Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 21. szám

82. kül kellékek hiányából érvénytelennek kimondott végrendelet helyett, a szerzeményekben előállott törvényes öröködés felperes kincstár javára /3 részben akkóp volt szabályozandó." stb. stb. A bp esti ki r. tábla 1878. apr. 7. -71267/1877. sz. a. az első bíróság ítéletét megváltoztatván, felperest keresetével elutasította s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette. „Mert az ideigl. törv. szab. 1 §. szerint honi törvényeink csak a jelzett szabályok által megállapított megszóritásokkal állitattak vissza ; de az örökösödést újonnan rendező ama szabályok 10. 11. 12. 18. §§. rendeleténél fogva, a kir. fiscus örökösödése csak azon esetre lett fentartva, ha az örökhagyónak a törvényes örökösödésre hivatott oldalági rokonai nincsenek. „Minélfogva minthogy az idézett intézkedés általános rendelkézést képez, s a főpapok utáni örökösödés tekintetében kivételt az ideigl. törv. szabályok nem tesznek, — de az örökhagyónak felperesileg beperesitett végrendeletében, valamint az alperesileg beperesitett tárgyalási jkönyvben, az örökhagyó után maradt számos oldalági örökösök vannak elsorolva, kik a fentebbiek szerint felperes fiscust a törvényes örökösödésben megelőzik — felperes űscus törv. öröködési igénye fenforogni nem tekintethetvén, az az örökhagyó által tett végrendelet megtámadására jogosultnak nem vétetethetik. A miért is felperest kereshetőség hiányából keresetétől elmozditani kellett. A kir. tábla Ítélete e. semm. panasz adatott be. A Semmit ősz ék azt 1878. decz. 3 án elvetette; mert az, váljon az örökösödést tárgyázó anyagi törvény helyesen lett-e alkalmazva, és fel p. kincstárt jelen esetben :i törvényes öröködési jog megilleti-e s annak érvényesítésére jogosítva van-e vagy sern ? — alaki jogkérdést nem képezvén, annak elbírálása az ügyérdemének felülvizsgálatát feltételezi. A 1 e g f ö b b Ítélőszék az ügyérde mre néz ve r é 8 z b e n mindkét alsó b i r. ítéletet megváltoztatta és néhai P. Szilágyi J. püspök 1873. jun. 11. keit végrendeletét az összes püspöki szerzeményi javak V részére nézve félretettnek kimondotta, — és a hagyatéki vagyonban találtató ö-szes s/.erzernényi javak ezen V -dára nézve, a kir. fiscus részére az örökösödési jogot megítélte,— egyebekben felperest, elutasította, a perköltségek kölcsönös megszüntetésével. Indokok: „Az ideigl. törv. szab. I. 1. §. által a magyar polg. anyagi törvények visszaállitatván; ennek folytán a kathoHkus főpapok végrendelkezést képessegére nézve az 1715:16. leülik s az ebben megerősített Kolóniai egyezmény határozottan irányadók, s a hivatkozott törvényk szab. 7. 18. által, ezen a végrendeikezési képességet megszorító különleges törvény megszüntetve nem lett.— Minthogy a hivatkozott egyezmény 4. pontja szerint, a főpapok szerzeményi javainak !/8-da a kir. fiscust illeti törvényes örökrósz cziuién, — és k r. jóváhagyás nélkül örökhagyó ezen Vg-rót nem rendelkezhetett: a megtámadott végrendeletet ezen y3-ra nézve félretenui kellett, és minthogy felp. fiscus öröködési joga ezen l/9 don túl nem iéried, — ő irányában a végrendelet a további %-ra vonatkozólag érvényes levén, — a végrendelet egészbeni megsemmisítése iránti kérelme elutasítandó volt." „Úgyszintén mellőztetett a/on kérdés is: hogy a végrendelet az érvényéhez szükséges külkellékekke! bír-e?— mivel a flscns fenébb) örökösölési j >ga egyharmadon túl még azon esetben sem térjeIne, ha a végrendelet egészben semmis volna külkellékeinek hiánya miatt. „A hivatkozott egyezmény és törvéayezikk rendelkezései szerint a fiscus öröködési joga csak a szerzeményi javak y8-dára terjedvén ki: azt ily módon kellett megalapítani. Minthogy azonban sem a keresetlevélben, sem a persorán ezen vagyon közelebbről felsorolva nem lett, s az örökösök a viszonválaszban ugyan a nváradi szőlőt mint öröklött vagyont említették fel, — de ezt felp. tagadásával szemben nem igazilták, — de különben is a szerzeményi vagyon miségének s mennyiségének megállapítása jelen per tárgyát nem is képezte s igy megvitatva sem lett: a nváradi szőlő iránti intézkedés is mellőzendő volt." .1879. febr. 18. — 13716. sz. a.) A Sejn öltözzék teljes taiiaesillési dint vényei. A február 28-kis márczius 6-kiplénum ban. Következő kérdések kerültek szőnyegre s dönt ettél el elvi határozatokkal: I. Ha az örökségre jogosított egyik örököd által, a hagyatékhoz tartozó összes ingó s ingatlan vagyon közö* és osztatlan birtoklásában s használatában levő többi örökös társak ellen, osztályrészének megítélése s kiadatása iránt folytatott perben, annak folyama alatt, az alperesként perbe vont örökös társak egyike ellen, illetve annak elhalálozása folytán hagyatékára nézve csőd nyittatott meg, — a folyamatban levő per, a csődtörv. 2. §. értelmében, a csőd bírósághoz átteendő-e vagy sem? Avagy ily esetben hivatva van-e a perbíróság azt tovább is folytatni és a csödperügyelőuek utólag lett beidéztetése megtörténtével, ítéletét a hagyaték csődtömegére is kiterjeszteni ? (26721. számhoz). Erre a következő döntvény hozatott : Tekintve, hogy a csödnnll. 2 §. értelmibea a csődbíróság illetékessége alá csak a bukott vagyonát illető perek vonhatók, — a bukottra nézve megnyílt örökség pedig, mielőtt osztályrésze megáttapiialott és átadatott, — ily vagyonnak nem tekinthető ; „lekinloe, hogy ezzel kapcsalatosan, a csödrenil. 19. § ban kimondat ik, mik ép hn a bukottat valamely örökség i'leti, az ölet illető résznek kiadása az 1336: XIV. tezikk, illetőé jelenleg az ennek helyébe lépett mostani örökösödési eljárás szabályai szerint eszközt endő; —mitől önként következik, h>gy ily esetben is az örökség átadására, s a netán felmerülendő örökösödési perek elintézés're, nem a csőd bíróság, hanem a polgári törő. rendtartás szabályai szerint illetékes rendes bíróság r-an hivatva; nczek<zerint tehát, ha az efyik örökös által, —ahig/al 'lú vagyon közös és osztatlan birtokában levő többi örökös társ ellen, — osztályrészének megítélése s kiadása iránt indított perben — annak folyama alatt — az alperesként perbevont Örökös társak egyikének vagyon ira, illetve hagyat'kára nézve csőd nyittatott, — a folyamaiban lejő per a csődbírósághoz át nem tehető. Jogesetül sz dgált: Zmesk ál Lajos, mint Keviczky Paulin gyámja — Reviczky Antal úgyis mint kisk. testvérei Erzsébet s Anna gyámja, Kevicsky Pál és Lámos, Keviczky MathilJ 1. r. és Keviczky Nándor Júlia IL r. alperes e. — a néhai K viczky Eszter után háromlott örökség kiadása iránt a selmeczi volt tszék előtt pert indított; mely az ipolysági előtt fejeztetett be. 1878*