Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 17. szám

67 képest felperes a faanyagokat hosszabb időn át őriztette, végre pedig alperesnek átadta. Ezen niirészbeu sem vitás tényállás alapján s azon további okból, mert alperes által a hidnak uj terv szennti építése és felperesnek ezen építéssel leendő megbízatása helyeztetett kilátásba, s mivel ez teljesedésbe nem meni, kéri felperes a szerződést hatályon hi\ ül helyeztetni s alperest a kereseti összegekben marasztalni következő ezimek állatt: „a. Alperesnek átadott fanemüek szerződés szerinti ára fejében 5;)1 frt 4ő kr. b. Annak az építés elhalasztása folytán szükségessé vált őriztetéséért fizetett 85 frt. c. Felperes nti költségei s munka mulasztása 44 frt 40 krr. „Mivel az 1. sz. okirattal kétségtelenné tétetett, hoi»y a hid a kikötött terv szerint fel nem épitethetett,a mennyi ben az 1. sz. okiratban csak oly hídépítése jelentetik ki megengedettnek, a mely a hajózást nem akadályozza; mivel az ily hid más terv, s mérletek szerint építendő ; tehát szerkezetére s árára nézve is a kérdésben forgó hídtól különböző más hid fogna lenni — a melyre tehát a 2. alatti szerződés ki nem terjed; mivel továbbá alperes, ki arra hivatkozik, hogy felperes az építés elhalasztásába beleegyezett azon kikötéssel, hogy az uj alkatú hid építése is neki fog átadatni — nem is állítja, hogy felperessel ezen uj alkatú hídépítése feltételei, különösen alkatrészei, anyaga, az alkatrészek méretei s különösen az épités ára iránt meg is állapodott volna, sőt ez, mivel alperes állítása szerint ezen uj hid terve még megállapítva nincs, lehetetleu is volt; ez^knélfogva figyelembe nem vécethetett alperes azon kifogása, hogy ó felperessel azt: miszerint ez az uj alkatú hid általa történendő építésének feltétele alatt a halasztásba feltétlenül beleegyezzék — kikötötte volna; mert az ily kikötés mint természetére nézve uj szerződés tárgya s főbb pontjai meghatározva nem levén, szerződést nem is képezhetett volna. „Ebből kifo'yólag s annak figyelembe vételével, hogy a szerződés teljesítésének akadálya alperes részén szülenilett. azon álláspont volt irányadónak tekintendő s érvényesítendő, hogy a már teljesitettek által előidézett, állapot fentartassék s annak egyenértéke kiegyenlítessék: egyébként a szerződés mint teljesithetlen hatályon kivül helyezendő. — Az egyenérték kiegyenlítésecziinén felperesnek a megítélt összegek következő okokból állapitattak meg: 1. Felperes által átadott fanemüek ára egészben csak 2544 frt 24 krban állapitatott meg; mert alperes a keresethez csatolt B, jegyzékben foglalt tárgyaknak, csak a 13. 14. 15. 18. tételek alattiak kivételével történt átvételét ismerte bej abból pedig, hogy alperes ezen beismerése ilykép^ni korlátozására vonatkozólag azon ténykörülményt is felhozta, hogy a kérdéses tárgyak nem fából, de vasból lettek volna kiállitandók, felperes, "ki ezen tárgyakat is fabót kiállitottaknak, tehát épen azon okból átadottakul veendőknek állítja, — önmaga részére bizonyítást nem származtathat le; inert felperes, ki azon állítása igazolására, hogy az összes fanemüeket, tehát a 13. 14. l ó. 1". alattiakat is átadta volna, más bizonyítékok hiányában csak alperes beismerésére támaszkodik — ezt egész terjedelmében köteles elfogadni. Ezen tételek összegei s felperes beismerése szerint át nem adott, az a. jegyzék 1. tétele alá eső egy veranda szerződésszerű ára levonásával, az alperesnek átadott fanemüek szerződésszerinti ára 2577 frt 78 krt tesz. Ebből csak 2000 forint fizettetett s 1000 frt felperes utalványára Steintal A. követelésévé vált,s mellőzendő volt a viszonválaszban felhozott kifogás a további 1000 frt iránt; mert alperes ezen kifogását elkésetten hozta fel, de azért is, mert alperes elleniratában határozottan beismerte, hogy felperes követeléséből még csak 2000 frt törlesztetett, — tehát alperesnek a víszonváíaszbni érvényesíteni kivánt azon kifogása. ho£y a 2000 frton felül ÍO )0 frt önállóan Steinthalra ruháztatván, beszámítandó 1-nne. figyelembe nem jöhet, annál kevésbé, mivel alperes elleniratában ki is jelentette, hogy 2000 frt. visszaadása mellett, a felperestől nyert fát visszaadja, — holott már elleniratábin is — II1. pontjában — a St<jin; halra ruházott követelést ugy tünteti fel, mint a 200 > frton kívülállót. Feltéve tehát, hogy a leszámitandó összegekhez még a Steimhalféle 10 )0 frt is hozzászámirathatnék. — ezen esetre felperes alperestől már is 400 J frtot, tehát az egész hidkiépitésért járhatott követeléséné! is többet nyert volna; holott alperes egyéb nyilatkozatai ennek bekövetkeztét kizárják. A 2000 frt leszámítása után átvett faárából még 5^4 forint 44 kr marad fel — mi felperes részére megállapítandó. Felperes elutasítandó volt, azon 85 frt összegre nézve, melyet az építésben beállt késedelem folytán a birtokában levő fanemüek őrizésére adott ki, mert ezen őrzés a kezdetben beegyezésével lefolyt halasztási időszakra esik s alperes arra magát nem kötelezte. A Pestre bár alperes felhívására, de minden kikötés nélkül tett utazás költségére csak 28 frt 40 kr. állapitható meg. mert az ellen alp. nem tett kifogást. A többire nézve felp. elutasítandó volt." A kir. tábla 1878. — 2890. sz. a. az első bir. ítéletét megváltoztatván, a perköltségek kölcsönös megszüntetésével, fe'perest keresetével elutasította — következő indokolással: „Alper-s elleniraíában azt állította, hogy felperessel abban állapodott meg, miszerint a kormány által megállapítandó modorú hid építését szintén felperessel fogja eszközöltetni; addig pedig az A. szerződés további teljesítése függőben marsd; mit. felperes válaszában megtagadván, alperes viszonválaszában felperest a fentebbi ügydöntő körülmény bizonyítására főeskülvel kínálta meg. — Felperes, ki végiratot, nem adott, a főesküt sem el nem fogadra, sem vissza nem kinálta, — miért is alperesnek fentirt állítása bizonyítottnak tekintendő (234. §.) Az A. szerződés további teljesítése ekként a felek közmegegyezésével, a kormánynak a hídépítés módja iránti határozatáig függőben hagyatván, — ez idő bekövetkezte előtt felperesnek a szerződéstől elállani, s aun ik felbontását követelni joga nincs. — Hogy pedig a ko-mány az alperes pusztáján építendő hid miként leendő felépítése iránt már határozott volna. — felperes nem is állitotta ; annálfogva felperest kereseti követi lésével elutasitani stb. kellett. — A perköl s'gek azonban kö'csönösen megszüntetendők, miután alperes meg sem kísérletté igazolni, hogy a kormánynak a hidépiiés iránti határozatát ily* bosszú idő óta kie.-zközölnie nem sikerült." A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítéletét indokolásánál fogva hhagyta." (1879. jan. 21. — 1231. sz. a.) A bpesti Ügyvéd-kamara felirata a pénzügy ministerhez a megadóztatás tárgyában. A pénzügyi közegeknek a f dyó évi jövedelmi adó kivételéséuél követett eljárá'a arra kényszerít bennünket, hogy orvoslásáért folyamodjunk Nágyméltóságodhoz. 17*