével a póttárgyalást megtar­totta, és Reviczky Antal csőd alá jutott hagyatékára vo­natkozólag is Ítéletet hozott. A Semmitősz ék fentebbi eljárás folytán a perr. 304. §-sza alkalmazásának helyét nem találta. „tekintve, hogy a jelen öröködési pernek tárgyát a kiskorú felperesre édesannya néhai Reviczky Eszter után háromlott örökség s járulékai kiadása, illetve ama ingat­lanok s ingók megitélése képezei, melyeket Reviczky Antal I. r. alperes perbevont érdektársaival az elhalt Re­viczky Eszterrel mint testvérükkel közös s osztatlan álla­potban birtak, s annak elhaltával, felperes kizárásával megtartották, és hogy a^t ezen közös osztatlan állapotban jelenleg is bírják és használják ; „tekintve továbbá, hogy a jelen per a fennérintettek szerint, a fő és lényeges kérdésekre nézve, a csőd meg­nyitása előtt már végérvényesen mindaunyi alperes irá­nyában elintéztetett, és hogy annak jelenlegi tárgyát csak­is a keresetbe vett főtárgynak járulékai képezik, — az tehát mint a főtárgyai szoros összefüggésben álló kérdés csakis azon bíróságok által intézhető el helyesen, melyek a főkérdések felett már határoztak; valamint az is, hogy a kereset mindannyi alperesre nézve ugyanazonegy jog­alapon nyugszik, s ennélfogva a/, összes alperesekre nézve egy Ítélettel volt eldöntendő; „következőleg, hogy a fenforgó örökösödési perre iiézve. miután abban több alperes társak egyetemleges kötelezettségben állanak, az egyik alperes társ elleni csod megnyitása miatt az 1840:22. tczikk 2. 24. 47. §§. rendelkezései, figyelemmel ugyanazon törvény 19. §, tar­talmára, nem alkalmazhatók, hanem a vagyonbukottat illetőleg egyedül a most idézett 19. §-ban előirt eljárás, illetve az ügynek végérvényes elintézése után, annak a csődbírósághoz osztályozás végetti áttételét vonhatja maga után.« (1879. febr. 28. — 26721. sz. a.) II. Ha a per a zárlati végzés kézbesítésétől szániitva 30 nap alatt meg nem indíttatott, lehet-e a zárlat meg­szüntetését a prrdts 335. §. alapján akkor is kérelmezni, midőn a bíróság H zárlat elrendelése ellen beadott kifogá­sok felett még jogérvényesen nem határozott? Ez következő elvi határozattal intéztetett el. „Tekintve, hogy a zárlat elrendelése ellen beadott kifogá­sok folytán a tárgyalás eredménye szerint a bíróságnak aziránt kell határozni', váljon figyelemmel a perr. 324. § ban előirt kellékekre, a zárlat elrendelésének esete igazoltatott-e vagy sem ? Ellenben, hogy a perrend 33b. §. alapján beadott kére­lem elintézésénél csakis azt tartozik vizsgálni: va'jon a zárla­tot kérő fél, ha a per még folyamatban nem volt, eleget tett-e a töroény által a tényleg foganatosítóit zárlatnak fenlartására határozottan megkívánt azon további feltételnek, melyszerint kötelességében állolt a zárlati végzés kézbesítésétől. szá*nitott 30 nap alatt a pert a zárlat tárgya iráni megindítani? „tekintve, hogy ezekszerint a perr. 32í. §-sza a zárlat elrendelésének eseteit, a 335. §. pedig azon feltételt, melynek teljesítésétől az elrendelés haiá'y i mir a törvény által függővé lé lelik. — határozza meg ; „tekintve továbbá, hogy még akkor is, ha a kifogások folytán a zárlat elrendelése igazoltnak kimondatnak, annak megszüntetéséi a perrend 335. § alapján kérvényezni, és eset­leg kimondani lehet: a perrendts 335. §. alapján a zárlat megszüntetése ha a kereset a zárlali végzés kézbesítésétől számítandó 30 nap alalt meg nem indíttatott, — az esetben is kimondandó, midőn a zárlat elrendelése el en kifogások adattak be. müyek még jogérvényesen elintézve ninaenek." {2931. sz. ügybei). Jogesetül szolgált: Friedler F e r e n c h s tár­sának —özv. Nagy Jánosné ellen a somorjai já­rásbíróság előtt fdyamatba tett zárlati ügye, mely­ben a per kellő határidí alatt msg nem ind itatott s a zárlatot szenvedő a zárlat megszüntetését kérelmezte, ha­bár a zárlat elrendelése ellen kifogások adattak bi, s az e tekintetbeni tárgyalás még be nem fejeztetett. A Somorjai jbíróság 1878. nov. 27. — 755 3. sz. végzésével zárlatot szenvedő megszüntetési kérelmé­nek helyt nem adott azon fent érintet, okból, mert a ki­fogások feletti tárgyalás még függőben van. Özv. N ag y J á n o s n ó ez ellen semm. panaszt adott be. ASemmitőszék aj bíróság neheztelt végzését meg­semmisítette s azt a megszüntetési kérvény elintézésére utasitotta—azon indokolással, mely a fent közlött plená­ris elvi határozatban foglaltatik, s különösen azon követ­keztetéssel : „mikép azon körülmény, hogy a kifogások folytán megindított tárgyalás jelenleg még mindig folya­matban van: a zárlatot szenvedőt nem akadályozhatta abban, hogy a perr. 335. §-szában engedett jogánál fogva a tényleg fennáll 5 zárlatnak megszüntetését ne ké­relmezhesse, — valamint a bíróságot sem abban, hogy a mennyiben a zárlatot kieszközlők a törvény által uiegsza­boit feltételnek a per megindítására nézve a kitűnőit idő alatt eleget nem tettek, a zárlat megszüntetését ki ne mondhassa." (1879. 2931. és 2932. sz. a.) A márcz. 5 ki plenumban következő kér­dés tárgy a I ta to tt: A végrehajtás korlátozása, illetőleg megszüntetése iránti perben alperes meg nem jelenése folytán a perrend 111. §. értelmében hozott határozat ellen, tekintettel a perrend 374. §. végintézkedésére — van e semm. panasz­nak helye ? Erre hozott elvi döntvény: „Tekintve, hugi/ a végrehajtás korlátozása, illetőleg meg­szüntetése érdemében hozott határozni ePen, a perr. 374. §. végintézkedése értelmében per orvosi álnak egyatalán nincs helye, és „tekintve, hogij az 1^76. nov. 30-án kiadott váltó eljá­rási szabályok a köztörvényi ügyekben is, csak az esetben nyer­hetnek alkalmazást, ha a zok a perrend rendeletévé! világos ellen­télben nem (illanok: 21*

Next

/
Thumbnails
Contents